Kiss Bence: Az edzőim biztattak, lőjek távolról, úgyhogy lőttem
– Tudósítóink osztályzatai alapján az őszi szezon, majd most a teljes 2025–2026-os NB I-es idény végén is bekerült a Nemzeti Sport csapatába. Hogyan értesült a hírről?
– A megjelenés reggelén először nagypapám, majd édesapám hívott telefonon, ők szóltak – mondta lapunknak Kiss Bence, a ZTE FC 26 éves középpályása. – Gratuláltak, és elmondták, hogy büszkék rám. Aztán én is gyorsan megnéztem. Jó csapat lett, kicsit sok benne a győri, de el lehet fogadni, hiszen kitűnő idényt futottak, bajnokok lettek, le a kalappal előttük!
– Ez volt az eddigi legjobb NB I-es idénye?
– Egyértelműen, bár a csapatot emelném ki. Nem kérdés, hogy erőn felül teljesítettünk, főleg annak tükrében, ahogyan kezdődött. De akkor is azt láttam, a játékunk rendben van, jó irányba tartunk kitűnő egyéni teljesítményekkel – csak az eredmények nem jöttek. Tudtam, hogy idő kérdése, és a sikerek is megérkeznek, láttam a játékosokon, milyen sokat dolgoznak a győzelemért. Igen, az enyémen kívül is akadtak kiemelkedő produkciók, elég csak Szendrei Norbertet, Skribek Alent vagy Gundel-Takács Bencét említeni, s még sorolhatnám a neveket. Sajnos az idény végére elfáradtunk, de így is elégedettek lehetünk az eredményeinkkel.
– Öt gólt szerzett és négy gólpasszt adott. Hogyan összegezné a teljesítményét?
– Bizonyos mérkőzéseken elégedett voltam, és akadtak olyanok is, amelyek végén nem. Mindenesetre mindig igyekeztem odatenni magam, de azért csak van ellenfél is a pályán… Bár lehetett volna jobb is, ez a legeredményesebb élvonalbeli idényem. És ezt a csapatnak köszönhetem, mert nagyszerű társakkal és ilyen remek együttesben könnyű jól futballozni. Pláne úgy, hogy a Nuno Campos-féle futball abszolút fekszik nekem, sőt a társaimnak is. Ezért volt több kiemelkedő egyéni teljesítmény a Zetében.
– Szerzett győztes gólt és döntetlent érőt is, duplázott, valamint fontos gólpasszok is fűződnek a nevéhez. Valamelyik kiemelkedik a többi közül?
– Érdekes, de mind az öt gólt a tizenhatoson kívülről szereztem. Az összes korábbi edzőm arra biztatott, lőjek sokszor távolról – hát megtettem. De azért maradt még bennem néhány gól. Örülök, hogy most futottam a legeredményesebb NB I-es évadomat. Hogy kiemelkedik-e valamelyik találat? Jó érzés győztes gólt szerezni, ilyen volt a Kazincbarcika elleni, de nem emelném ki egyiket sem, mert bármelyikünk eredményes, ugyanúgy örülök, mintha én szereztem volna.
– Új szerepkörben futballozott, Nuno Campos vezetőedző a pálya közepéről a jobb szélre vezényelte. Úgy tűnt, gyorsan megszokta ezt a posztot.
– Így van. Korábban Győrben és Kecskeméten játszottam már más posztokon, előbbi csapatban a bal szélen, utóbbiban a csatár mögött Horváth Krisztoferrel párban kötetlenül. Amikor Nuno Campos mondta, hogy a jobb szélre tesz, nem estem pánikba. Örültem, hogy a pályán lehetek, gyorsan alkalmazkodtam ahhoz a pozícióhoz. Mindent precízen, milliméterre pontosan begyakoroltunk, pillanatok alatt megvolt, hogy támadásban és védekezésben mi a feladatom. És minden játékos tudja a saját és a társai feladatát, szerintem a kapus Gundel-Takács Bence is megoldotta volna a jobbszélsőposztot. A szakmai stábnak sokat köszönhetünk. Habár sokszor úgy tűnt, unalmas a rengeteg gyakorlás, végül nekik volt igazuk, mert meglett az eredménye.
– Említette, hogy sok kiemelkedő egyéni teljesítményt lehetett látni, ezt támasztja alá az is, hogy Szendrei Norbert, Gundel-Takács Bence, Skribek Alen és José Calderón is alig maradt le az év csapatába kerüléstől.
– Nálunk mindenkinek fekszik ez a játékstílus, élveztünk a futballt. De azért még megemlíteném Várkonyi Bencét, Akpe Victoryt és Csonka Andrást is, utóbbi középpályás létére kivételesen jól futballozott jobbhátvédként. Szendrei Norbert nem véletlenül kapott meghívót a válogatottba, Skribek Alen jó néhány gólt szerzett, Gundel-Takács Bence parádézott a kapuban, José Calderón pedig fantasztikus volt.
– Senki sem várta, hogy ilyen jó idényük lesz: a kupában ezüstérmesek lettek, míg a bajnokságban ötödikek.
– Büszke vagyok a csapatra, de némi hiányérzet van bennem. Az idény hajrájában még volt esélyünk a kupagyőzelemre és a harmadik helyre is, de elszúrtuk a végét – elfáradtunk. Pedig hozzánk hasonlóan a Ferencváros sem játszott jól a kupadöntőben, ha kihúzzuk a tizenegyespárbajig, Gundel-Takács Bence megnyerte volna nekünk a trófeát. Összességében persze elégedett vagyok, de jövőre még jobbak akarunk lenni.
