Az athéni címvédésre büszke

- Megmondom őszintén, az edzőtáborokban gyakran álmodoztam erről - kapcsolja ki gödi kertjében a fűnyírót az immáron háromszoros olimpiai bajnok Kammerer Zoltán, kajak négyesünk vezérevezőse. - A felkészülésben voltak pillanatok, amikor nagyon hiányzott az otthon melege, olyankor elképzeltem, milyen lesz majd, ha teszek-veszek a ház körül, játszom a gyerekkel, és igazán otthon érzem magam.
- Azért megérte a nélkülözés.
- Persze, hogy megérte, ezt sem panaszként mondtam, csak amikor sokat van távol az ember, mindig sokra értékeli az otthonát. Egyébként még mindig bennem van az edzőtáborokban megszokott rutin, például a hazaérkezésünk másnapján már fél hétkor kipattant a szemem, így én vittem az oviba Gergőt, a kisfiamat.
- Gondolom, koccintott már a barátaival a sörözőjében is.
- Képzelje, oda még csak egy kávé erejéig ugrottam be. Majd később, ha csendesebb időszak lesz, rendezek egy bulit a négyes tagjainak. Tudja, milyen jó érzés most időmilliomosnak lenni, bár már gondolatban néha sokkolom magam azzal, hogy novemberben ismét megkezdődnek az edzések.

- Pedig úgy hallottam, bejelentette: a következő évet lazára veszi.
- Így van, és ezt már megbeszéltük a fiúkkal is. Különben is jövőre már nem készülök a párosra, nem akarok elindulni ebben a számban semmilyen válogatón, csak a négyessel szeretnék majd vízre szállni.
- Ez azt jelenti, hogy felhagy a párosversenyzéssel?
- Nem örökre, csak jövőre. A két év múlva esedékes szegedi világbajnokságon már két számban szeretnék indulni. ---- & ---- -