
VILÁGBAJNOKSÁG, EGYESÜLT ÁLLAMOK, KANADA, MEXIKÓ
ELŐDÖNTŐ
ANGLIA–ARGENTÍNA 1–2 (0–0)
Atlanta, Atlanta Stadion, 68 239 néző. Vezette: Elfath (amerikai)
ANGLIA: Pickford – R. James (O'Reilly, 82.), Stones (Toney, 90+6.), Guéhi, Spence (Rashford, 90+6.) – Rice (Burn, 82.), Anderson – Rogers, Jude Bellingham, Gordon (Konsa, 72.) – Kane. Szövetségi kapitány: Thomas Tuchel
ARGENTÍNA: E. Martínez – Molina (Montiel, 72.), Romero, Lisandro Martínez (Otamendi, 73.), Tagliafico (Lautaro Martínez, 81.) – G. Simeone (De Paul, 72.), Paredes (N. González, 64.), A. Mac Allister, E. Fernández – Messi, J. Álvarez. Szövetségi kapitány: Lionel Scaloni
Gólszerző: Gordon (55.), ill. E. Fernández (85.), Lautaro Martínez (90+2.)
Micsoda felvezetés! A két válogatott tagjai már jóval a kezdés előtt farkasszemet nézhettek egymással, különösen azok, akik az angolok csapatbuszának jobb, az argentinokénak pedig a bal oldali ablakai mellett ültek: a Harry Kane-éket szállító autóbusz a stadion felé haladva utolérte, majd gyorsan meg is előzte a Lionel Messiéket szállító járművet az autópályán.

Az első félidőben azonban egyik csapat sem tudott ilyen gördülékenyen a másik elé, illetve védelme mögé kerülni. A meccs úgy indult, ahogyan arra a két nemzet múltjából számítani lehetett: feszülten. A kezdés utáni tíz perc helyzeteket nem igazán, ellenben aktív presszinget és rengeteg szabálytalanságot, szám szerint összesen hetet hozott – és ebben nincs benne, amiket Ismail Elfath játékvezető nagyvonalúan elengedett. Volt itt minden: földön fetrengés, egy-egy fű alatti könyökös, lerántások, szájkarate, így egyre égetőbb kérdéssé vált, mikor állítja ezt meg sárga lappal az amerikai.

Bár a helyzetek figyelésében nem fáradtunk el nézőként, a játékosok nem így érezték magukat a pályán, Jordan Pickford ritkán látott módon követelte a játékvezetőtől a hidratációs szünetet a 25. percben. (Tegyük hozzá, a második félidőben ugyanezt megtette.)
Az első, háromperces játékmegszakításig összesen 0, azaz nulla lövést/fejest hozott össze a két csapat összesen tíz szabálytalanság mellett. Szép megoldások, látványos megindulások és keresztlabdák sorjáztak, de mindkét csapat annyira koncentráltan és argesszívan védekezett, hogy a támadóharmadban mindkét csatársor elfogyott.

Még az apróbb szabálytalanságokat is hatalmas, tiltakozó felhördülés, méltatlankodás kísérte a lelátóról. Bár igyekeztek a lehető legjobban elválasztani a két tábort, egy vb-meccsen ez mégsem megy ez ilyen egyszerűen, a szurkolói csoportok nincsenek hermetikusan elzárva egymástól, így ahol angolok és argentinok egymás közelében foglaltak helyet, ott hamar beindult közöttük a szájkarate, illetve a játékvezetői ítéletek nem éppen irodalmi stílusú megvitatása.
Elfath 37 perc elteltével találta meg zsebében a sárga lapot, elsőként az angol térfél közepén váratlanul lendületes sprintbe kezdő Lionel Messit felrúgó Elliot Andersonnak mutatta fel. Jó kérdés, miért pont neki – és korábban jó pár játékosnak miért nem. Nem sokkal ezután jutottunk el az első kapura lövésig. Egy kicsiben elvégzett szabadrúgást és Messi blokkolt lövését követően Enzo Fernández tüzelt nem sokkal a jobb felső sarok mellé. Az első játékrész úgy zárult, hogy az angolok 0.05-ös, az argentinok 0.03-as xG-mutatót tudtak felmutatni, a mezőnyben zajló intenzív harcok miatt mégsem volt miért unatkoznunk.

A szünet után Argentína nagyobb fokozatba kapcsolt, Julián Álvarez pedig többször is veszélybe sodorta az angol kaput: első, a bal alsó felé tartó próbálkozását Jordan Pickford hárította, majd az oldalhálót találta el a csatár. Vezetést azonban (először) nem a dél-amerikaiak szereztek. A mérkőzés előtt angol szurkolókkal beszélgetve egyikük tippje az volt, Anthony Gordon betalál! Nos, a jóslata bejött! Az 55. percben egy előreívelés után Nicolás Tagliafico ollózva próbálta visszakanalazni a mezőnybe a labdát, ám az egyenesen Morgan Rogershez került, aki megindult a jobb szélen, gyönyörűen tálalt a balról érkező Barcelona-támadóhoz, aki öt méterről nem hibázott. A gigantikus atlantai stadion hatalmas ablaktáblái kis túlzással közel voltak ahhoz, hogy berepedjenek, akkora hangrobbanás söpört végig a lelátó angolok uralta részén. 1–0

Argentínát egy percre sem vetette vissza, hogy hátrányba került, világbajnoki címvédőhöz méltó akciókkal szorította be Angliát, amelynek védelme azonban sokáig tette a dolgát: ha másra már nem volt mód, akkor a játékosok abba az irányba rúgták el a labdát nagy erővel, amerre álltak. Amikor az angol védők hátratették kapusuknak a labdát, a letámadó argentinok Pickfordtól próbálták megszerezni azt, aki többször is igen szoros helyzetbe került, de nem jött zavarba.
Negyedórával a rendes játékidő letelte előtt a három perccel korábban beálló Rodrigo de Paul a magasba emelkedő Alexis Mac Allister fejére varázsolta a labdát, a próbálkozás a jobb kapufán csattant. Nem sokkal később ismét a liverpooli középpályás előtt adódott veszélyes lehetőség, Pickford most nagyot védett.

Anglia egy idő után már csak védekezett, az egyre hosszabbra nyúló kirúgásainál és ápolási szüneteinél fülsüketítően tüntetett az argentin közönség, amelynek kedvencei egyre közelebb jártak az egyenlítéshez. Bánhatják is az angolok, hogy ennyire átengedték a terepet ellenfelüknek, a 85. percben ugyanis a jobb szélen kavargó Lionel Messi középre adott Enzo Fernándeznek, aki mintegy 20 méterről, a labdát 107 km/órás sebességgel megrúgva a kapu jobb oldalába zúdított. 1–1

A kék-fehér mezes drukkerek az angoloknál is hangosabban ünnepeltek, ugrálásukba az egész lelátó beleremegett. Elsöprő erejű buzdításuk a győztes gólig lendítette az argentin csapatot. A hosszabbítás negyedik percében járva, nem sokkal azután, hogy Mac Allister ismét a kapufát találta el, Messi ívelt be jobbról Lautaro Martíneznek, aki négy méterről a kapuba fejelt! 1–2


Az eredetileg kilencpercesre tervezett hosszabbítás a harmadával meghosszabbodott, a szurkolóikhoz kirohanó argentinok ugyanis hosszú időn át ünnepelték a fordítást. Az önkívületben ugráló dél-amerikaiak a sajtólelátó egy részét is sörrel borították be. Több mint 40 ezer argentin skandálta a két gólpasszt jegyző Messi nevét, aki 39 esztendősen ismét közelebb hozta a válogatottat a világbajnoki címvédéshez.

Jóllehet a pályán az angol busz megelőzte az argentint, a dél-amerikai padlógázzal visszaelőzte. Argentína a mind a korábbi, heves vitákat kiváltó meccsek, mind a két ország közötti történelmi feszültségek okán presztízsmérkőzésnek számító összecsapást megnyerve jutott be a vasárnapi fináléba, amelyben Spanyolország lesz az ellenfele. Az angolok pedig szombaton a franciákkal játszanak a bronzéremért.
AZ ANGOL VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: 13 Dean Henderson (Crystal Palace), 1 Jordan Pickford (Everton), 23 James Trafford (Manchester City)
Védők: 15 Dan Burn (Newcastle United), 6 Marc Guéhi (Manchester City), 24 Reece James (Chelsea FC), 2 Ezri Konsa (Aston Villa), 12 Trevoh Chalobah (Chelsea FC), 3 Nico O'Reilly (Manchester City), 26 Jarell Quansah (Bayer Leverkusen – Németország), 25 Djed Spence (Tottenham Hotspur), 5 John Stones (Manchester City)
Középpályások: 8 Elliot Anderson (Nottingham Forest), 10 Jude Bellingham (Real Madrid – Spanyolország), 21 Eberechi Eze (Arsenal), 14 Jordan Henderson (Brentford), 16 Kobbie Mainoo (Manchester United), 4 Declan Rice (Arsenal), 17 Morgan Rogers (Aston Villa)
Támadók: 18 Anthony Gordon (Newcastle United), 9 Harry Kane (Bayern München – Németország), 20 Noni Madueke (Arsenal), 11 Marcus Rashford (FC Barcelona – Spanyolország), 7 Bukayo Saka (Arsenal), 22 Ivan Toney (Al-Ahli – Szaúd-Arábia), 19 Ollie Watkins (Aston Villa)
Szövetségi kapitány: Thomas Tuchel (német)
AZ ARGENTIN VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: 23 Emiliano Martínez (Aston Villa – Anglia), 1 Juan Musso (Atlético Madrid – Spanyolország), 12 Géronimo Rulli (Olympique Marseille – Franciaország)
Védők: 6 Lisandro Martínez (Manchester United – Anglia), 25 Facundo Medina (Olympique Marseille – Franciaország), 26 Nahuel Molina (Atlético Madrid – Spanyolország), 4 Gonzalo Montiel (River Plate), 19 Nicolás Otamendi (Benfica – Portugália), 13 Cristian Romero (Tottenham Hotspur – Anglia), 2 Marcos Senesi (Tottenham Hotspur – Anglia), 3 Nicolás Tagliafico (Olympique Lyon – Franciaország)
Középpályások: 8 Valentín Barco (Strasbourg – Franciaország), 7 Rodrigo De Paul (Inter Miami – Egyesült Államok), 24 Enzo Fernández (Chelsea FC – Anglia), 11 Giovani Lo Celso (Real Betis – Spanyolország), 20 Alexis Mac Allister (Liverpool FC – Anglia), 14 Exequiel Palacios (Bayer Leverkusen – Németország), 5 Leandro Paredes (River Plate)
Támadók: 16 Thiago Almada (Atlético Madrid – Spanyolország), 9 Julián Álvarez (Atlético Madrid – Spanyolország), 15 Nicolás González (Atlético Madrid – Spanyolország), 21 José Manuel López (Palmeiras – Brazília), 22 Lautaro Martínez (Internazionale – Olaszország), 10 Lionel Messi (Inter Miami – Egyesült Államok), 18 Nico Paz (Como – Olaszország), 17 Giuliano Simeone (Atlético Madrid – Spanyolország)
Szövetségi kapitány: Lionel Scaloni






