A szatmári Mourinho és aranylábú pótfiai

A Tiszán a tivadari hídon átkerekezve érünk a vendégszeretetéről híres Túristvándiba, ahol éppen a Csengerújfalu elleni idegenbeli túrához szedelődzködik a csapat, a 18. századi vízimalom mellett kászálódnak kisbuszba a fiúk. Bár Isten malmai itt is lassan őrölnek, a távoli jövőt illetően nem sok jót sejtet, hogy a környéken számos futballcsapat búzáját leőrölte az élet. “A szatmári Mourinho és aranylábú pótfiai” bővebben

„Hova rúgod, te szerencsétlen?!” – Pitkin, a zabolázatlan kárpátaljai szabadriporter

Kassa után újabb határon túli téma következik, még ha az Északkelet-Magyarországon folytatott biciklitúránk újabb állomása a határ innenső oldalára esik is: a beregsurányi átkelőtől kőhajításnyira működő Határ büfében találkozunk az ukrán területen fekvő Beregszász legendás szabadgondolkodójával, humoristájával, a kárpátaljai kommentátorlegendával, Baláczky Vladimirral, vagy ahogy a régi angol vígjáték főszereplőjéről kapott becenéven ismeri közönsége, Pitkinnel. “„Hova rúgod, te szerencsétlen?!” – Pitkin, a zabolázatlan kárpátaljai szabadriporter” bővebben

Futballtörténeti időutazás Kassán

Biciklis országjárásunkat megszakítva vonatra szállunk, és elutazunk Kassára, Gazdag József szülővárosába. Arra kérjük a felvidéki írót, újságírót, az Egy futballfüggő naplójából című könyv szerzőjét, hogy kalauzoljon minket a helyi labdarúgás emlékeit őrző utcákon, tereken, pályákon, avassa be a Hátsó füves olvasóit a település futballmúltjának titkaiba. Bekapcsolódik a rendhagyó városnézésbe Telek András, az 1. FC Kosice korábbi hátvédje és Berenhaut Róbert, a kassai fotóslegenda is.

Kastélykerti pályák titkai

Az eredeti tulajdonostól elvett, államosított kastélyok parkjába futballpályát telepíteni az ötvenes, hatvanas években elterjedt gyakorlatnak számított. A Hátsó füves 2015-ös sorozatában a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély esetét és az éppen kiköltöztetett helyi csapat dilemmáját jártuk körbe , valamint készítettünk a témát érintő interjút Károlyi Györggyel. Az úri környezetet talán sehol az országban annyi helyen nem rombolták le és hódították meg a meccskedvelő nép számára, mint Északkelet-Magyarországon. Biciklitúránk következő szakaszán Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bársonyszőnyeges pályái közül keresünk fel néhányat. “Kastélykerti pályák titkai” bővebben

A pálinkafőző falu a drámai osztályozón megtanulta: berúgni a tizenegyest kell

A Szatmári-síkságon megbúvó kedves kis falucskában, a hatszáz lelkes Panyolán 2000-ben játékoshiány miatt megszűnt a futballcsapat, pedig valamikor ünnep volt minden hazai mérkőzés. A régi idők tanúja, az egykori gárda középpályása ma az országos hírű helyi pálinkafőzde főzőmestere. “A pálinkafőző falu a drámai osztályozón megtanulta: berúgni a tizenegyest kell” bővebben

A lengyel vécéöblítő, a futballista esperes és a faluszéli telep küzdelmei

Ópályinak híre van a környéken, már három faluval arrébb figyelmeztetnek, a Mátészalka mellett fekvő településen nem árt vigyázni. A gazdag kulturális és sportmúlttal büszkélkedő községen belül állandó feszültséget, vitatémát jelent a helyi cigányság sorsa. A hírhedt telep két utcáján a kilátástalanság, a reménytelenség az úr, nyomorúságos körülmények között élő családok várják a segítséget. És sokszor el is várják: a költségvetés harminc százalékát a segélykeret teszi ki. A hét év szünet után újjáélesztett ópályi csapat Kántorjánosi elleni, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei III. osztályú bajnoki mérkőzésén jártunk. “A lengyel vécéöblítő, a futballista esperes és a faluszéli telep küzdelmei” bővebben

Farkas Bertalan, a gyulaházi űrfutballista

Ha Lionel Messi kozmikus űrfutballista, mit mondjunk Farkas Bertalanra? Gyulaházán elevenítettük fel a falu neves szülöttének, az univerzumot megjárt űrhajósnak rendkívül ígéretesen induló labdarúgó pályafutását.

Sényő tündöklése és bukása – tizenkilencre lapot kértek, összedőlt a kártyavár

A rendszerváltással a magyar futballban is beköszöntött a vadkapitalizmus kora, kalandvágyó szerencselovagok, nagyot álmodó vállalkozók repítették csapatukat addig elképzelhetetlen magasságokba. Az 1400 lakosú Sényő NB II-ig tartó szárnyalása csúnya zuhanással ért véget, a csapat az 1996–1997-es bajnokság rajtjánál összeomlott. A környékbeli legenda szerint a visszalépésről egy kártyaparti hevében döntöttek. “Sényő tündöklése és bukása – tizenkilencre lapot kértek, összedőlt a kártyavár” bővebben

Morzsát sem hagyott a 330 kilogrammos Puskás Ferencből a szerencsi közönség

A cukor-, a csokoládé- és a gólgyártás sokáig egymásra épült Szerencsen, a cukorgyár 2008-as bezárása azonban a helyi futballéletnek is pofont adott. Igaz történetek a 330 kilogrammos Puskás Ferencről, a 83 éves kapusedzőről és a 6:3 szelet sorsáról. Ráadásként csodálatos válogatás az ország legjobb képeslapgyűjteményének futball témájú darabjaiból! “Morzsát sem hagyott a 330 kilogrammos Puskás Ferencből a szerencsi közönség” bővebben

Edzői kihívások: meccsre jelentkezett a beszipuzott játékos

Harmincöt éve tartja a lelket a taktaszadai csapatban Tóth János edző. A fennmaradás egyre nehezebb, a tapasztalt trénernek néha váratlan helyzeteket kell kezelnie: előfordult, hogy játékosa beszipuzva szédelgett meccsre, egy másik csapattag játéknapon éppen a paplak ablakán ügyeskedte ki a sublótot. Tanulságos falusi futballtörténet, keletnémet kapcsolattal fűszerezve. “Edzői kihívások: meccsre jelentkezett a beszipuzott játékos” bővebben

A tiszaeszlári vérvád a Népsportban és az operában

Tiszaeszlár. A település neve a történelem folyamán összefonódott az 1882-es hírhedt tiszaeszlári vérváddal, a keresztény lány rituális meggyilkolásával gyanúsított helyi zsidók nemzetközi visszhangot kiváltó perével. Néhány éve Fischer Iván karmester-zeneszerző szentelt operát a témának A Vörös Tehén címmel, a darab furcsa futballszála, hogy a bírósági tárgyalás közönsége lelátói huligánokból áll. “A tiszaeszlári vérvád a Népsportban és az operában” bővebben

Fokosokkal támadó nézők, ájult játékosok, menekülő ellenfél – az újfehértói botrány

A második félidőben a fokosokkal és botokkal asszisztáló közönség óriási tetszése mellett most már teljesen eltekintett a labdarúgástól és ehelyett oly nagy mérvben kezdte űzni az emberrúgást, hogy a Nagykállói Sport Egylet 11 játékosa közül 10 itta meg a levét és nem is egyszer ájultan kellett egy-egy NSE játékost a barátságos mérkőzés színhelyéről leszállítani.” Az 1921-es újfehértói botrány tanulságairól és a korszak vidéki futballtársadalmának jellemzőiről Szegedi Péter szociológussal és sporttörténésszel beszélgettünk.  “Fokosokkal támadó nézők, ájult játékosok, menekülő ellenfél – az újfehértói botrány” bővebben

A Tiszteletes úr becsúszásai – az elfeledett debreceni lelkész-futballista

A huszadik századi magyar futballtörténelem egyik legkülönlegesebb pályafutása Kovács Sándor balhátvédé, a DVSC egykori csapatkapitányáé, akit a Rákosi-korszak legsötétebb éveiben szenteltek fel református lelkésznek; vasárnaponként délelőtt a gyülekezetnek a templomban, délután debreceni játékostársainak az öltözőben adta útmutatásait. Élettörténetét utolsó szolgálati helyén, Hajdúsámsonban elevenítjük fel a családtagok segítségével.

“A Tiszteletes úr becsúszásai – az elfeledett debreceni lelkész-futballista” bővebben

Józsai futballtörténetek Szűrös Mátyás rádióbeszédétől a nagy sportszárlázadásig

Józsa–Tiszacsege, Hajdú-Bihar megyei II. osztály, középházi rangadó. A közigazgatásilag Debrecenhez tartozó, valójában a nagyvárostól jó néhány kilométernyi lakatlan rész, szántó által elválasztott település futballéletének erős pofont adott a nyolcvanas évekbeli összeolvasztás. A hosszú évekig szünetelő csapatot 2007-ben egy nagylétai férfi, Szabó László támasztotta fel. “Józsai futballtörténetek Szűrös Mátyás rádióbeszédétől a nagy sportszárlázadásig” bővebben