Egy sima, egy fordított – Malonyai Péter jegyzete
Meglehet, tiszteletlenség edzőmeccsről beszélni a női kézilabda Bajnokok Ligájában, pláne a negyeddöntőről szólva, ám a Győr és az Odense randevúja mégiscsak ezt sugallta. A kívülállóban ott lehetett a kérdés, hogy ennyire jó-e az ETO, vagy ilyen a színvonal a nőknél kézzel. A válasz pedig hamar jött, figyelve a játékot, leginkább az tűnt fel, hogy a győri lányok tudják, mit csinálnak. Szellemileg is letaglózzák az ellenfelet, hiába villámgyorsak, időnként lassítanak a tempón, hogy aztán hirtelen a legmagasabb fokozatba kapcsoljanak. És ha ehhez hozzáteszem, hogy oktatófilmbe illően védekeznek, Szemerey Zsófi pedig kapusként tekintélyt parancsolóan remekel, nincs miről beszélni.
Legalábbis dán oldalon, elvégre már a félidőben 17 gól volt az ETO előnye az összesítésben, a végén pedig 23. Ekkora különbség után kevés érv marad a mentegetőzésre. Hogy nekem a két ország viszonylatában eszembe jut, nem is olyan rég az Európa-kupában oda és vissza kikaptunk (22–31, 19–21) Dániától, legyen az én bajom. Az is, hogy a honlapjuk szerint az Odensében 8, a Győrben 3 hazai játékost számlál a keret. De legyünk modernek, induljunk ki a székhelyből (9027 Győr, Tóth László utca 1.), és nem utolsósorban a visszatérő telt házból (a vevőnek mindig igaza van…).
A Ferencváros más kávéház. Neki rendre keményen meg kell küzdenie – így volt ez szombaton Metzben is az első mérkőzés döntetlenje után. Ahol nyilván nem játszott a három évvel ezelőtti bravúr, s vele a kivívott itthoni final four. Mindenesetre a kezdés előtt Jesper Jensen edző azt mondta, most dől el, sikeres volt-e az elmúlt hét-nyolc hónap munkája. Ehhez nem tudok hozzászólni, mindenesetre 21 percig volt képes egyenlítést érően válaszolni a metzi gólokra csapata (12–12), aztán a szünetben: 12–18. Innen már nem volt visszaút, csak kozmetikázásra tellett, egészen kétgólos hátrányig, amiből bármi lehetett volna. Nem lett, s ez sem véletlen – hónapok munkája után főként.
Összességében a nap mérlege egy sima, egy fordított, ami – mondják – a kötésben szép (bordázott minta), itt jó esetben felemás mérleg.
Ítéljen mindenki vérmérséklete szerint.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!

Irány Budapest! – Jakus Barnabás jegyzete

Az üveghegyen túl – Vincze András jegyzete

Őrségváltás helyett revans – Deák Zsigmond jegyzete

Becsületbeli ügy – Malonyai Péter jegyzete




