Irány Manchester!
Rengeteg örömteli élménnyel, több mint biztató futballal zárta az MTK Budapest U15-ös csapata négynapos belgiumi túráját. A kék-fehérek korosztályos legjobbjai hatalmas bravúrt értek el, bejutottak a Nike Premier-kupa európai selejtezősorozatának döntőjébe, ahol vasárnap 1–0-s vereséget szenvedtek a házigazda KRC Genktől. Viszont ettől a kisebb kisiklástól függetlenül az MTK kamaszai kiharcolták maguknak a jogot, hogy részt vegyenek a nyári, manchesteri világkupadöntőn.
Hosszú és rögös út vezetett idáig: kezdésként máris összerezzent a küldöttség, amikor csütörtökön a húszcsapatos mezőnyt négy csoportba sorsolták, és a kék-fehérek a legnehezebbe kerültek. De a magyarok a horvát NK Zagreb (1–0), a dán Aarhus (1–0), a portugál Sporting (1–2) s a norvég Valerenga (5–0) elleni meccs után mégis maguk mögé utasítottak három riválist, és teljesítették a „vakon” remélt célt, azaz bekerültek a legjobb nyolc közé.
Az újabb csoportkörben már a végső helyezésekért (is) folyt a harc. A cseh Slavia Prahával játszott gól nélküli döntetlen rossz kezdést (illetve bocsánat, folytatást...) sejtetett, ám a belga Westerlo (2–1), valamint a holland AFC Amsterdam (3–0) ellen már rendkívül magabiztosan és eredményesen teljesítettek Juhász Tibor játékosai, így első helyezettként, ezzel együtt biztos világkupa-résztvevőként várták a másik négyes élén végző KCR Genk elleni finálét.
„Sajnos a hazai bajnokságban nem vagyunk hozzászokva, hogy ilyen erős ellenfelekkel mérjük össze a tudásunkat – mutatott rá a legfőbb buktatóra Juhász Tibor. – Talán egyetlen könnyebb mérkőzésünk volt, az összes többin összeszorított fogakkal kellett küzdenünk az életünkért. Játékosaim a saját bőrükön tapasztalták meg, hogy egyetlen apró hiba is végzetes lehet. Az elveszített döntő ellenére roppant boldogok vagyunk, óriási siker ez nekünk és a magyar labdarúgásnak egyaránt. Szó sincs arról, hogy szomorkodnánk.”
S bár az eredményhirdetésnél megjelent néhány könnycsepp a játékosok szeme sarkában, ezt inkább írjuk a fáradtság számlájára. Hisz ez mégiscsak jó mulatság, férfimunka volt.
