Káptalantóti – egy igazán cool falu

Fotók: Szabó Miklós/Nemzeti Sport
Archív fényépek: Csom Károlyné, Németh Andrea, valamint a káptalantóti Művelődési Ház gyűjteményéből

A festői Balaton-felvidéki táj, a vidéki nyugalom és az országos hírű piac sokakat vonzott Káptalantótiba: a beköltözők városias közege átrajzolja a hagyományosan mezőgazdálkodásból, szőlőművelésből élő település életét, a futballcsapat egyelőre keresi a helyét. Folytatjuk a 2026-os veszprémi Hátsó füves-kiállítást felvezető Balaton-környéki riportsorozatunkat.

“Káptalantóti – egy igazán cool falu” bővebben

A mi kis falunk – összefogás Monostorapátiban

Kezdődik Monostorapáti bajnoki mérkőzése Nemesgulács-Kisapáti csapatával a Veszprém vármegyei III. osztályban
Fotók: Szabó Miklós/Nemzeti Sport

Balaton-felvidéki Hátsó füves-barangolásaink újabb állomásán, Monostorapátiban természetes sportszeretettel, összefogással vívják csendes forradalmukat a társadalmi nehézségek ellen, és az optimista szemlélet a fiataloknak is reményteljes jövőt kínál. Folytatjuk regionális riportsorozatunkat, amellyel egyúttal készülünk már a 2026-ban a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban bemutatkozó Hátsó füves-kiállításra.

“A mi kis falunk – összefogás Monostorapátiban” bővebben

Football a Balaton partján

Fényképszenzáció 1924-ből: a Balatonfüredi Sport Club pályaavató mérkőzése Siófok ellen
(A cikkben Dömötör Csaba/Nemzeti Sport friss fotói mellett számos archív felvételt közlünk, melyeknek forrása: Balatonfüred, Lipták Gábor Városi Könyvtár, Helytörténeti Gyűjtemény – Simon Gyula hagyatéka)

Utánajártunk a legendának, amely szerint a füredi parton játszották először Magyarországon a britek játékát. Megidézzük a sportág importőreként emlegetett Richard Young angol hajógyár-alapító alakját és a település korai futballtörténetének furcsa epizódjait. A 2026-os veszprémi kiállítást felvezető, Balaton-környéki Hátsó füves-riportsorozat friss epizódjában Balatonfüred futballmúltjában merülünk el.

“Football a Balaton partján” bővebben

A magyar narancs földjén

A balatonakali pálya madártávlatból, a háttérben felsejlik a Balaton túlpartja is
Fotók: Szabó Miklós/Nemzeti Sport
Archív képek: Ifjabb Réfi Ferenc, Törő Balázs és a Balatonakali SE gyűjteményéből

„Kicsit sárgább, kicsit savanyú, de a mienk” – bár a falu futballéletének aranykora a múlté, a hajdan szovjet nyomásra citrusféléket termesztő Balatonakaliban minden nehézséggel dacolva tartják életben a csapatot. A Hátsó füves 2026-os veszprémi kiállítását felvezető Balaton-környéki riportsorozatot a tó partján folytatjuk.

“A magyar narancs földjén” bővebben

A tsz-világ romjai a Káli-medencében

Festői környezetben terül el a köveskáli pálya, bajnoki mérkőzést itt 1996 óta nem játszottak
Fotók: Szabó Miklós/Nemzeti Sport
Archív képek: Botos Antal és Zsifkovits László gyűjteményéből

Mára egyetlen futballcsapat sem maradt a Káli-medencében – a 2026-os veszprémi Hátsó füves-kiállításra készülve az ország egyik divatos, ám társadalmi szempontból ellentmondásos térségében folytattuk a Balaton-felvidéki terepmunkát.

“A tsz-világ romjai a Káli-medencében” bővebben

A Balaton-felvidék futballtitkai

A fényképeket Szabó Miklós, a Nemzeti Sport fotóriportere készítette. A felvételek a Nemesgulács-Kisapáti–Sümegprága mérkőzésen készültek, 2024 novemberében.

A Hátsó füves országjáró sorozat a következő hetekben a víz közelsége, az elbűvölő táj és a vidék nyugalma miatt is közkedvelt Balaton-felvidék labdarúgását mutatja be, készülve a 2026-os veszprémi Hátsó füves-kiállításra.

“A Balaton-felvidék futballtitkai” bővebben

Élet a csendes hátországban – ez volt a Hátsó füves 2024-ben

A képhez tartozó alt jellemző üres; 17-1024x682.jpg a fájlnév

Hátsó füves-visszatekintés egy különösen tartalmas évre: a láthatatlan futballvilág közösségeire és a tiszta amatőr szellemiségre építő kezdeményezéshez 2024-ben közvetlenül 37 esemény kapcsolódott. Mérkőzések, kiállítások, kultúrprogramok és utazások révén próbáltunk közelebb jutni a magyar futball legizgalmasabb dimenziójához, ahol tiszta a levegő, szabad a pálya és harangszó töri meg a gólcsendet.

“Élet a csendes hátországban – ez volt a Hátsó füves 2024-ben” bővebben

„Esterházy Péter rendkívüli tehetség volt, csak elvitte az irodalom”

Akin nem fog az idő: Boldizsár Imre 1980-ban vette át edzőként a Csillaghegyi MTE csapatát, ma is ő irányít
(Fotó: Dömötör Csaba/Nemzeti Sport)

„Esterházy Péter technikáját mindenki csodálta, vajbokája volt ” – mondja egykori játékosáról a Csillaghegyi Munkás Torna Egylet csapatát 1980 óta irányító Boldizsár Imre, az Utazás a tizenhatos mélyére című könyvben B.-ként emlegetett tréner, aki a blaszháromban is életben tarja a Márton úti pályájáról kiszorult együttest. Az idő mindent megszelídít, a világhírű írótól kapott könyvdedikációk közül a 76 éves tréner ma már ezt a kedves bejegyzést is harag nélkül emlegeti: „A csapatot az alkohol és az edző iránti gyűlölet fogta egységbe.” A Hátsó füves Budapest újabb epizódjában a Csillaghegy múltjába és jelenébe adunk betekintést.

“„Esterházy Péter rendkívüli tehetség volt, csak elvitte az irodalom”” bővebben

Hátsó füves Budapest: a város utolsó kapufája

Fotó: Dömötör Csaba/Nemzeti Sport

Indul a Hátsó füves Budapest: mintegy 300 vidéki falu, város és határon túli magyarlakta település futballszociológiai bebarangolása után a főváros felé fordulunk, hogy elfeledett kiscsapatok, feledés homályába veszett történetek, ismeretlen emlékek nyomába eredve tárjuk fel a lüktető metropolisz futballtitkait. Időről időre jelentkezünk egy-egy különleges riporttal a város félreeső vagy már betemetett pályáiról, keressük a múlt ittfelejtett kincseit, a “blaszos életérzés” nem mindennapi tanúit. A régi budapesti csapatok nyomába eredve először a Magyar Pamut emlékeit járjuk körül – pörköltes tálban landoló labdával, kubai szövőnőkkel és egy bokorban talált kapufával.

“Hátsó füves Budapest: a város utolsó kapufája” bővebben

Ismeretlen futballtörténelem: a Pokol-pálya romjai

Fotók: Kovács Péter/Nemzeti Sport

Megrendítő időutazás: felkerestük a Szentendrei-szigeten megbújó, gazzal benőtt, százhúsz éves pályát, amelyhez fénykorában hajóval jártak át Vácról a játékosok és a szurkolók. A Hátsó füves Ismeretlen futballtörténelem című sorozatának aktuális epizódjában a Pokol-pálya titkainak eredtünk a nyomába.

“Ismeretlen futballtörténelem: a Pokol-pálya romjai” bővebben

Bodrog-parti álompálya

Fotók: Koncz Márton/Nemzeti Sport

A Bodrog partján fekvő apró faluban, Felsőbereckiben folytatódott a Hátsó füves futballmentő túra. Huszonegy év után költözött élet a folyó menti kistelepülés ártéri sportterepére, és a mérkőzés után nem maradt el a régi hagyományokat idéző fürdőzés sem.

“Bodrog-parti álompálya” bővebben

Főnix-világkupa: misszionáriusok találkozója

Apró betűs jegyzet az amatőr futball történetében, nekünk mégis nagy pillanat: először állt össze közös képre a Hátsó füves futballmentő túra három utazó csapata, a Zempléni Főnix, a Zalai Főnix és a Szatmári Főnix – na meg a Fejér vármegyei öregfiúk-válogatott és a megyei MLSZ-igazgatóság küldöttjeként, Schneider Béla igazgató megbízásából érkező Oláh Sándor játékvezető
Fotók: Kovács Péter/Nemzeti Sport

A sukorói Főnix-világkupán a Hátsó füves futballmentő túra alternatív programsorozat három állandó résztvevője, a zempléni, a zalai és szatmári utazó csapat, valamint a Fejér vármegyei öregfiúk csapott össze – pályára lépett Csucsánszky Zoltán, Dvéri Zsolt és Telek András is.

“Főnix-világkupa: misszionáriusok találkozója” bővebben

A vak kádár legendája

Fotók: Koncz Márton/Nemzeti Sport

Gál Gyula, a falu megbecsült kádármestere a csapat mecénásaként hozzájárult ahhoz, hogy a kilencvenes években a zempléni vidéken kiépült a fizetett játékosok rendszere, idős korában, látása elvesztése után sem hiányzott mérkőzésről. A Hátsó füves futballmentő túra erdőbényei állomása nem csak a múltidézésre adott módot: tíz év után összeállt a hazai csapat, hogy megmérkőzzön a Zempléni Főnix-szel.

“A vak kádár legendája” bővebben

„Virrasztja szívünk a telet” – lesz-e még futball Szigligeten?

Fotók: Földi Imre/Nemzeti Sport

Az Árpád-kori váráról is ismert, meseszép Balaton-parti településen, Szigligeten hat éve kifulladt a csapat, a fiatalok hiánya csökkenti az újjászervezés esélyeit. A Hátsó füves futballmentő túra alkalmából mégis összeállt a helyi együttes, a Zalai Főnix elleni mérkőzés után pedig őszinte beszélgetés kezdődött, vagy úgy is mondhatjuk: kemény szembenézés a valósággal.

“„Virrasztja szívünk a telet” – lesz-e még futball Szigligeten?” bővebben