Elhunyt az olaszok világbajnok, csúcstartó trénerlegendája

Nyolcvanhárom éves korában elhunyt Enzo Bearzot, Olaszország egyik legendás labdarúgóedzője, az 1982-ben világbajnoki címet szerző válogatott szövetségi kapitánya.

Bearzot a squadra azzurra csúcstartója: 1975 és 1986 között 104 mérkőzésen irányította az olasz nemzeti csapatot, amelynek élén más trénernek nem adatott meg ennyi találkozó.

A későbbi szakember játékosként a Pro Gorizia, az Internazionale, a Catania és a Torino mezét húzhatta magára, a válogatottban pedig egyszer szerepelt. 1964-ben – 37 éves korában – vonult vissza az aktív játéktól.

Bearzot ezután másodedző lett a Torinónál, és érdekesség, hogy klubcsapatot csupán egyetlen idényben irányított: a Serie C-ben – az 1968–1969-es szezonban – a Prato trénere volt. Az olasz szövetség felkérésére elvállalta az U23-as válogatott irányítását, aztán 1974-ben Ferruccio Valcareggi segítője volt a világbajnokságon, majd Fulvio Bernardini mellett dolgozott.

1977-ben nevezték ki a csapat élére, amelyet az 1978-as argentínai világbajnokságon, illetve a hazai rendezésű 1980-as Európa-bajnokságon is a negyedik helyre vezetett.

Az 1982-es vb-n a gyenge játékkal kirukkoló olasz csapat csak három döntetlennel lépett tovább a csoportjából, így Bearzot „megkapta a magáét" a szurkolóktól és a sajtótól is. A szakember sajtócsendet hirdetett, a squadra azzurra pedig fokozatosan javuló játékkal, a szenzációs formába lendülő Paolo Rossi vezetésével megnyerte története harmadik világbajnoki címét, az NSZK 3–1-es döntőbeli legyőzésével. Ez volt az olaszok első vb-aranyérme 1938 óta.

Bearzot az 1986-os vb-re is kivezette a válogatottat, de lemondott, miután a mexikói tornán Franciaország a nyolcaddöntőben búcsúztatta a címvédőt. Az idős szakember 2002 és 2005 között ismét a szövetség rendelkezésére állt és a technikai bizottságot vezette. Milánóban hunyt el.