A sportvezetőt az MLSZ saját halottjának tekinti.
Laczkó Mihály1935.május 6-án született a Békés megyeiMedgyesbodzáson.
A Budapesti Műszaki Egyetemen1969-ben vegyészmérnökként végzett, majd 1971-ben műszaki doktori címet szerzett. AMagyar Kábel Művek elnök-vezérigazgatója volt 1985-től.
A Magyar Labdarúgó-szövetség élére először 1989-ben került és 1994-ig töltötte be az elnök tisztségét. Nem sokkal később, 1996–1998 között ismét ő vezette az MLSZ-t – idézte fel Laczkó Mihály életútját a szövetség hivatalos honlapja.
„Kétszer mondtam le az MLSZ elnöki posztjáról, de egyszer sem a futball miatt. Először azért, mert privatizálták a cégemet, és nem volt elegendő időm a sportágra. Másodjára pedig azért, mert választások előtt voltunk, és a politika fel akarta használni a labdarúgást a céljaira, én viszont nem kértem ebből” – mesélte sportvezetői karrierjéről idén februárban a Blikknek adott interjúban.
Laczkó Mihály 1979-benEötvös Loránd-díjban,1981-ben és1986-banKandó Kálmán-díjban részesült. Mérnökként is maradandót alkotott, több mint 60 szabadalom fűződik a nevéhez.
| Puhl Sándor, aki 1994-ben az egyesült Államokban vb-döntőt vezetett, és négyszer választották a világ legjobb játékvezetőjének: „Megdöbbentett a hír, nem találom a szavakat. Nagyon sokat dolgoztam Laczkó Mihállyal, és nagyon sokat köszönhetek neki én is, de a magyar labdarúgás is." |
| Csank János, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya 1996 és 1998 között: „Nagyon régről ismertem Laczkó Mihályt, hiszen Békés megyei volt, én pedig Békéscsabán edzősködtem. Remek ember, sőt remek labdarúgó is volt, igazi úriembernek ismertem meg, végtelenül korrekt vezetője volt a nehéz időkben a magyar labdarúgásnak. Több mondása is volt, az egyik az, hogy vannak vezetők és félvezetők. Hát ő vezető volt!" |
Gomojja – Malonyai Péter publicisztikája
