Vészterhes idők ezek. A türelem fogytán, a lelkesedés még inkább. Sokszor már teher megírni egy előzetest, értékelőt meg pláne egy förtelmes meccs után. Még rosszabb, amikor már maga a meccsnézés is csak kényszer. Leülsz a tévé elé, mert le KELL és nem azért, mert akarsz.Vészterhes idők ezek. A türelem fogytán, a lelkesedés még inkább. Sokszor már teher megírni egy előzetest, értékelőt meg pláne egy förtelmes meccs után. Még rosszabb, amikor már maga a meccsnézés is csak kényszer. Leülsz a tévé elé, mert le KELL és nem azért, mert akarsz.
Rolkó múlt héten posztolta a novemberi összegzőt, mely után kaptunk jó pár kedves kommentet Tőletek. Rendkívül jól estek ezek a mondatok a szerző csapatunknak és azt hiszem, a többiek nevében is kijelenthetem, hogy a lehető legjobbkor időzítettétek ezeket a mondatokat.
Bár csak valamivel több, mint egy éve vagyok ennek a csapatnak a tagja, így számomra még nem következett el az a bizonyos muszájposzt korszak, de Ti nagyon is jól látjátok a helyzetünket. Tény, jelenleg nem tartozik legszórakoztatóbb dolgok közé az Interről írni.
Talán Ti magatok is észrevettétek, az utóbbi időben már nincs kedvem hagyományos előzeteshez, vagy pontosztáshoz. Gyűlölöm huszadjára leírni, hogy Ranocchia nem tud focizni és már azon sem tudok viccelődni, hogy Kuzmanovic alapemberré vált, Palaciót meg hagyjuk is. Nincs értelme, eljön az a pont, amikor már befásulsz és új impulzusra vágysz, amit a jelenlegi Inter nem tud megadni számomra.
Kicsit úgy érzem magam hétről-hétre, mint a kissrác, akinek elvették a játékát az oviban. Csak hogy ez nem játék, ez szerelem. Szerelem, amely most hatalmas pofonokat kap és sokszor már csak az emlékekből táplálkozik. De a remény minden héten ott van, hogy valami újra lángra lobban, mert vissza akarod kapni, azt, ami oly sokáig a tied volt.
Négy és fél éve Bajnokok Ligáját nyert a csapat. Jelenleg a rég nem látott mélységekbe süllyedt olasz bajnokság 13. helyén tanyázik az Inter. Ezt pedig rendkívül nehéz feldolgozni. 2002 óta szurkolok a Nerazzurriért, de ennyire közömbös talán még a Strama-féle brigád irányába sem voltam. Őket legalább tudtam sajnálni, szánni. Mára már ez is eltűnt, helyébe lépett a ’legyünkmártúlezenaszezonon’ érzés.
Azután a bizonyos csodálatos madridi éjszakát követően, ha valaki azt mondja nekem, hogy a klub idáig jut, alighanem én magam írok beutalót a számára egy elmeorvoshoz. Ami az utóbbi 3-4 évben az Interrel történt, történik épp teljességgel szürreális. A legrosszabb, azonban nem a jelen keserűsége, hanem, hogy nem látunk egy jól felépített koncepciót, amely bizakodásra adhatna okot.
Az Internek szurkolni igenis kiváltság, blogolni pedig fantasztikus dolog, imádom csinálni. De valljuk be, előbb utóbb akkor is megunod a sorozatos előzetes-értékelő-előzetes-értékelő ritmust, ha a csapatod szárnyal, nem hogy akkor, ha az épp történelmi mélységekbe süllyed.
Ezek után jöttök Ti a kommentjeitekkel, Mi pedig kurva hálásak vagyunk érte. Ha már a csapat nem képes megadni azokat a bizonyos impulzusokat, amelyre vágyunk, itt van ez a remek közösség.
Köszönjük!
Ja, majd el is felejtettem, ma meccs is lesz.
Várható kezdők:
Honi adó nem közvetíti a mérkőzést, szóval ne spóroljatok a streamekkel!
