A csúcstechnika mellé edző is kell
Teljesítménydiagnosztika és formaidőzítés címen szervezett konferenciát szerdán a Magyar Sport Házában a MOB és a Magyar Edzők Társasága. Az edzők számára összehívott tudományos szimpóziumon a cardiffi egyetem oktatója, dr. Mike Hughes is szót kapott – balszerencse, hogy a tapasztalatok szerint kevesen értették. Egy hibája ugyanis akadt az előadásnak – nem volt sem tolmács, sem headset.
Mike Hughes, a cardiffi egyetem teljesítményelemző központjának igazgatója ettől függetlenül apait-anyait beleadott, hogy hallgatóságát meggyőzze a teljesítményelemzés elméleti és gyakorlati hasznáról. A nyelvtudást érintő hendikepre azonban nem volt felkészülve. Húsz perc alatt legalább harmincan hagyták el a konferenciatermet, néhányan alig valamivel a beszédindító „Ladies and gentlemen!” után…
Akad egyáltalán olyan aktív mozgást igénylő sportág, amelyben ezt a Magyarországon egyelőre kevéssé elterjedt módszert ne lehetne alkalmazni? Ön dolgozott már rögbisek, labdarúgók, teniszezők, tollaslabdázók, atléták mellett, szerelmét, a squasht sem hagyta ki… Nem nagyon – mondta Mike Hughes. – A teljesítményanalízis lényege a beérkező, lejegyzett vagy digitálisan felvett adatok rögzítése, értékelése, legyen szó minimális informatikai hátteret igénylő módszerről vagy csúcstechnológiáról. Ez folyamatos visszajelzést garantál az adott sportoló terhelhetőségéről, bizonyos képességeiről, aktivitásáról. Figyelemre méltó különbségeket regisztrálunk, és mivel a többség utánpótláskorban bekerül a rendszerbe, a kiválasztás is pontosabb. Állandó a visszacsatolás, ugyanakkor az elemzés előremutató is, hiszen óriási segítséget jelent az edzőnek a felkészülésben, aki nem szakadhat szét – ezért nincs is ideje mindenre. Itt kapcsolódnak be az egyetemekről kikerülő profi elemzők, akik átlátják és átvállalják ezt a munkát. Sam Allardyce menedzseri időszakában a Premier League-ben szereplő Bolton például öt elemzőt alkalmazott, ketten-ketten az első csapatra és az akadémiára, egy kolléga a tartalékcsapatra összpontosított.
Az „űrtechnika” és az analizátorok kiválthatják az edzőt?
Soha semmit sem fognak kitalálni helyette, a tervezés az edző feladata, mindamellett segítenek meghozni az adott körülmények között leginkább helyesnek tűnő döntést. Tévedhetetlenségről szó sincs, különben a görög labdarúgóválogatott nem lehetne Európa-bajnok. Sem technikai, sem taktikai téren nem feszegették az ismert határokat, mégis nyertek. Ha minden tervezhető lenne, maradna bármi értelme a versenynek, a sportnak? Így nyilván marad: a kiszámíthatatlan, a kalkulálhatatlan faktor csodákat szül. Ellenpélda?
A kilencvenes évek elején a walesi labdarúgó-válogatott mellett segédkeztem. Ha az utolsó meccsen Cardiffban legyőzzük a románokat, kijutunk az amerikai vébére. Az elemzés eredményeként azt mondtam a szövetségi kapitánynak: Ovidiu Sabau és Gheorghe Hagi megállítása kulcskérdés. Külön kiemeltünk egy kettejük közti klasszikus kombinációt – persze hogy egy ilyen akció végén szereztek gólt a románok. Kettő egyre kikaptunk.
Olcsón megúszta, ha ez a futball kapcsán a legfájdalmasabb élménye.
Mondja ezt egy olyan ötödik generációs Evertondrukkernek, aki csak minden szökőévben jut el a Goodison Parkba, miközben kölyökként nagyapja házának erkélyéről megbabonázva bámulta a tartalékok meccsét is?!
