„Nőtt a Kincsem Park ismertsége és elismertsége” – Hosszú kávé Szotyori Nagy Ádámmal

– Mindössze két hét, és beindul az élet a Kincsem Parkban, mégpedig az Ügetőfarsanggal. Mire számíthatnak, akik ellátogatnak a lósportok hazai fellegvárába?     
– A lóversenyzés galopp- és ügetőszakágból áll, utóbbi versenyidénye majdnem a teljes naptári évet átfogja. Az első nagyobb, kiemelt eseményünk lesz az Ügetőfarsang, a tervek szerint február hetedikén. Azért az apró bizonytalanság, mert ha a zord téli időjárás kitart, elképzelhető, hogy a rendezvényt későbbre kell halasztanunk. Ami viszont biztos: lesznek ügetőversenyek, várhatóan tíz futam. A nézők farsangi jelmezbe bújhatnak, nyereményjátékokon tehetik próbára a szerencséjüket, és persze megkóstolhatják az elmaradhatatlan farsangi fánkot. Az Ügetőfarsang a tél legvidámabb lóverseny-
eseménye, így ez alkalommal sem marad el a tavaly nagy sikert arató jelmezes hajtás.

– Ahogy kinézek az irodája ablakán, pazar látvány a fehérbe öltözött Kincsem Park, de mennyire nehezíti meg a szakmai életüket az egybefüggő hótakaró?     
– Nagy mennyiségű hó hullott, ellepte a futófelületet is, emiatt nehéz edzeni. A pályafelület takarítása nem kis munka, főleg, hogy éjjelente fagy, de dolgozunk, hogy megoldást találjunk rá.

– A Kincsem Parkban hagyományosan az Ügetőszilveszter zárja az esztendőt, amely 26 éves története során rangos társasági eseménnyé nőtte ki magát. A havazás legutóbb beleszólt az ország legnagyobb szabadtéri óévbúcsúztató rendezvényének programjába is.     
– Az Ügetőszilveszter évről évre a csúcseseményünk, ez vonzza a legtöbb látogatót a Kincsem Parkba; „kistestvére” az Ügetőfarsang, reméljük, hasonlóan jó hangulatban telik majd ez a délután is. A 2025-ös Ügetőszilveszternek valóban különleges atmoszférát kölcsönzött, hogy este nyolc óra körül elkezdett hullani a hó. Ekkor még hátravolt a programból három agárverseny, valamint a csikósbemutató. Nagyszerű látvány volt, a lebonyolítást pedig nem akadályozta.

– Ön 2023. június 1. óta ügyvezető igazgatója a Kincsem Nemzeti Kft.-nek. Milyen hangulatban szilveszterezhetett legutóbb?     
– Örömmel és büszkén mondhatom, hogy a Kincsem Park ismertsége és elismertsége az utóbbi időben tovább nőtt. A mi fókuszunkban a ló- és az agárversenyek szervezése áll, ugyanakkor más események, például céges rendezvények lebonyolítását is vállaljuk. Megújult Panoráma éttermünk alkalmas helyszíne esküvőknek, születésnapi partiknak, baráti összejöveteleknek. Mivel 
az étteremből közvetlenül rálátni a pályára, vendégeink a lóversenyek izgalmát is átélhetik. A 2025-ös év kiemelkedő fejlesztése volt a hat hektáron felépült Kincsem Honvédelmi Park. Az ország első katonai tematikájú kalandparkja élményszerűen hozza közelebb a gyerekekhez és a felnőttekhez egyaránt a katonavilágot. A Kincsem Park a magyar huszárhagyományok ápolásának helyszíne is, tavaly átadtuk ugyanis azt a lovardát, amely a Magyar Honvédség Gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztálya bázisául szolgál. A huszárok a lovas hagyományőrzés és a díszelgési feladatok mellett rendszeresen tartanak bemutatókat, megemlékezéseket, lovas programokat a Kincsem Parkban. A mi területünkön működik még a Budapest Rögbi Center, valamint a Nemzeti Lovas Színház is. Utóbbi az ősszel költözött át a parkon belül modern, szendvicspanel-technológiával épült csarnokába. Mindez jelzi, hogy a Kincsem Park manapság több mint lóversenytér: multifunkcionális rendezvényhelyszínné fejlődött.

– A múlt évben volt százéves a Kincsem Park, a centenárium apropóján 310 oldalas, elegáns könyv foglalta össze az elmúlt évszázad legfontosabb, legemlékezetesebb pillanatait. A következő száz esztendőnek milyen tervekkel vágnak neki?     
– Újabb jeles jubileum közeleg, 2027-ben lesz 200 éves a magyar lóversenyzés – az első pesti lóversenyt 1827. június 6-án, négynapos versenysorozat keretében rendezték meg. 
A hagyományok ápolása mellett fontos cél, hogy lépést tartsunk a világgal. A lóversenysport, így a galopp őshazája Anglia, igyekszünk onnan ellesni és átvenni, ami a magyarországi fejlődést elősegítheti. Azt gondolom, jó úton járunk: egyre nívósabbak, egyre rangosabbak, és – ez is kulcskérdés – egyre jobb hangulatúak a versenyeink.

– Mekkora stábot mozgat ügyvezető igazgatóként?     
– Két cégről beszélünk: az egyik a Kincsem Nemzeti Kft., a másik a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft., s hozzánk tartozik Dunakeszin a telivérek kiképzésében főszerepet játszó, 300-400 lónak otthont adó Alagi Lóverseny Tréningközpont is. Az állandó munkavállalóink száma száz, s alkalmazunk külsősöket is.
    Ön két évtizedet töltött el a versenyszférában, ami pedig a lovas előéletét illeti, már 18 évesen nemzetközi nagydíjon győzött, indult ifi díjugrató Eb-n, nyert felnőtt csapatbajnokságot, angol telivérek tulajdonosaként volt lófuttató, s dolgozott díjugratóedzőként is. Mi vonzotta mégis a Kincsem Park ügyvezető igazgatói székébe?     
A családom ezer szállal kötődik a lovakhoz és a lóversenyzéshez. Már a nyolcvanas évek elején, kisgyerekként sok időt töltöttem el a Kincsem Parkban. Később díjugratóként versenyeztem, 2021-ben pedig régi álmom vált valóra azzal, hogy telivértulajdonos lehettem, s ezután lófuttatóként látogattam a parkot. Összességében tehát volt rálátásom az itteni működésre. Miután a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe került a Kincsem Park felügyelete, érkezett a megkeresés, én pedig rövid egyeztetés után örömmel vállaltam el 
a megtisztelő megbízatást.

– Ha már a családját említette: édesapja, Szotyori Nagy Tamás sikeres telivértenyésztő volt, annak a töki ménesnek az emblematikus alakja, amelynek lovai 1987 és 1990 között sorozatban négyszer vitték haza a Magyar Derby trófeáját, s amely 1988-ban a Kincsem-díj valamennyi dobogósát adta. Nagybátyja, a telivértenyésztő, ménesvezető, lovas szakíró Babochay György munkásságát Gróf Széchenyi István-emlékéremmel ismerték el, míg testvére, Kristóf díjugratóbajnok, a Magyar Lovassportszövetség szakmai alelnöke. Ők is ösztönözték arra, hogy igent mondjon az ügyvezetői pozícióra?
– Természetesen a támogatásukról biztosítottak, ahogyan a barátaim is, azzal együtt, hogy persze pontosan tisztában vannak a lósport helyzetével, az ágazat problémáival. Akár a koromat, akár 
az életpályámat tekintem, megítélésem szerint a legjobbkor jött a felkérés.

– Egész élete a lovakhoz, a lósporthoz köti. Nem is kalandozott el másfelé?     
– A bátyámmal úszóként indítottuk el a sportpályafutásunkat a Budapesti Spartacusban, azután az öttusázást is kipróbáltuk, végül azonban győzött a lovaglás, konkrétan a díjugratás.

– A hivatalba lépésekor meghirdetett programjában főszerepet szánt a tenyésztési, futtatási és lóvásárlási kedv élénkítésének, s a fogadási lehetőségek kiszélesítését ígérte. Miként halad a vállalásaival? 
– A célkitűzések nem változtak. Fontos, hogy a futtatókat segítsük. Magam is közéjük tartoztam, így tisztában vagyok azzal, mennyire megugrottak a versenylófuttatás költségei. Ugyanakkor kulcskérdés, hogy legyen elegendő számú olyan tulajdonos, aki magyar lovakat tenyészt vagy vásárol és futtat, legyen szó galoppról, ügetőről, hiszen csakis így lehet minőségi versenyeket szervezni, a fogadási kedvet fenntartani, sőt, élénkíteni. Mi ugyan rendezvényszervezők vagyunk, de a lehetőségeink függvényében a jelenlegi gazdasági körülmények közepette is segítjük a lótenyésztőket, elvégre az érdekeink közösek. Ugyanakkor tényszerűen megállapítható: a szomszédunkban dúló háború a legkevésbé sem segíti az ágazatunk fejlődését. Ami a fogadásokat illeti, folyamatosan fejlesztjük a fogadóhálózatunkat, van online fogadási oldalunk, és nem titok, gőzerővel dolgozunk a Szerencsejáték Zrt.-vel a fogadási lehetőségek kiszélesítésén.

– A régióban mennyire erős a konkurencia?     
– A szlovákoknál, a cseheknél és a lengyeleknél vannak pályák és versenyek, ezzel együtt jó a kapcsolatunk. Együttműködünk egymással, ami nem is lehet másként, hiszen a lóversenyiparág drága műfaj, s ezzel összefüggésben számos problémával küzd, különösen Európában.

– A Kincsem Park ügyvezetőjeként mennyi ideje marad a lovaglásra?     
– Lótulajdonosként telivér lovaimat a Kincsem Parkban futtattam, díjugratóedzőként 10-12 tanítvánnyal dolgoztam, de mindkét hobbimat el kellett engednem, mert igazgatóként jóval kevesebb a szabadidőm és a hétvégéim is foglaltak, amikor a díjugratóversenyek zajlanak. Lovagolni sem nagyon jutok el, de ezen szeretnék változtatni a jövőben, ahogy az sem elképzelhetetlen, hogy egy nap majd a lófuttatáshoz és a díjugratáshoz is visszatérek.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2026. január 17-i lapszámában jelent meg.)