Nápolyt látni és újjászületni – a Scott McTominay-portré

Több mint egyévnyi olaszországi tartózkodás után magabiztosan kijelenthető: Itália kék ege alatt megtalálta azt az energiát és játékstílust, amely visszahozta őt a futball élvonalába.

Skót létére Scott McTominay 1996 decemberében az angliai Lancasterben született, és már nagyon fiatalon a Manchester United akadémiájának növendéke lett. Középpályásként eleinte technikai képességei és fizikuma egyensúlya tette ígéretes játékossá. A bemutatkozására a felnőttcsapatban José Mourinho irányítása alatt került sor 2017 májusában, az idényzáró bajnokin. Mourinho korán felfigyelt rá, kőkemény stílusát és példás munkamorálját nagyra tartotta, és máris jelentősebb szerepet adott neki a következő idényben. McTominay így a portugál edző egyik „protezsáltjává” vált, akinek a pályán mutatott szenvedélyét és lojalitását az edzői stáb gyakran méltatta.

 „Különleges karakterű srác, nagyon alázatos, pozitív értelemben agresszív, és nagyon bátor. Olyan személyiség, amilyenre minden csapatnak szüksége van nehéz időszakokban. Kevés mai fiatalnak van ilyen remek mentalitása” – dicsérte őt Mourinho 2018-ban a West Ham United legyőzése után a Be Soccernek. A 2017–2018-as, ezüstéremmel záruló idény végén pedig máris őt választotta meg az idény Manchester United-játékosának, amit az MUTV-nek nyilatkozva így indokolt: „Ő az, aki mindent megtett. Az idényt még az akadémián kezdte, de nagy bajnoki meccseken fejezte be, a Premier League-ben és a Bajnokok Ligájában is fontos játékossá vált. Nem hagyhattuk, hogy egyéni díj nélkül maradjon ebben az idényben.”  

A Manchester Unitedben ugyanakkor sohasem vált kirobbanthatatlan alapemberré. Újabb és újabb edzőváltások, taktikai változtatások, illetve a középpályára egymás után hozott sztárigazolások miatt McTominay legtöbbször a kiegészítő játékos szerepét töltötte be. Egyik idényben stabil kezdőnek számított, a másikban inkább csereként jutott szóhoz. Mindemellett gyakran akadtak olyan nagy mérkőzései – főként rangadók –, amelyeken kiváló munkabírásával és váratlan góljaival hőssé vált. Legemlékezetesebb pillanatai közé tartozik például a Manchester City elleni, hosszabbításban szerzett találata, amikor a szurkolók az Old Trafford legendás üdvrivalgásával ünnepelték.

Annak ellenére, hogy McTominay a pályán a szívét-lelkét kitette, idővel nyilvánvalóvá vált, hogy a United hosszú távú terveiben nem kulcsszereplőként jelenik meg. Erik ten Hag szerződtetésével 2022-ben új felfogás érkezett a klubhoz: a technikásabb mélységi irányítók és a labdabiztosabb középpályások kaptak főszerepet. McTominay küzdeni tudása kevésnek bizonyult, egyre inkább a kispadra, majd a perifériára szorult. Bár maradtak szurkolói, akik becsülték érzelmi kötődéséért és hozzáállásáért, gyorsan világossá vált, hogy klubot kell váltania ahhoz, hogy lendületet adjon a pályafutásának. A nagy fordulat 2024 nyarán érkezett el, amikor a Serie A-ban címvédőként csak a tizedik helyen végző Napoli úgy döntött, kipróbálja a skót középpályást.

 „Amikor az Európa-bajnokság alatt hallottam a Napoli érdeklődéséről, azonnal éreztem a vonzást – idézte a Football Italia az első olaszországi nyilatkozatát. – Biztos voltam benne, hogy ez jó döntés a megfelelő pillanatban. Giovanni Manna sportigazgatónak óriási szerepe volt ebben, és sokat segített nekem. Eljött hozzám Manchesterbe, leültünk beszélgetni, mesélt a Napoli kultúrájáról és történelméről. Nagyon jól érzem magam itt, és mindent meg akarok tenni a pályán a klubért.”  

Sokan kétkedve fogadták: hogyan illik bele az olaszos, amennyire technikás és kombinatív, olyan defenzív, biztonságra törekvő, lassabb tempójú futballba egy olyan játékos, akit inkább az angolos erő és dinamika képviselőjeként tartanak számon…

A kérdésre McTominay gyorsan választ adott, és a Diego Armando Maradona Stadion közönsége hamar a szívébe zárta, részben küzdőszelleme, részben a csapat melletti szenvedélyes kiállása miatt.

„Az első másodpercek a Maradona-stadionban teljesen elvarázsoltak. Sohasem felejtem el azokat a pillanatokat, mint ahogy az első gólomat sem” – emlékezett vissza. A váltás hatásáról, az újjászületéséről pedig így fogalmazott a BBC-nek: „Olaszország kinyitotta a szemem egy teljesen más futballstílusra, és olyan élményekre adott lehetőséget a pályán kívül is, amikért rendkívül hálás vagyok.”  

Az új nápolyi vezetőedző, Antonio Conte taktikai rendszerében McTominay nem csupán rombolóként, hanem „box-to-box” szerepben is fontos láncszeme lett a nápolyi középpályának, tehát a két tizenhatos között bejátszotta szinte az egész területet. Jól alkalmazkodott a Serie A tempójához, miközben megőrizte erőteljes fellépését és agresszív letámadását, amivel a Napoli középpályája új dimenziót nyert. Gólerőssége is előtérbe került: a Premier League-ben megszokott váratlan lövéseit és második hullámból érkező betöréseit az olasz bajnokságban is kamatoztatni tudta. Angliában az idénybeli gólcsúcsa hét volt, a Serie A-ban első nekifutásra máris 12 találatot ért el hat gólpassza mellett. A nagyobb csapatok közül az Inter, az Atalanta vagy a Fiorentina kapujába is betalált.

A nagy léptekkel története negyedik scudettója felé száguldó Napoli mestere így méltatta skót játékosát egy májusi sajtótájékoztatón: „Komplexebb és tudatosabb futballista lett nálunk, pályafutása fordulatot vett, és a legjobb irányba halad. A Manchester Unitedben sohasem volt központi figura, de mi megadtuk neki ezt a szerepet. Az odaadása lenyűgöző, és immár kész labdarúgó. A fejlődése a teljes csapatra hatással volt, másképpen nehéz lenne magyarázni, hogyan gyűjtöttünk eddig hetvennégy pontot.”  

Végül 82 pontot szerezve zárt az élen a déli együttes, egy ponttal előzve meg a címvédő és a Bajnokok Ligájában a döntőig menetelő Intert. Az utolsó fordulóban nagyon kellett a győzelem a Cagliari ellen, és a 2–0-s sikerhez az első góllal McTominay járult hozzá, méghozzá fantasztikus mozdulattal, hét méterről „félollózva” a kapuba, feltéve az idénybeli teljesítményére a koronát. Az olasz közvetítés kommentátora MVP-nek, vagyis az idény legértékesebb játékosának nevezte akkor, miközben futott a szurkolókhoz égbe emelt karokkal a Maradona-stadion gyepét övező futópályán. Nem volt ebben semmi túlzás, hivatalosan is őt választották aztán a ligában az idény játékosának, ezt a találatát pedig május legszebb góljának.

Hogy karrierje Olaszországban kaphatott lendületet, egyben azt is mutatja, mekkora jelentősége van a megfelelő környezetnek és futballkultúrának egy játékos pályaívében. A United fogaskerekei közül kiszabadulva olyan csapatban találta meg az új otthonát, amely értékeli nemcsak a technikai képességeket, hanem a szenvedélyt, a mentalitást és az állhatatosságot is. Nápolyban mindezt sikerült megmutatnia, és ismét az európai futball élvonalában beszélnek róla. Az új idényt is remekül kezdte, és idén immár a Bajnokok Ligájában, vagyis a legnagyobb színpadon is bizonyíthatja, hogy valóban újjászületett.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2025. október 4-i lapszámában jelent meg.)