NB I: kelet-magyarországi rekord és 25 éves nézőcsúcs

♦ A labdarúgó NB I-ben a fordulós átlagnézőszám elérte a 4500-at a 2024–2025-ös idényben, amire az elmúlt 25 évben nem volt példa. A nézőszámok a koronavírus-járványt követően folyamatosan emelkedtek, az előző idényben, húszéves csúcsot jelentve átlépték a négyezres határt (4188), de az ETO és a Nyíregyháza visszajutásával ez a szám még tovább emelkedett a most befejeződő évadban.

Évtizedekre visszamenve nézőszámadatokat a magyarfutball.hu vonatkozó statisztikáiban találhatunk, igaz, a 2000-es évektől visszafelé haladva az időben többnyire csak becsült adatok állnak rendelkezésre, a klubok akkoriban még nem adtak ki hivatalos nézőszámokat. A meglévő adatok alapján a fordulós átlagnézőszám legutóbb 26 éve, az 1998–1999-es idényben volt a mostaninál magasabb, akkor 5013, most 4553.

♦ A Ferencváros összességében a 36., egymás után pedig a hetedik bajnoki címét nyerte meg. Hetes győzelmi sorozatot legutóbb az Újpest produkált 1969 és 1975 között. A 2015–2016-os idény óta íródó, 12 csapatos, 33 fordulós bajnoki rendszerben most először fordult elő, hogy olyan csapat tudta megnyerni a bajnokságot, amelyik az utolsó nyolc fordulóra nem az első helyen fordult – a 25. forduló után négy ponttal még a Puskás Akadémia vezetett. Az FTC a 27. fordulóban állt ismét az élre, és utána már nem is engedte ki a vezetést a kezéből.

♦ Arra, hogy az utolsó forduló döntsön a bajnoki címről, a 2016–2017-es idény után volt ismét példa, akkor a Honvéd nyert a Fehérvár legyőzésével, most a Ferencváros győri győzelmének köszönhetően maradt három ponttal a Puskás Akadémia előtt.

♦ A paksi Böde Dániel 15 góllal lett az NB I gólkirálya, 38 és fél évesen, amivel a magyar élvonal történetének legidősebb gólkirálya lett, megelőzve az eddigi rekordert, Szilágyi I Gyulát, aki az 1957-es félidényes bajnokságban 34 és fél évesen végzett a góllövőlista élén. Böde a második gólkirályi címét gyűjtötte be, a 2015–2016-os idényben 17 góllal zárt. A paksi kedvenc ebben is rekordot állított fel, kilenc év különbség ugyanis még sohasem volt egy NB I-es gólkirály első és második címe között – az eddigi csúcstartó Bene Ferenc volt, akinek első (1962–63) és második (1969) mesterlövészi címe között hat év telt el. Az utóbbi öt idényen belül negyedszer adta a tolnai együttes a gólkirályt: 2020–2021-ben Hahn János, 2021–2022-ben Ádám Martin, 2022–2023-ban pedig Varga Barnabás volt az élvonal legeredményesebb játékosa. Érdekesség, hogy 2020 óta sorozatban hatodik alkalommal lett magyar játékos a gólkirály. Légiósként legutóbb az olasz Davide Lanzafame végzett az élen, 2018–2019-ben a Ferencváros és a Honvéd játékosaként, 16 góllal – holtversenyben Holender Filippel (Bp. Honvéd), míg 2017–2018-ban egyedül nyert Lanzafame (Bp. Honvéd) 18 góllal. Viszont 2019–2020 után (Radó András, ZTE, 13 gól) fordult elő újra, hogy a gólkirály nem érte el a 20 találatot.

A GÓLLÖVŐLISTA ÉLMEZŐNYE
Gólkirály: Böde Dániel (Paks) 15 gól
2. Marin Jurina (MTK), Bárány Donát (Debrecen) 13-13
4. Varga Barnabás (FTC), Tóth Barna (Paks), Brandon Domingues (DVSC), Nagy Zsolt (Puskás Akadémia) 12-12

BÖDE ÖSSZES GÓLJA EBBEN AZ IDÉNYBEN

♦ Folytatódott a külföldi edzők bajnoki sikersorozata. Magyar tréner legutóbb 2014-ben tudott bajnoki címet nyerni az NB I-ben, akkor Kondás Elemér a Debrecennel. Azóta spanyol, német, olasz, szerb, ukrán és orosz edző is nyert bajnoki címet, és most ír nemzetiségű tréner lett bajnok Robbie Keane személyében. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a 2023–2024-es idény elején Máté Csaba is irányította a Ferencvárost, így magyar edző is kivette a részét a sikerből, de a bajnokságot tavasszal már Dejan Sztankoviccsal nyerte meg a csapat. A Magyar Kupában viszont az idén sorozatban harmadszor győzött magyar edző csapata.

♦ Azzal, hogy az NB II-ből feljutott két kelet-magyarországi csapat, a Kisvárda és a Kazincbarcika, míg a kiesők között (Kecskemét, Fehérvár) nincs keleti együttes, az a helyzet áll elő, hogy az új idényben a 12 csapatos mezőny 41 százalékát kelet-magyarországi csapatok alkotják: Debrecen, Diósgyőr, Kazincbarcika, Kisvárda, Nyíregyháza. Ilyenre a 12 csapatos NB I-ben még nem volt példa. Legalább öt keleti csapat 1981–1982-ben szerepelt legutóbb a magyar élvonalban, akkor hat is, a Békéscsaba, a Debrecen, a Diósgyőr, a Nyíregyháza, a szegedi SZEOL és az Ózd, azonban épp az utóbbi kettő esett ki, azóta pedig nem volt ennyi keleti csapat, igaz, abban az idényben még 18-as mezőny alkotta az első osztályt.