- Minden és semmi is lehet - mondja rezignált hangon Csötönyi Sándor, a Magyar Ökölvívó-szakszövetség elnöke. - Akkor már inkább a minden. - Én is ezt szeretném, higgye el, és reálisan nézve Bedák Palinak, Káté Gyuszinak meg Balzsay Karcsinak ott a helye az olimpiai dobogón, dehát annyi minden közbejöhet. - Tudom, pontozók, sorsolás, súlyhozás, mint mindig. - És nem is szeretnék rájuk külön terhet rakni, épp eléggé megviseli egy sportoló idegrendszerét, hogy közeledik az elmúlt négy év legnagyobb sporteseménye.
Csötönyi Sándor szerint a bunyósok elônyére válhat, hogy nincs nagy teher a vállukon (Fotó: Meggyesi Bálint)
Csötönyi Sándor szerint a bunyósok elônyére válhat, hogy nincs nagy teher a vállukon (Fotó: Meggyesi Bálint)
- Az elmúlt három olimpiával ellentétben, amikor Kovács István és Erdei Zsolt fémjelezte a csapatot, most nincs kimondott aranyesélyesünk. - Én azt mondom, hála Istennek, a boksz most nincs reflektorfényben, a Magyar Olimpiai Bizottság vezetői sem számolnak velünk különösebben, így aztán sokkal nyugodtabban készülhettek a srácok Athénra. - Aztán megint elmegy profinak a derékhad. - Ez a sorsunk, Sydney körül Erdei, Kótai, Nagy Jancsi és Lakatos távozott, mégis túléltük. Nem utolsósorban a Héraklész-programnak köszönhetően kinőtt a Bedák-, Káté-féle generáció. Most Balzsay biztosan távozik, Hidvégi már elment, és várhatóan mások is lépnek. Nem tudom, az úszók mihez kezdenének, ha egy csapásra Cseh Lacit, Risztovot és Kovács Ágit kivennék közülük. Ez csak példa, de a sportági pénzek elosztásánál igazán erre is tekintettel lehetnének az illetékesek… - Nyilván ezen is sokat javítana, ha most befutna valaki. - A legkomolyabban: akár aranyérmesünk is lehet, dobogósunk pedig csak valami fatális véletlen miatt nem. Mind az öt fiú tud annyit, amennyi elég lehet az éremhez, és ha a szerencsefaktor, ami nálunk nagyjából ötven százalék, azaz rengeteg, végre nem ellenünk fordul, akkor nagyon boldog, emlékezetes olimpiánk lesz!
