Egyetlen, igaz, aprónak nem minősíthető szakmai meglepetéssel "kedveskedett a bajnokcsapat mestere az ellenfélnek: az idény során első ízben bízott egy véresen komoly mérkőzést Gergely Istvánra. A szlovák válogatott hálóőre nyári térdszalagszakadása okán eddig egy Szolnok elleni bajnokin, valamint a máltai Sliemával vívott BL-mérkőzésen volt kezdő, továbbá néhányszor csereként becsobbant  nagyobb partin, legalábbis Magyarországon, most szerepelt először.

Huszonnyolc hét, százkilencvenhat nap után újra egymás ellen száll vízbe a Vasas és a Honvéd férfiegyüttese. Azóta rengeteg víz lefolyt a Dunán, sok-sok tárgyalás zárta a két gárda legutóbbi ütközetét, bízunk abban  mindkét fél bízik abban , hogy ami volt, ami megtörtént, soha többé nem ismétlődhet meg. Szóval, a játék, csak a játék, a jó játék lesz a főszereplő most és mindörökké  a két együttesben található megannyi remek játékos (Kósz, Madaras, Steinmetz, Binder, Vindisch vagy éppen Biros, Fodor, Molnár, Vári, Kiss, hogy néhányuk nevét említsük) képessége garancia lehet erre.

Vári Attila a Vasasból a Dominóba szerződött, Gombos Gábor Kovács István csapatából Somossy József együttesébe igazolt. Eddig tíz fordulón és három-három nemzetközi kupameccsen keresztül segítették újdonsült csapatukat, az igazi megméretés azonban most jött el számukra. A VasasHonvéd, amely nyilvánvalóan furcsa érzéssel tölti még el őket. Az egyik a KEK-győztest, a másik a bajnokcsapatot hagyta ott. Az egyik a bajnokcsapat, a másik a KEK-győztes kedvéért. Mindketten hosszú éveket húztak le előző állomáshelyükön, mindketten ünnepeltek társaikkal, mégis úgy érezték, szükségük van a környezetváltozásra. Az időpont ugyan nem volt segítségükre, hiszen az ominózus, idő előtt véget ért aranycsata sokáig borzolta a kedélyeket, mindenesetre belevágtak, klubot cseréltek.

A Magyar Vízilabda-szövetség gáláns támogatójának, a Hewlett Packard meghívásának eleget téve voltaképpen már most a napfényes Perth-ben képzelhették volna magukat. A december elsején a nyugat-ausztráliai városba utazó magyar női válogatott csütörtökön este a Vígszínházban múlatta az időt, mosolyogtak, jó kedvűek voltak a lányok, ellazultak kicsit az őrült hajtásban.

A hétközi bajnoki kör  pláne meglepetés híján  természetesen háttérbe szorult Alessandro Campagna meglepetésszerű távozása mögött: a Gazzetta dello Sport a Görögországba távozott szövetségi kapitány lehetséges utódaként újabb három nevet szellőztetett meg. Eszerint elképzelhető, hogy a nápolyiként a magasabb régiókban nem igazán közkedvelt Posillipo-tréner, ugyanakkor rendkívüli szaktekintélynek számító Paolo de Crescenzo lesz a kiválasztott (habár Kásás Tamásnak szerdán azt mondta a kiváló szakember, hogy nem kíván kandidálni).

Az olasz férfibajnokság legutóbbi fordulója relatíve eseménytelenül telt  leszámítva azt, hogy a döntetlenre végződött PescaraFlorentia találkozón a vendégektől a kapust, Tempestit és a legjobb légióst, Szavicsot végleg kiállították, míg az edző, Tempestini piros lapot kapott. Ami a magyarokat illeti, a legnagyobbat Kásás Tamás alakította: egy kompozással színesített, nyolcórás buszutazást követően brillírozott Szicília szigetén (a cataniai reptér tönkrement az Etna kitörését követő földrengésben): csapata góljainak felét lőve szinte egymaga nyerte meg a Posillipónak a mérkőzést.

Minden korábbi számítást keresztülhúzva Alessandro Campagnát kérte fel a görög szövetség a válogatott szakvezetőjének, és a felkínált, a sportágban meseszerűnek számító ellentételezésnek képtelen volt ellenállni az olasz válogatott eddigi trénere.

Molnár Tamás melegítés címén a Whirlpool közszemlére kitett mikrohullámú sütőit birizgálta a kecskeméti uszodában  alkalmasint, így is lehetne ábrázolni a válogatott szponzorának termékei, valamint a sportág közti öszszefüggést. Egyfelől a póló helybéli népszerűsítése volt a cél a válogatott keret és a kifejezetten jó erőkből álló vidékválogatott összecsapásán...

Meglehet, egy új fejezet kezdeteként aposztrofálhatjuk mindazt, ami szombat este Nizzában történt: megalakult a Vízilabdaklubok Szövetsége, az AWPC. A medencés sportágak közül alapvetően tisztelettel övezett, üzleti volumenét tekintve mégis afféle szegény rokonként számon tartott vízilabda alkalmasint egy másik dimenzióba került az új szervezet által. A cél az, hogy ugyanolyan jövedelmező sorozattá tegyék az európai kupákat, mint más sportágakban megszokott.

OSC. Hajdani nagycsapat, csillogás, megannyi sztár (Szívós István, Bodnár András, Sudár Attila, a Konrád fivérek), bajnoki címek (hét aranyérem), kupagyőzelmek (két BEK-diadal, 1972-ből és 1978-ból). Jó hosszú ideje viszont messze elkerüli a gárdát a siker. Olyan régóta vannak az árnyékos oldalon az "orvosok, hogy tán már fel sem ismerik a Napot, amelyet mégis megpróbálnak meglelni minden évben.

A BVSC-nek sikerült, a Ferencvárosnak nem  most a Domino-BHSE próbálkozhat. Röviden így sommázhatnók a szombati BL-sorsolást, elvégre ismerősnek tetsző kvartettbe sorolták be a magyar bajnokot. Az 19992000-es idényben a vasutasok az Olympiakosz Pireusz, az Olympique Nice és a Splitska Banka előtt nyerték meg a csoportot, viszont a következő idényben a Fradi csak a Nice-t előzte meg, a továbbjutást a Pireusz és a Becsej harcolta ki. Nos, ezúttal a Domino is megkapta a görögöket és a franciákat, plusz elengedhetetlen "délszláv kellékként a Mladost Zagreb is a kompánia tagja lett.