Markovits László: A tenisz nincs megfelelően pozicionálva hazánkban

Tisztújítás előtt áll a Magyar Teniszszövetség, miután a korábbi elnök, Lázár János május 25-én arról értesítette a tagszervezeteket, hogy május 29-i dátummal leköszön a posztjáról. Ezt a múlt pénteki közgyűlés kezdetén személyesen is bejelentette. Lázár János 2020 júliusától vezette a sportági szervezetet – 2024-ben újabb négy évre megválasztották, akkor úgy fogalmazott, 2026 nyaráig mindenben igyekszik segíteni. Pénteken az is kiderült, szeptember 26-án rendkívüli tisztújító küldöttgyűlést tartanak.

AZ MTSZ ELMÚLT HAT ÉVE

Markovits László, az MTSZ szakmai alelnöke így tekintett vissza az elmúlt majdnem hat évre.

„A sportág történetének egyik legnehezebb időszakán vagyunk túl, Lázár János nélkül aligha sikerült volna megmenteni a szövetséget a felszámolástól. Szükség volt a tapasztalatára, a tekintélyére és az érdekérvényesítő képességére, hogy ezt a rendkívül kényes helyzetet kezelni tudjuk. A szövetséget milliárdos nagyságrendben kellett konszolidálni ahhoz, hogy elkerülje a felszámolást. Sajnálom, hogy ezzel kapcsolatban a mai napig kevés önkritikát látok azok részétől, akik a kialakult helyzetért felelősek. Ahogy Lázár elnök úr is elmondta a közgyűlésen, a folyamatban lévő büntetőeljárások remélhetőleg végre tisztább képet adnak erről a finoman szólva is érthetetlen helyzetről.”

Az MTSZ által közzétett és a tagszervezeteknek is elküldött részletes beszámolóból kiderül, hogy a konszolidáció legnagyobb részét az ATP-, WTA-versenyek és a Fed-kupa-döntő rendezése kapcsán vállalt kötelezettségek kiegyenlítése tette ki.

„Jó dolog, ha nagy nemzetközi sport­eseményekre kerül sor Magyarországon, de ezeket nem lehet ideiglenes helyszíneken, irreális pénzügyi vállalásokkal és a hazai fél számára előnytelen szerződésekkel lebonyolítani. Az elnökségi időszakunk alatt a szövetségi munkatársakkal közösen a hazai Davis-kupa-rendezésekkel a gyakorlatban is bizonyítottuk, lehet gazdaságosabban is csinálni, úgy, hogy ténylegesen építse a magyar teniszt egy-egy ilyen esemény.”

A TENISZ HAZAI POZÍCIÓJA

A szakmai alelnök arra is kitért, melyik az a terület, amely kapcsán nem lehetnek elégedettek.

„A szövetség működőképességét megmentettük, szakmai szempontból viszont van hiányérzetem – így Markovits. – Több olyan program és vállalás nem valósult meg, amely a sportág hosszú távú fejlődése szempontjából fontos lett volna. Ennek elsősorban objektív, pénzügyi akadályai voltak, meggyőződésem, a tenisz Magyarországon nincs megfelelően pozicionálva. A mindenkori sportirányítás részéről a sportágat más szemlélettel és más keretrendszerben kellene kezelni. Nem azt állítom, hogy az olimpia ne lenne fontos a teniszben is, mert természetesen az, de a sportág stratégiai megítélését és pénzügyi dotációját nem kizárólag az olimpiai eredményesség alapján kellene meghatározni.”

Markovits azt is kifejtette, hogy nemcsak a versenysport a hangsúlyos, hiszen a tenisznek olyan amatőr tömegbázisa, nemzetközi beágyazottsága és életmódbeli jelentősége van, ami indokolttá teszi, hogy a hagyományos olimpiai sportágaktól részben eltérő megközelítéssel tekintsünk rá.

„Olyan sportág, amelyet gyerekek, családok, felnőttek és idősek egyaránt egész életen át tudnak művelni. Éppen ezért a működésének, finanszírozásának és fejlesztési céljainak meghatározásakor sokkal nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a társadalmi, egészségmegőrző és tömegsportszerepének.”

„Hatalmas fegyvertény, hogy sok játékosunk megfordult a top százban az elmúlt időszakban”

Ami a piramis csúcsát, a magyar topjátékosokat illeti, a szakmai alelnök úgy fogalmazott, hatalmas fegyvertény, hogy az elképesztően sűrű, nagyon színvonalas mezőnyben egy ilyen kis országból ennyi játékos megfordult a top százban az elmúlt időszakban. „Mindig hangsúlyozom, hogy ez elsősorban a sportolók és az őket segítő családtagok, valamint a támogatók érdeme. Ahogy az is tény, hogy a 2010-es évek közepén életre hívott Mérföldkő-program elindítása jó döntés volt az akkori szakmai vezetőségtől, több játékost is hozzásegített a sikerhez, kisebb változtatásokkal a mai napig jól működik. Fontos kezdeményezés a Sávolt Attila által megálmodott 10 év alattiaknak szóló program, amely a hosszú távú jövő szempontjából lehet fontos lépés.”  Markovits szerint a szűk utánpótláselit átlagon felüli lehetőségeket kap, de fontos lenne, hogy sokkal szélesebb körre ki tudják ezt terjeszteni. „Ehhez viszont több forrásra lenne szükség, hogy megfelelő megbecsülést kapjanak a klubok, a nevelő szakemberek, és tisztázva legyen, hogy ki miért dolgozik a rendszerben. Amíg ez nem valósul meg, továbbra is az egyéni menedzselés lesz a mérvadó a játékosok döntő többségénél.”

SPORTFINANSZÍROZÁS

Markovits László 2002 óta a Vasas Sport Club elnöke, majdnem negyed évszázados tapasztalata van a sportirányításban, az általános sporthelyzetről is megkérdeztük:

„Az előző kormány kiemelt ágazatként kezelte a magyar sportot, ami hatalmas fejlődést hozott magával az elmúlt másfél évtizedben. Új létesítmények épültek, fejlődött az infrastruktúra, jelentős támogatások érkeztek a rendszerbe, és számos sportág és sportszervezet tudott előrelépni, a szakemberek pedig méltó megbecsülést kaptak. Az más kérdés, hogy idővel a magyar sport finanszírozásában olyan aránytalanságok alakultak ki, amelyek már egészségtelenek és igazságtalanok voltak. Szomorú tény az is, hogy egyesek visszaéltek ezzel a kiváltságos helyzettel, és ennek sok esetben nem lettek következményei. Ez pedig nagy károkat okoz a teljes magyar sport megítélésében.”

A sportvezető ennek ellenére optimistán tekint a jövőbe, és meggyőződése, sikerül összefogni és konszenzusos stratégiát alkotni, amely megfogalmazza azt is, hogy mit várunk a magyar sporttól 2036-ig.

„A legfontosabb stratégiai kérdés, hogy a jövőben ki és milyen arányban finanszírozza a sportot. Külön kell kezelni az utánpótlássportot, a versenysportot, az élsportot, az iskolai és egyetemi sportot, valamint a szabadidősportot. Ezeknek eltérő a társadalmi funkciója, ezért eltérő finanszírozási és fejlesztési logikát igényelnek. Újra kell gondolni a sportágak besorolását is. Nem tartom szakmailag indokoltnak, hogy egymástól gyökeresen eltérő működésű sportágakat kizárólag olimpiai státuszuk alapján kezeljünk azonos kategóriában. Más megközelítést igényelnek a csapatsportok, az egyéni sportágak, az olimpiai és nem olimpiai sportágak, valamint az eltérő társadalmi és gazdasági jelentőségű sportok. Mindenkit óva intenék attól, hogy a versenysporttól fűnyíróelv alapján vonjuk meg a szükséges forrásokat, hiszen a magyar sport egésze nem működtethető tisztán piaci alapon, és ez kormányoktól teljesen független tény. Az sem kérdés, hogy a korábbi aránytalanságokat és a túlköltekezés időszakát nagyon határozottan le kell zárni. Világos célokat megfogalmazva, átlátható és felelős gazdálkodással kell haladnunk előre, garantálva a folytonosságot és az eredményességet. Ahogyan annak az időszaknak is véget kell vetni, hogy a csapatok működtetése egyéni érdekeknek alárendelve történjen, és ne a nemzeti válogatottak érdekét szolgálja elsősorban.”     

„A Vasasnál addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér”

Markovits László a klub helyzetével kapcsolatban elmondta, a Vasasnál sohasem volt kérdés, hogy addig nyújtózkodnak, ameddig a takarójuk ér. „Az alapfeladatunk az utánpótlás-nevelés és a gyermekek sportolási lehetőségeinek biztosítása, ez a jövőben sem változik. Ugyanakkor nem szabad átesni a ló túloldalára sem. Az élsportnak továbbra is fontos szerepe van, hiszen sikerei inspirációt jelentenek a fiataloknak. Megkockáztatom, hogy az elmúlt időszakban a vetélytársakhoz képest az egyik legkevesebb forrásból tudtuk a legtöbb eredményt elérni az élsport terén, de az például kifejezetten méltatlan helyzet, hogy egy ilyen hagyományú és eredményességű klubnál folyamatosan bizonytalan a források hiánya miatt az anyaegyesülethez tartozó felnőtt vízilabda- és kézilabdacsapat működtetése. A többi csapatsportágnál, mint a labdarúgás és a röplabda a többségi tulajdonosoknak köszönhetően tudunk sikeresek lenni.” A másik fontos területnek a létesítményfejlesztéseket látja a klubelnök. „Ilyen téren az általános gazdasági helyzet miatt jelentős megtorpanás volt, miközben a huszonhat sportágunk jelentős része telt házzal működik, égető szükségünk lenne további fejlesztésekre és arra, hogy bővüljenek a szakosztályok edzőfelületei. Ennek érdekében az eddigiekben is mindent megtettünk, a szükséges előkészítések, tervezések megtörténtek, így ha lehetőséget kapunk, rögtön tudunk majd lépni.”