Ahogy BL-döntőshöz illik

A honi kézilabda 2001–2002-es évadjának rájátszásában mind az alsó-, mind a felsőházban izgalmas, a sportág népszerűségét fokozó összecsapásokat látott a közönség. A nagyobb érdeklődés mégis – és persze érthetően – az aranyéremért küzdő együttesek szereplését kísérte. A csatározások hajrájára az is kiderült, hogy bajnoki cím megszerzésére gyakorlatilag két-két csapatnak maradt esélye: a nőknél a Herz-FTC-nek és a Dunaferrnek, a férfiaknál a Fotex KCV-nek és a Pick-Szegednek. Sorozatunkban e négy klub teljesítményét értékeljük, illetve megszólaltatjuk edzőit, egy-egy kulcsjátékosát és feltörekvő tehetségét.

Ha röviden, mondjuk egy mondatban kelle összefoglalni és értékelni a Fotex KC Veszprém 2001–2002-es hazai szereplést, akkor azt írhatnánk: Zdravko Zovko edző együttese Bajnokok Ligája-döntőshöz méltóan, kemény, érett, okos és olykor látványos játékkal múlta felül vetélytársait mind a bajnokságban, mind a Magyar Kupában.
A sportág bakonyi fellegvárában, ahol idén a klub 25. születésnapját ünneplik, évek óta változatlan tervekkel vágnak neki az idénynek. A Fotexnek kötelező megnyernie az NB I-es küzdelemsorozatot – így szól a profijátékosoktól és -edzőktől minden körülmények között profiteljesítményt követelő elnökség első számú parancsolata. A játékosoknak ezért az eredményért, valamint a hasonlóan kezelt Magyar Kupa-győzelemért semmilyen külön pénz nem adnak, vagyis tőlük ezt minimumként, a fizetésükért elvárják.
Amitől továbbra is Európa legjobbjai közé tartozik a Fotex KCV, az mégsem a pénz. Ugyanis ebben az idényben újra bebizonyosodott: nem csak ez tartja öszsze a játékosait, hanem az évek alatt szövődött barátságok, a vérbeli sportemberek minden áron való győzni akarása, vagyis a vágy a még nagyobb, még fényesebb sikerekre.Hogy ezt tisztességesen, európai szinten meg is fizetik, az – Csoknyai, Saracevic, Éles, Dzomba, Pásztor, Sterbik, Pérez, Fazekas, Díaz, Zsigmond, Jovic és a többi csillag saját bevallása szerint – például a Magdeburg elleni BL-fináléban eszükbe sem jutott. Aki csak kicsit is ismeri ezeket a remek – egyébként minden huncutságra is kapható – fickókat, csipetnyit sem kételkedik a szavukban, az őszinteségükben.

A bajnokság alapszakaszát hatpontos, több mint meggyőző előnnyel zárta a Veszprém a Pick-Szeged és a Dunaferr előtt. Az utóbbi kettő négy-négy vereséget szedett össze, míg a Fotex csupán egyszer – Újvárosban – kapott ki, mégpedig akkor, amikor ennek már semmi gyakorlati jelentősége sem volt. A fiaskó mégis nagyon bántotta a csapatot és a vezetőket, akik erőteljesen ki is fejezték a nemtetszésüket. A rájátszásban megismétlődött az iménti eset, azzal a különbséggel, hogy ezúttal a Pick-Szeged csarnokában kellett fejet hajtaniuk a veszprémieknek. A bajnoki aranyérmük azonban az évad során nyújtott összteljesítményük alapján nem volt veszélyben. Üldözőik közül előrébb rukkolt a Szeged, amely azonban idegenben továbbra sem tudott kellően összefogottan és nagy átütő erővel kézilabdázni.A Magyar Kupában sem talált legyőzőre a bajnok, hiszen az elődöntőben a Dunaferr ellen hét, a fináléban a Pick-Szegeddel szemben – a Veszprémben a sportág királyává koronázott Saracevic nélkül is! – három góllal diadalmaskodott. Az évad értékelésekor nem feledkezhetünk meg arról, hogy Pérez és Díaz, valamint a vajdasági Sterbik, a vb-bronzérmes kapus megkapta a magyar állampolgárságot, tehát Zovko edzőnek a hazai mérkőzéseken csupán azt kellett eldöntenie, hogy három horvát honfitársa – Dzomba, Jovic és Saracevic – közül melyiket hagyja ki. Igaz, ez a döntés a rangadók előtt nem volt könnyű, ugyanakkor többször a sors hozta meg, mert a 41 (!) éves Saracevic többször bajlódott sérüléssel, és néhányszor Jovicot sem engedték játszani az orvosok.
A gárda érettsége, tökéletes profi szemlélete a BL-ben is fantasztikus sorozatot eredményezett. Már a csoportmérkőzésken is kirobbanó formában vette az akadályokat az együttes, majd a folytatásban is halmozta a bravúrokat Európa legjobbjai ellen. Nem tudott ellenállni a Zovko-legénységnek a címvédő Pamplona sem, amellyel az elődöntőben találkozott. A német Bundesligában botladozó Magdeburg azonban túl nagy falatnak bizonyult a BL-döntőben. Pedig nem volt esélytelen a Fotex… A hazai kétgólos győzelem soványka volt, de némi alapot mégis adott az optimizmusra. A visszavágón azonban gyorsan lehűltek a magyar kedélyek – a megdeburgi sportpalotában a szerncsével is komázó hazaiak öt góllal nyertek. A KEK-győztes (1992) Veszprém azonban emelt fővel hagyhatta el a küzdőteret, mert a döntőbe jutással – európai kupatörténete egyik legfényesebb sikerével – jelentősen megerősítette hírnevét és tekintélyét a sportágban. Hogy a 25 év 11 bajnoki aranyáról és 13 MK-elsőségéről ne is beszéljünk!
A Fotexhez kapcsolódó legfrissebb hír, hogy megérkezett a klubba a Saracevic utódjának szánt, macedón Lazarov és a Leónból hazatérő Bartók játékengedélye. Lazarov elengedéséért szeretett volna némi pénzt kapni a horvát RK Zagreb, ám a Fotex vezetői nem mentek be ebbe az utcába, hanem érvényesítették az igazolási szabályokat.


Az NS szerint az év legjobbja: Csoknyai István

Ha kellett, Csoknyai nem csak a Fotex KCV-ben, hanem a válogatottban is bizonyította hihetetlen felkészültségét, rutinját és küzdeni tudását. "Gyönyörű év áll mögöttünk, mert a már korábban jól összeállt csapatba sikerült beilleszkednie Sterbiknek és Dzombának – mondta. – Az is lendített a csapaton, hogy a Pérez és Díaz immár magyarként léphetett pályára, vagyis a három horvát közül kettő mindig szerepelhetett a bajnoki mérkőzéseken. Amikor kellett, rendre győztünk, és bátran kimondhatjuk, egy percig sem lehetett kérdés, hogy itthon a legjobbak vagyunk. A BL-döntőben jobb volt a Magdeburg, ezt el kell ismernünk. A nyáron valamelyest változott a csapatunk, és a viszavonuló Saracevic klasszisát nehéz lesz pótolni.”


Az NS szerint az év tehetsége: Iváncsik Gergő

A név kötelez. Iváncsik Mihály a magyar kézilabda élő legendái közé tartozik, és két fia is azon van, hogy apja nyomdokaiba lépjen. Iváncsik Gergő csapata több létfontosságú mérkőzésén is bizalmat kapott Zovko mestertől, valamint a válogatottban is bizonyított. "Nekem ebből az évadból a BL-döntő marad a legemlékezetesebb, és gondolom, a csapat több tagja is hasonlóan vélekedik – mondta a 21 éves szélső. – Egy évvel korábban még ritkábban kaptam lehetőséget, ám az utóbbi hónapokban sokat lehettem pályán mind a bajnoki mérkőzéseinken, mind az európai kupában. Zovko edző a többi fiatallal együtt engem is biztatott, hogy a csapatnak szüksége van ránk, és az ideihez hasonló jó folytatást vár tőlünk.”