Szalay Balázs a négyből két szelektív szakaszt megnyert, és vezet

S azt mondja, ez lehetett volna még több is, ha nem ér utol valakit szinte az összes szakaszon, s nem kell a porban, korlátozott látási viszonyok között közlekednie. Ez azonban nem szegte kedvét a pilótának, a Dakaron is nyelt port eleget, ez már meg sem kottyant.
S hogy Zdenek Porízekkel szembeni 52 másodperces előnye mire lehet elég?

„A záró napon elsőként rajtolok, s ez biztosan segít majd abban, hogy kevesebb autót érek utol a körszakaszokon – mondta Szalay. – Bízom benne, hogy ezáltal megtartom, sőt növelni tudom az előnyömet.”

Az egyik legfőbb riválisa bizonyosan a cseh Porízek lesz, mivel ezeken a hosszú egyenesekkel teletűzdelt pályákon előnyben vannak az „erőgépek”, s a BMW-pilóta szombati 192 km/órás (!) végsebessége arra utal, hogy lesz még vele gondjuk az ellenfeleknek. Ez nyomvályúkkal teletűzdelt földutakon bizony nagyon nagy tempónak számít.
A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a szakaszgyőzelemmel is büszkélkedő Korda Erik tanyázik, aki úgy értékelt: „Jó volt a tempó, a pálya, a ritmus, csak nagy volt a por…” No igen, a visszatérő probléma.

Ami a címvédő Palik Lászlót illeti, ő egyedivel is küszködött: még el sem kezdődött a verseny, ő máris öngólt lőtt. Szemerkélt az eső, félő volt, hogy leszakad az ég, de végül semmi sem történt, Palik pedig sárgumival csúszkálta végig az első két szakaszt, mintha jégen ment volna. „A nap második felében gyorsak voltunk, de akkor már csak futottunk az eredmény után. Amikor olyasmi történik, amiről az ember nem tehet, akkor ránt egyet a vállán és megy tovább, de ha ő hibázik… Az a legrosszabb.”

Palik a rosszul megválasztott gumi ellenére nem került ledolgozhatatlan hátrányba, és a negyedik helyről várja a záró napot…

Mögötte a mai szakaszgyőzelmekben szintén részt vállaló Murczin Zsolt következik, aki mindkét körben utolért egy lassúbb autót, s a végén már az autója végsebességével is gondja volt. A történethez tartozik, hogy Murczin nem aludt túl sokat, könyvet tudna írni egy bulizó társaság hétköznapjaiból, annyi történetet végighallgatott éjszaka egy szórakozóhely fölött megszállva. „Egy-két óra alvás nem elég, úgy kellett figyelnem egész nap, mint egy bokszbírónak” – viccelődött Murczin a nap végén, s megfogadta, tovább gyorsul a záró napon.

A nap egyik legizgalmasabb akcióját Bálint Zoltán produkálta, a bajnokságban az idén debütáló s a katonák csapatát erősítő pilóta mély árokban landolt az első körben, s csak hosszas manőverek árán sikerült kikászálódnia onnan. Ehhez képest a második kör már szinte eseménytelenül telt – a páros próbálta élvezni a versenyt, és gyűjteni a tapasztalatokat.

A nap nagy vesztese Lukács András volt, aki alig néhány száz métert tudott csak megtenni a versenyből, mert az első gátló bekötési pontja elszakadt, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy 140 km/órás sebességnél kidőlt a helyéről a kerék. Ettől kezdve pedig már nem volt mit tenni.

A verseny vasárnap 4 szelektív szakasszal ér véget.