1976 – Fél évszázada, hogy Montrealban elsőre 94.58-ig repült Németh Miklós gerelye

Világcsúccsal sokkolta a mezőnyt

1976. július 26. egy csodálatos pályafutás tetőpontja. Ezen a napon lett Németh Miklós a nyolcadik magyar atléta, aki olimpiai bajnoki címet ünnepelhetett.

A Népsport így tudósított az 1948-as londoni kalapácsvető-bajnok Németh Imre fiának elsőre dobott, 94.58-as világcsúccsal elért montreali sikeréről: „Németh Miklós 11-iknek következett. Alaposan összpontosított, a szokottnál talán valamivel nagyobb lendülettel, igen jó ritmusban futott neki, vonalban tudta tartani a gerelyt és hatalmas berántással hajította ki. Nem túl magas, nagyon jó ívben repült a gerely, a 70 méter tájékán érte el röppályája tetőpontját és a lefelé szálló ágban is még nagy erővel repült túl a 90-en. A térmérők utolsó során és a világcsúcsot jelző, szaggatott köríven túl »csapódott« be.” 

Németh első dobása után mindenki tudta, így a riválisok is, hogy a verseny eldőlt. Az ezüstérmes finn Hannu Siitonen és közte majdnem hét méter volt a különbség (87.92 m), azóta sem nyert senki ekkora fölénnyel olimpiát ebben a versenyszámban. Hősünk fél métert javított az előző rekordon, amit pont Siitonen tartott, 93.90 méterrel. Az a rekord nem élt sokat, hiszen nem sokkal előtte, júniusban dobta.

Montrealban az eredményhirdetés után Németh így nyilatkozott: „Végtelenül boldog vagyok. Nagyon készültem az első dobásra, de ez a világcsúcs annyira felizgatott, felrázott, hogy utána képtelen voltam dobni. Ezért hagytam ki a következő két kísérletet, egy kis idő kellett, hogy lehiggadjak, magamhoz térjek…”

A Magyar Olimpiai Bizottság tavaly volt 130 éves, ennek kapcsán elkészítette a 130 olimpiai bajnok története című filmjét, amiben Németh Miklós is visszaemlékezett a fél évszázada elért világraszóló sikerére:

„Arra, hogy megnyerem az olimpiát, a saját pénzemen semmiképp nem mertem volna fogadni. Nagyon sok magyar néző volt kint, ők serényen biztattak is, hátha ezzel segítenek. Az első dobásom előtt viszont egy kis csendet kértem tőlük, a kérésemnek eleget tettek, sikerült is nagyot dobnom. A nagy ellenfeleimet egyértelműen megzavarta, hogy ez rögtön világcsúcs lett, nekem viszont megnyugtatta a lelkem” – tekintett vissza.

Azonban a nagy siker nem jött azonnal az 1946. október 23-án született legendának, a 30. születésnapja előtt három hónappal érte azt el. Addig az útja nem feltétlenül alakult filmbe illően.

„Montreal előtt versenyeztem már Mexikóvárosban és a müncheni olimpián is. Mindkét alkalommal hihetetlen bakikat követtem el, amik számomra megmagyarázhatatlanul nagyon gyenge szereplést hoztak. 1974-ben Kulcsár Gergely lett az edzőm, a következő két évben azt hiszem, hogy a lelkemet tudta elrendezni” – világított rá szintén a MOB-nak adott interjúban pályafutása kulcspillanatára.

A mexikóvárosi nyári játékok előtt elszakadt a combközelítő izma, amivel később hosszú éveken át bajlódott. Ez elmondása szerint kihatott a technikájára is, megváltozott a mozgása, és csak 1974-re jött vissza a sérülése előtti szintre. Ekkor kezdte el a közös munkát az 1960-as évek mindhárom olimpiáján érmesként végző Kulcsár Gergellyel, ami Montrealban teljesedett ki. Világcsúcsát 1980-ban egy másik magyar legenda, Paragi Ferenc szárnyalta túl, aki 96.72 méterre hajította a szert.

Tehetségéről és képességeiről mindent elárul, hogy 1968-ban még sérülten is helytállt, a 17. lett Mexikóvárosban. Négy évvel később Münchenben már bejutott a döntőbe, ahol 81.98-cal a 7. lett. Montreal a harmadik, de nem az utolsó olimpiája volt, hiszen 1980-ban Moszkvába is kijutott, sőt, ott is kiharcolta a finálét, 82.40-es teljesítményével a 8. helyet szerezte meg.

Németh 12 év alatt négy olimpián járt, ebből háromszor döntőzhetett is. Mivel az első világbajnokságot 1983-ban – egy évvel a visszavonulása előtt – rendezték meg, ezért ezeken már nem tudta megmutatni a tudását. Nem úgy az 1934-ben életre hívott Európa-bajnokságokon, amelyek közül négyen is ott volt a döntőben. 1966-ban az 5., 1971-ben a 9., 1974-ben a 7., 1978-ban a 6. volt. Négyszer nyert magyar bajnokságot, nyolcszor lett ezüst-, háromszor bronzérmes, az országos csúcsot négyszer javította meg. 1965-től 1983-ig szerepelt a magyar atlétikai válogatottban, 1967-ben az Európa-válogatott, 1977-ben a világválogatott tagja volt, 1970-ben győzött az egyetemi világjátékokon.

Csak akkor képes valaki ennyi időn át a világ élmezőnyében maradni, ha szereti, amit csinál. Hogy ez az ő esetében is így volt, arra a pályán kívüli munkássága is bizonyítékul szolgál. Még aktív versenyző volt, amikor már a Budapest Nagydíj egyik menedzsereként tevékenykedett 1977 és 1985 között.

Visszavonulása után a sportszergyártásban is úttörőnek bizonyult, 1986-ban piacra dobta a „Body Roll” nevű találmányát, amit az atléták izomerősítésre és nyújtásra is használnak. A kilencvenes években szabadalmaztatta az érdes felületű gerelyek gyártását, a Flying History nevű sportszerrel több világcsúcsot dobtak. Ezt a típust később a Nemzetközi Atlétikai Szövetség betiltotta, de többi sportgerelye rendre ott van a világversenyeken. Egy akkora legendánál, mint amekkora ő, engedtessék meg nekünk egy kis reklám: az 1987-ben alapított Nemeth Javelin termékeivel nyolc világcsúcsot dobtak, legnevesebb tanítványa, Jan Zelezny kettőt is. A jelenlegi női világrekordot (72.28 m) a szintén cseh Barbora Spotáková szintén az általa forgalmazott gerellyel dobta, még 2008-ban Stuttgartban.

Némethnek edzőként is elévülhetetlen érdemei voltak benne, hogy Zeleznyről ma minden idők legnagyobb eredményének a birtokosaként beszélhessünk (98.48 m, 1996, Jéna).

„A cseh Jan Zeleznyvel akkor kezdtünk el dolgozni, amikor volt egy makacs deréksérülése, az edzője pedig inkább a saját lánya teniszkarrierjét akarta egyengetni. Eljöttek hozzám, hogy menedzseljem én Jant. Elkezdünk együtt gondolkodni a mozgásról, jól fogadta, a dereka is meggyógyult. Nem mondom, hogy csak emiatt dobott világcsúcsokat, és lett olimpiai bajnok, de talán hozzásegítettem” – mondta Németh egy tíz évvel ezelőtti interjúban a TEOL-nak.

Amikor 1989-ben elkezdték a közös munkát, Zelezny már olimpiai ezüstérmesnek mondhatta magát, majd 1992-ben a barcelonai aranyérmük után nem sokkal már szétváltak útjaik. A cseh gerelyhajító a második olyan atléta volt, akiből klasszist faragott, előtte a brit Tessa Sandersont készítette fel az 1984-es Los Angeles-i olimpiára, aki aztán meg is nyerte azt. A 2020-as években a három esztendővel ezelőtt, alig 18 esztendősen országos csúcstartóvá váló Herczeg Györgynek a fejlődését is segítette.

Emlékeztető
Montreal, 1976. július 26.
XXI. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
Gerely. Férfiak. Olimpiai bajnok: Németh Miklós (Magyarország) 94.58, 2. Hanni Siitonen (Finnország) 87.92, 3. Gheorghe Megelea (Románia) 87.16