Úgy készül, mint még soha
A pontok hajhászása négy ma gyar dzsudokát már nem érint, a tavalyi világbajnokságon szerzett bronzérmével ugyanis Baczkó Bernadett, Mészáros Anett, Hadfi Dániel és Ungvári Miklós már kiharcolta az olimpiai részvétel jogát. A babérjaikon azonban ők sem ülhetnek, december óta ugyanolyan keményen alapoznak, mint kvalifikációra pályázó társaik.
Hogyan viseli a december óta tartó alapozást, amelyben kis túlzással a legnagyobb változatosságot a konditerem és a futópálya variálása jelenti?
Eddig nagyon jól. Életem legkeményebb alapozásán vagyok túl, amit remélhetőleg a versenyek is visszaigazolnak. December eleje óta tréningezünk, mindössze a két ünnep között volt néhány nap kikapcsolódás.
Mi segít a nehéz időszak túlélésében?
Az alvás.
Viszont kvótásként legalább nyugodtabban készülhet, nem kell görcsölnie a versenyeken az eredménykényszer miatt.
Természetesen nagy megnyugvás, hogy nem kell számolgatni, ám vigyázni kell, nem szabad leülni, ugyanolyan keményen kell edzeni. Emellett szükséges elindulnom néhány versenyen, nem jó, ha páholyból nézem a többieket – nagyokat kell küzdeni a riválisokkal, nem eshetek ki a kerékvágásból.
Edzője, Toncs Péter gőzmozdonyhoz hasonlította, akit pakolni és pakolni kell, aztán beindul, ám a kazán kihűlése után nem mindig könnyű újra felmelegíteni.
Teljes mértékben egyet értek – ezért is lesz érdekes az Európabajnokság. Kérdés, Peti mennyi szenet pakol belém… Az Eb fontos esemény, főleg mert címvédő vagyok, de az igazi csúcs mindenképpen az olimpia – a nagy dobást arra tartogatjuk.
Volt már része hasonló felkészülésben, amikor csak augusztusra kellett elérni a csúcsformát?
Igen, viszont ez a legkeményebb – fizikailag és mentálisan egyaránt. Ám fantasztikus célért küzdök, ami rendkívüli módon motivál, nem telnek üresen a napok. Ha van motiváció, könynyebben megy a munka.
A nemzetközi edzőtáborokban rendre találkozik a nagy riválisokkal. Ez előny vagy hátrány?
Évek óta ez van, mindenki annyit profitál ebből, amennyit belefektet a munkába. Az új taktikai, technikai elemeket nem fedem fel, ugyanakkor kemény küzdelmi edzések várnak rám. Ennek nem lehet hátránya – nem hinném, hogy kiismernek, miközben a tréningek alatt igyekszünk kifigyelni az ellenfeleket, megnézni a technikájukat, keresni a gyenge pontjaikat. A táborokban mindig mással és mással próbálok megküzdeni, hogy minél több stílussal találjam magam szemben. Aki ellen nem megy, azzal igyekszem addig dzsúdózni, amíg nem győzöm le.
Az elmúlt két évben csak ön nyert Eb-érmet, a vébén holtversenyben volt a legjobb magyar, tehát adja magát a kérdés: 2008ban is Hadfi Dániel lesz a magyar cselgáncs esernyőtartója?
– Szeretnék én lenni, mivel ez azt jelentené, nagy eredményt érek el. De bízom benne, hogy a többiek is csatlakoznak hozzám.
