Pavuk Viktóriáért Elemér szorít

– A neve Elemér, és nagyon a szívemhez nőtt – mondta Pavuk Viktória, aki az Európa-bajnoki válogatón Póth Dianát és Dorofejev Tamarát legyőzve szerezte meg az indulási jogot a budapesti kontinensviadalra. – Tudom, hogy furcsa, de hát a cicáimat mégsem vihetem ki magammal a csarnokba!
– Az ön esetében nem túlzás az állatbarát szót használni, hiszen ha jól tudom, egyszer a macskája miatt hagyta ki az országos bajnokságot.
– Igen, ez szomorú eset. Az előző cicám pont a magyar bajnokság előtt pusztult el, és ez annyira megviselt, hogy nem tudtam elindulni a versenyen. Ez lehet, hogy egyeseknek érthetetlennek tűnik, de engem valóban nagyon megérintett a halála. Amúgy is érzékeny típus vagyok.
– Ami csak kamatozhat önnek a jégpályán.
– Lehet, hogy idővel kamatozni fog, de egyelőre az a meglátásom, hogy még sokat kell fejlődnöm az előadásmódomban. A szakemberek úgy tartják, az ugrásaim már megfelelőek a felnőttmezőnyben, de a kivitelezésem még a juniorok közé való.

– Talán éppen a korából fakad ez a hátrány.
– Elsősorban abból, de tény, hogy sokat kell gyakorolnom ahhoz, hogy beérjek.
– Az edzője, Vidrai Szabolcs mivel küldi majd önt a jégre?
– Mindössze azt kéri, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki magamból. Kabalából nem szeretek beszélni erről, de azt elárulom, hogy szeretnék a legjobb tizenöt között végezni. És a legfontosabb, hogy szeretném kiélvezni minden pillanatát ennek a hazai Európa-bajnokságnak.