Az MTI-nek nyilatkozva a versenyigazgató felidézte: a csapatoktól pozitív visszajelzéseket kaptak a tavalyi elosztás kapcsán, azaz hogy három sík és egy hegyi szakasz, illetve egy kettő közötti, klasszikus jellegű etap szerepelt. Noha nem volt tervben, hogy kifejezetten ezt a mintát másolják le az idei kiírásra is, a cél – mint minden évben – az volt, hogy a rajt- és célvárosok közötti domborzatból, lehetőségekből a lehető legjobbat hozzák ki. Az évről évre visszalátogató csapatok pedig már tudják, hogy noha Magyarországon „nincsenek iszonyú nagy hegyek, mégis izgalmas versenyek voltak, ennek megfelelően állítják össze a sorokat”.
„A három sík szakaszon nehéz olyat csinálni, ami nagyon befolyásolhatja azt, hogy ne sprintbefutó legyen, mert egyszerűen adja magát az, hogy a sprintereknek valók. Az utolsó két napot viszont megpróbáltuk azért elég kreatívan kezelni és belerakni, meghosszabbítani a körpályákat a korábbiakhoz képest, mivel itt dőlhet el az összetett” – mutatott rá, hozzátéve: ez a helyszíni nézőknek is ideális, mivel többször láthatják elhaladni a kerékpárosokat.
A 47. Tour de Hongrie csapatbemutatójának május 12-én Gyula ad otthont, majd másnap innen Békéscsabára teker a mezőny a sprintereknek kedvező útvonalon. A második, ugyancsak sík etapot Szarvas és Paks között teljesítik a bringások, majd egy újabb mezőnyhajrát ígérő szakaszra kerül sor Kaposvár és Szekszárd között. A királyetap az idén - a magyar történelem egyik legjelentősebb csatájának 500. évfordulójára emlékező - Mohácsról rajtol, a kerékpárosoknak négyszer is le kell küzdeniük a pécsi Bárány út emelkedőjét, mielőtt az Állatkertnél célba érnek. Az utolsó versenynap Balatonalmádiból indul, a kiszámíthatatlan, karakterében leginkább belga egynaposokra emlékeztető táv végén Veszprémben zárul a viadal.
Szilasi rámutatott: kellenek a jó partnervárosok, amelyek segítik a versenyt, mivel Pécsett például „órákra le kell zárni az egész várost” ahhoz, hogy a mezőny négyszer is feltekerhessen a Bárány úton, márpedig ezt nem lehet akárhol megcsinálni, mivel egy adott város vezetése „mondhatja azt, hogy ezt nem szeretné”.
A versenyigazgató maga ragaszkodott hozzá, hogy a lehető legtöbbször másszák meg az emelkedőt a bringások: mikor legutóbb, két éve Baranya vármegye központjában járt a magyar körverseny, háromszor teljesítették a meredeket.
„Azt mondtam, hogy próbáljuk meg ezt eltolni, ameddig csak el lehet, egészen a határokig, és végül is ezt így tudtuk megcsinálni. Vasárnap pedig egy nagyon rövid, 16 kilométeres kört teljesít a mezőny: fölérsz a hegyre, legurulsz és azonnal kezded újra. Nagyon intenzív négy kör lesz, arra számítok, hogy nem fognak tudni a sprinterek ott megjönni az elejében” – fejtette ki. A pécsi szakasz kapcsán arra számít, hogy az utolsó felfelé lesz a döntő, ugyanakkor várhatóan a korábbiaknál kevesebben maradhatnak majd elöl az utolsó körre.
„Így, hogy most eggyel több kör lesz, a létszámot lehet csökkenteni, de azért valószínűleg az utolsó körön fog eldőlni. Ugyanakkor ott eggyel többször fölmenni nem olyan könnyű, ez nem egy pici különbség, hanem jelentős különbség” – mutatott rá.
