Kanadában járt a Kercsó-csapat

Persze hiába a nagy számok, akármelyik együttes nem jelentkezhet "csak úgy”, mert szeretne részt venni ezen a hagyományos ottawai rendezvényen: a szervezők az egész éves nemzetközi eredményeket veszik alapul és ezek alapján postázzák ki a meghívókat. Éppen ezért van külön jelentősége, hogy a Budapest Stars is ott lehetett Kanadában, ahol – miként azt az eredmények is mutatják – egyáltalán nem vallott szégyent, sőt…
Mivel arról szó sem lehetett, hogy az összes csapat megmérkőzzön egymással, ezért a szervezők különböző osztályokat alakítottak ki: a legmagasabb, a 3A jelűbe kerültek a legjobbak, aztán következett a 2A, az 1A és az 1B jelzésű kategória. A mezőny nagyságát ismervén már az is kisebbfajta szenzációnak számított, hogy Budapest Stars az elitbe, azaz a 3A osztályba kapott besorolást (természetesen ez sem találomra történt, itt is az elmúlt időszak nemzetközi eredményeit vették alapul, s így például a cseh Sparta Praha egy osztállyal lejjebb, "csak” a 2A-ba került!), az pedig egészen kiemelkedő teljesítménynek számít, hogy a magyar együttes itt is megállta a helyét: a csoportban előbb a St. Louis Bluestól szenvedett minimális, 3–2-es vereséget, majd a későbbi elődöntős Ottawa Stingtől kapott ki 4–2-re, végül pedig a kanadai Missiaugával játszott 2–2-t, s ezzel a csoportjában – köszönhetően a jobb gólkülönbségének – a harmadik helyen végzett. Kercsó Árpád együttese emellett még játszott néhány barátságos mérkőzést is, amelyek közül kettőt megnyert (–Kanata Blazers 4–0, –Gloucester Glackhawks 7–2), egyet pedig nyert állásból, az utolsó pillanatokban kapott gólokkal elveszített (Philadelphia Flyers 1–2).
"Most nem nyertünk annyi mérkőzést, mint általában szoktunk, ezért az első pillanatban csalódottságot éreztem, de a szervezők és a szakemberek dicséretei után átértékeltem a véleményemet és most már elégedett vagyok a csapat teljesítményével – mondta Kercsó Árpád, a Budapest Stars szakvezetője. – A támadójátékunk, különösen az első sor produkciója megfelelt az ottani legmagasabb szintű követelményeknek, az esetleges hiányosságainkat viszont kihasználták az ellenfelek, ráadásul a kapusok és a védők képzettebbnek tűntek, s talán ezért nem tudtunk több mérkőzést megnyerni. Amellett, hogy a játékosok számára nagy élmény volt ez a torna, szakmailag is sokat tanulhattunk. Egy ilyen esemény talán többet is ér, mint az A-csoportos világbajnokságon egy edzőképzéssel, hiszen ott elméleti oktatás folyik, itt viszont a gyakorlatban láthattam mindent. Sokszor előfordult már, hogy ha valahol láttam valami jót, azt azonnal megpróbáltam átültetni a saját csapatomra, s ez most is így lesz.”