Akkora veszteség érte a kézilabdát és az egyetemes sportot, hogy azt nem is tudom megmondani. Ez a bohókás, mindig viccelődő, gyakran mosolygó srác a sportág igazi gyémántja volt. A csiszolása még nem is fejeződött be, hiszen olyan fiatal volt. Ugyanakkor Veszprémben nagyon sokat fejlődött, s Mocsai Lajos is azt mondta, fantasztikus karrier előtt áll. Ez a pálya szakadt meg, s ezt a veszteséget nem lehet pótolni. Gyógyír a sebre? Nehéz kérdés. Mindenkinek magának kell megtalálnia a választ a saját élete legnehezebb kérdéseire. Talán az idő, amely egyformán gyógyít mindenkit. De vannak soha be nem gyógyuló sebek. Marian értelmetlen halála ilyen. Magam is keresem a választ… A vasárnapi meccsen sok minden kiderül. Talán pluszerőt kapnak Mariantól a fiúk! Tőle valójában nem is szabad búcsúzni. Úgyis velünk marad.
