Kezdjük pozitív felütéssel: ez Horváth Zsuzsanna meccse volt!Kezdjük pozitív felütéssel: ez Horváth Zsuzsanna meccse volt!
Nagyon szépen köszönöm, de úgy gondolom, ehhez mindenki kellett a csapatból, mert nem tudtam volna így dobni, ha nem kapok ilyen labdákat – válaszolt a 25 éves bedobó, aki 187 centijével a magas posztokon is megállja a helyét. – Másnak ugyanígy elsült volna a keze, ha ugyanígy megkapja a kijátszott labdákat, úgyhogy ez csapatjáték volt.
Viszont folytassuk negatívval: nem sok olyan alkalom volt eddig ebben az idényben, amikor igaznak bizonyult a fenti felvetés, hogy az ön meccse volt...
Sajnos nem volt ilyen, nem tudtam ilyen szerephez jutni... De igazából az a fontos, hogy idáig eljutottunk, nem az, hogy én hogy voltam... Szóval a lényeg, hogy döntőt játszunk.
Kicsit mintha beszűkült volna a támadójátéka az utóbbi időben. Ha az emlékeimben kutatok, csak triplák jutnak eszembe.
Igen, mert itt, a hármas poszton tőlem erre számítanak. Esetleg egy kis pozíciózás, de ez a taktikánk, amiben mindenkinek megvan a maga szerepe.
És védekezésben hogy ízlik az emberfogó bedobó szerepköre?
Szeretem a védekezést... Szerintem minden csapatban vannak olyan játékosok, akik inkább ilyenek, és olyanok is, akik inkább támadó felfogásúak – én a védekezést preferálom. Most egyébként többet játszom centerben, és hiába nem az én posztom, úgy gondolom, ezt is megoldom, miként a zónában is jól érzem magam.
Helytállóak az információk, amelyek szerint klubváltásra készül? Összefügg ez azzal, hogy Sopronban mostanában kevesebb szerepet kapott támadásban?
Igen, jól hallotta. De nincs ebben semmi, mindig is így volt, nem hiszem, hogy ezen múlna.
Hány évet is húzott le Sopronban?
Ez a tizedik. Elég nehéz a váltás, de egyszer ennek is el kellett jönnie.
Ahogy anno a Nagykanizsáról való eljövetelének is – már annyira soproniként tartják számon a sportág berkeiben, hogy kevesen tudják: a zalai város szülötte.
Így van, már mindenki soproniként könyvel el.
Akkor, gondolom, nem végleg távozik.
Szeretnék majd visszatérni, hosszú távon itt tervezek. Ha nem is a kosárlabdában, de a magánéletem ideköt.
Vasárnap vagy legkésőbb kedden gondoskodhat arról, hogy legyen bajnok a következő idényben a szegediek között is. De vajon egyetlen újdonsült aranyérmes lesz köztük vagy csapatnyi?
Nagyon örülök, hogy a Szeged idáig eljutott, és felnőtt a Sopron, valamint a Pécs szintjére. Jövőre jó lenne ott nyerni, de most még mindképpen a Sopronnal lenne az ideális.
Hiába, a tíz év kötelez, és ugye búcsúzni csak szépen szabad...
Így van! Tíz év után szép lenne így távozni.
