Öcsöd hangjai: József Attila futballverse

Pályaszéli költészet Öcsödön: a költő gyermekkorának meghatározó helyszínén arra vállalkoztak a helyi József Attila Általános Iskola tanulói, hogy a Hátsó füves sorozat kedvéért elszavalják intézményük névadójának futballhasonlatra építő,  1925-ben, húszévesen írt versét. 

A „Félidő 0:0” előadásában közreműködik (a megszólalás sorrendjében): Szanyi Alexandra (7. b), Szegény Nikoletta (7.b), Hegedűs Brigitta (7.b), Szántó Adrienn Lilla (6. a), Kovács Napsugár (6. a). Köszönjük a felkészítést Jakab István irodalomtanárnak, a nyitottságot és segítséget Budainé Bajzáth Ibolya igazgató asszonynak.

“Öcsöd hangjai: József Attila futballverse” bővebben

A horgász, az asztalos és a fodrász – képek Csabacsűd futballéletéből

Régi igazság: a futballcsapat a falu tükre.
Amikor kézbe vettük a „Csabacsűd története és népélete” című, 775 oldalas (!) ismertetőt, egy csapásra világossá vált, miért tartják az 1700 lelkes nagyközséget Békés megye egyik legrendezettebb településének. Ha egy falu ad magára, akkor számon tartja múltját, ápolja környezetét, és nem hagyja, hogy hírnevének egyik legfőbb záloga, a futballcsapat tönkremenjen. “A horgász, az asztalos és a fodrász – képek Csabacsűd futballéletéből” bővebben

Vendégségben a Pisont családnál

Gádorosi látogatás a 31-szeres válogatott Pisont István szülőföldjén. Utcai foci téglakapukra, kápolna a kórházkertben és a cigány konyha különlegességei. Betekintés az öt Pisont testvér életébe.

A telekgerendási ügy – egy békési bírófejelés tanulságai

Békés megye nem a béke szigete. Beszélik, Kevermesre, ahol nemrég vakondtúrás göröngyével dobták meg a partjelzőt, lassan már elutazni sem hajlandóak az ellenfelek. Kamuton pályára lépni sem életbiztosítás, néhány napja példátlanul súlyos, ötéves eltiltással sújtották Djabbar Mohamedet, a csapat játékosát, amiért a Mezőmegyer elleni mérkőzésen tarkón fejelte a játékvezetőt. Az MLSZ Békés Megyei Igazgatóság Fegyelmi Bizottságának elnökével, a békéscsabai ügyvédként dolgozó Dr. Vári Ádámmal sorozatunk keretében egy másik fegyelmi ügyről, a bizonyos szempontból pozitív tanulsággal szolgáló telekgerendási esetről beszélgetünk. “A telekgerendási ügy – egy békési bírófejelés tanulságai” bővebben

Filozófusi álmait dobta a futballért Tótkomlós kameruni légióskirálya

Tótkomlós–Körösladány, megyei I. osztály, hamisítatlan békési futballhangulat. A hazaiak sztárja Joseph Ngalle, a korábbi NB I-es kameruni légiós, aki Szegeden dolgozik autóbuszmosóként, kétségbeesetten küzd kislányáért, és valamikori filozófusjelöltként nem felejti nagyapja afrikai bölcsességét.  “Filozófusi álmait dobta a futballért Tótkomlós kameruni légióskirálya” bővebben

És akkor kitört az első világháború… – Molnár-C. Pál festőművész meccsei az aradi líceumparkban

Az első világháború kitörése véget vetett az aradi diákok aranyéletének, az addig futballmeccsektől hangos líceumparkra is csönd telepedett –beleolvastunk a Battonyán született Molnár-C. Pál festőművész önéletírásába. Cikkünk illusztrációjaként bemutatunk néhányat békési tájképei, valamint az Est-lapokban közzétett sportgrafikái közül. “És akkor kitört az első világháború… – Molnár-C. Pál festőművész meccsei az aradi líceumparkban” bővebben

A végegyházi futball hőse a kézigránátos támadót megfékező rendőr

Jegyinák János rendőr 2015. november 26-án bátran közbevetődve megakadályozta, hogy egy mezőhegyesi férfi kézigránáttal felrobbantsa a feleségét. A Szent György Érdemjellel kitüntetett végegyházi férfi szolgálati idején kívül futballozik és mérkőzést vezet, valamint méhészkedik, horgászik, magyarbiliárdozik és eljár a nagybánhegyesi falusi termálba. 

“A végegyházi futball hőse a kézigránátos támadót megfékező rendőr” bővebben

A költő szezonbérlete – tápai időutazás Juhász Gyula futballemlékei nyomában

 

Családi futballtitkok Juhász Gyula életéből: a költő szegedi szezonbérlete, a szombathelyi vetélytárs ellen buzdító vers és az Európában turnézó Ferencváros kultúrmissziója. A tragikus sorsú szegedi lírikus futballkötődéséről egykori kedves falujában, a „mély és komoly bölcsesség szénaillatától” áthatott Tápén beszélgettünk testvérének unokájával, a Nemzeti Sport szegedi tudósítójával, Thékes István sportújságíróval. “A költő szezonbérlete – tápai időutazás Juhász Gyula futballemlékei nyomában” bővebben

Így neveli a tehetségeket a vajdasági futball Don Boscója

Kevesen hallottak róla, pedig a Vajdaság futballéletének szent helye a hétszáz lelkes Tóthfalu. Immár hatodik éve működik a faluban a Nyers István Akadémia, amelynek vezetője, Utasi Jenő atya töretlenül hisz abban, hogy a futball segít a környékbeli fiataloknak gyökereik ápolásában és céljaik megtalálásában. Helyszíni riport a délvidéki labdarúgás legkülönlegesebb intézményéből. “Így neveli a tehetségeket a vajdasági futball Don Boscója” bővebben

Vissza a paradicsomba

Nem jut eszembe jobb hasonlat, a falusi futballélet olyan, mint a kertben nőtt paradicsom. Néha bizony csúnyácska, kopottas, sőt talán még kissé fonnyadt is, de olyan zamata, íze, földből szívott ereje van, amelyet a hipermarketek polcain sorakozó, felfújt műparadicsomokban hiába keresünk.

“Vissza a paradicsomba” bővebben

Körkérdés a szerb határ oldalában: az Ásotthalom játékosai a menekültkérdésről


Vidéki közegben talán fokozottan igaz, hogy a futball szerves része a hétköznapok valóságának, elválaszthatatlanul egybefonódik vele. A szerb határ oldalában, Ásotthalmon a labdarúgók is közeli tapasztalatot szereztek a 2015-ös nagy menekülthullám idején a környéken átvonuló tömegekről, az országos figyelem fókuszába került településen a kérdés a futballpálya mellett is forró témát jelentett. “Körkérdés a szerb határ oldalában: az Ásotthalom játékosai a menekültkérdésről” bővebben

Szemtől szemben a pénzről: kulisszatitkok az NB III-as Mórahalmon

Amióta március elején biciklire ültünk, következetesen tartottuk magunkat elhatározásunkhoz, hogy utunk során az országos figyelemtől távol eső, megyei bajnokságokban szereplő csapatok életét igyekszünk bemutatni. Ezúttal kivételt teszünk, mégpedig azért, hogy a  félelmetes kerítésen átkukucskálva kiderítsük, miért emlegetik sok megyei I. osztályú csapatnál erőn felüli áldozatokkal járó szintként, egyúttal az elérhetetlen bőség világaként az NB III-at. “Szemtől szemben a pénzről: kulisszatitkok az NB III-as Mórahalmon” bővebben

Harc a bordatörésig: két falurész derbije az összevarrt Csólyospáloson

Csólyos és Pálos 1945. július 1-jén egyesült Csólyospálos néven. A két egykori pusztából összetoldozott településen ma is szigorúan számon tartják, ki melyik oldalhoz tartozik, az év hagyományos csúcseseményeként a futballpályán csapnak össze a csólyosiak és a pálosiak. Az újkori falurangadók első kiírását a mai polgármester két oldalbordája bánta. “Harc a bordatörésig: két falurész derbije az összevarrt Csólyospáloson” bővebben

Csodálatos kórházi románc a nyakát törő futballista és ápolónője között

Amikor Veiszhab Péter két éve a siófoki strandon fejest ugrott a vízibicikliről a Balatonba, örökre megváltozott az élete. A Bócsa játékosa több nyakcsigolyáját eltörte, kerekesszékbe kényszerült, meccset már csak a pálya széléről láthat. Cserébe viszont kivételes társat kapott a sorstól: egy fájdalmasan szép kórházi szerelem története beteg  és gyógytornásznő között. “Csodálatos kórházi románc a nyakát törő futballista és ápolónője között” bővebben

Aki meccsnapon sohasem kel bal lábbal: Ballabás Erzsike története – olvasói levél

Nem közöltünk eddig vendégcikket a Hátsó füves sorozatban, ezután sem tervezünk. Most azonban egy szép sportemberi (sportasszonyi) történet kedvéért kivételt teszünk. Bár Fülöpszállásról dél felé fordulva és már Soltvadkerten is túljutva nem tudjuk beilleszteni Kunszentmiklóst biciklis országjárásunk állomásai közé, a Bács-Kiskun megyei városkából érkezett olvasói levelet nem akartuk a szemétbe dobni, a hatvanéves Ballabás Erzsike, vagyis Sitkei Lajosné példája annál jóval többet ér.  “Aki meccsnapon sohasem kel bal lábbal: Ballabás Erzsike története – olvasói levél” bővebben

Konok kunok kemény hada

 Fülöpszállás kemény falu. Konok kunok lakják, ahogy az itt élők hirdetik magukról. Nehezen fogadják be az idegent, akit viszont beengednek maguk közé, annak megadják a tiszteletet. Büszkék arra, hogy közülük választották a kiskun kapitányt, és nem felejtik az 1745-ös redemptio emlékét, midőn Mária Terézia jóváhagyásával visszavásárolták a jászkun kerület kiváltságait. “Konok kunok kemény hada” bővebben

A börtön árnyékában: Stadler József akasztói kényszerlakásán jártunk


Első fokon öt év börtönbüntetésre ítélte március elején költségvetési csalás és magánokirat-hamisítás miatt a Kecskeméti Törvényszék Stadler Józsefet – az ügynek nincs köze a stadionnal kapcsolatos tevékenységéhez. Később a vállalkozó bejelentette, visszavásárolta akasztói stadionját. A 66 éves üzletemberrel egykori sikerei színhelyén találkoztunk, beszélgettünk vele az NB I-es csapat emlékeiről, húszéves barátnőjéről és arról, hogy is áll a stadionvétel ügye. Ő maga tisztázta, még 46 millió forint hiányzik hozzá.

A jegyszedőnő esete a bölcskei futballistákkal – az utolsó falusi mozi titkai

 Valamikor több mint háromezer mozi működött országszerte, a falusi filmszínházak közül ma már csupán egy maradt meg, a Tolna megyei Bölcskén. És hogy a 2700 lakosú település nevezetességének mi köze a futballhoz? Például Frigyer Anita személye: a 23 éves nő egyszerre jegyszedő a Rákóczi moziban és sajtófelelős a megyei másodosztályú Bölcskei SE-nél. “A jegyszedőnő esete a bölcskei futballistákkal – az utolsó falusi mozi titkai” bővebben