Barangolás a magyar futball rejtett tájain
Nincs futballban jártas ember Békés megyében, aki ne hallott volna még Bözsi néniről, vagy ahogy a magyarbánhegyesi asszonyt a pályák mellett emlegetik, kiabálós Bözsi néniről. Alakját legendák övezik, felvágott nyelvéről, esernyős bírókergetéseiről megyeszerte történetek sora kering. A 76 éves, csupa tűz „szurkolóboszit”, Farkasné Jakab Erzsébetet otthonában kerestem fel, hőstetteiről kérdezni sem kellett.
“Kiabálós Bözsi nénitől rettegnek a bírók – videóval!” bővebben
Az elitfutball becelofánozott, reklámmal körbetekert csúcstermékei garantált minőséget kínálnak. A falusi foci annál sokkal többet.
Tanulságos történet Mracskó Mihályé: a Békéscsaba és a Győr egykori 25-szörös válogatott játékosa pályafutása után két lábbal érkezett a földre, ismeri a munka becsületét. Békéscsabán dolgozik hentesként, és 46 évesen szülőfalujában, Végegyházán futballozik. Apjának, Misi bácsinak szerencsére nem lett igaza: az öreg annak idején kukoricaízikkel csapott fia lábára, amikor a sok futball a tanulás rovására ment, mondván, úgysem lesz belőle válogatott futballista… Videoportré.
Mracskó Mihály az NB I-es futballévek után visszatért eredeti szakmájához: hentesként dolgozik gyerekkori barátja békéscsabai húsüzemében, a Mezőkernél. Hétvégénként pedig szülőfalujában, Végegyházán, a Békés megyei III. osztályban szereplő csapatban játszik. A 25-szörös válogatott hátvéd, a Békéscsaba és a Győr egykori meghatározó alakja 46 évesen is bírja, sőt ha kell, lapátot, talicskát ragad, és futballpálya építésében is segít. Végegyházán tavaly kellett – a faluban 35 évnyi futballszünet után indult újra útjára a labda.
Hihetetlen történet Zala megyéből: a sportgyűlölő főagronómus és a helyi tsz 1973-ban szó szerint kihúzta a talajt a helyi csapat lába alól.
Megrázó történet a vajdasági település, Bezdán fekete napjáról, az 1944. november 3-i vérengzésről: a jugoszláv partizánok a falu népét a pályára terelték, a férfiakat a határban tömegsírba lőtték, elsőként a futballcsapat tagjait. Aki túlélte, társai sírját ásta. Helyszíni riport.
Indul a futballhétvége Zalában: asszonyok–lányok meccsel hangol Vindornyaszőlős a férfi csapat Kehidakustány elleni megyei III. osztályú bajnokijára. Vagy úgy is fogalmazhatunk, a férfiak igyekeznek méltó utómeccsel bearanyozni a hölgyek csúcsrangadóját.
Meccsek a magyar csúcsokon: a SZOT-üdülő legendás galyatetői derbijeitől a bükkszentkereszti sziklarobbantásig. Futballélet az ország tetején.
Ságújfalu–Mátraverebély, megyekettő, Nógrád. Nem kell félni.
Egy Újpest-klasszis, akit édesapja a Ferencvárosba szánt. Egy bohém sváb, akivel a borospohár mellett bármikor el lehetett dalolni. Egy futballista, akinek házához német ellenfele ötven évvel meccsük után küldött tisztelgő küldöttséget. Egy dózsás, aki – jobbján a később disszidálási kísérlet miatt felakasztott Szűcs Sándorral – ülve fogadta az öltözőben Kádár Jánost. Egy ember, aki semmi pénzért nem hagyta volna el a Dunakanyart.
A legendás újpesti fedezet, Nagymarosi Mihály özvegyénél jártam.
Perzselő augusztusi vasárnap volt, egy héttel a bajnoki rajt előtt.
Árnyék semmi, a tűző nap vadul és kíméletlenül égette a gyepet. Mint meccsnapon mindig, 2010. augusztus 1-jén is kitolta büfékocsiját a pálya mellé Oreskó Gyula, az Ákos presszó tulajdonosa, a hideg sört, fröccsöt csak úgy nyakalták a tikkadt nézők.
Utolsó edzőmeccsére készült Olaszliszka, Mád ellen.
Olaszliszkán úgy tartják, még minimum húsz évnek el kell telnie ahhoz, hogy az egyébként szép fekvésű és vendégszerető falu levakarja magáról a szégyenbélyeget, amelyet a 2006-os lincselés és brutális tanárgyilkosság ragasztott rá. A helyi cigányság az 1730 lelkes településen a lakosságnak mintegy harmadát teszi ki, az együttélés nem mindig zavartalan, de mint a futballcsapat példája is mutatja, a hétköznapok szintjén működik.
Jelenleg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei III. osztályban szerepel a helyi csapat, amely tulajdonképpen nem is helyi. Négy évnyi szünet után tavaly hozták létre az olaszliszkai központtal működő Zemplén OVT-t, amely három környékbeli település, Olaszliszka, Vámosújfalu és Tolcsva közös együttese.
Széttört monitor, barnuló ágyszivacs, kettérepedt lavór hever a gazos fűben, ahol valaha NB I-es mérkőzéseket játszottak. Perecesen még mindig emlékeznek az 1947-es, Ferencváros elleni félbeszakadt mérkőzésre, amelyen 3:0-s hazai vezetésnél Kertesi Ignác belecsimpaszkodott a hálóba, és súlyától kettétört a kapufa. A ma már Miskolchoz tartozó valamikori bányásztelepülésen rendhagyó kirándulást tettünk a régi futballromok között. “Eltört kapufa, Fradi-meccs és romok Perecesen” bővebben
Beloianniszi döntés született az Üllői úton: a magyar–görög Eb-selejtező döntetlenjét leginkább a Fejér megyei görög településen tartják igazságosnak. Riport Mirkó István fotóival a magyar faluból, ahol még a Rákóczi utca nevét is görögül írják.
Ott jártunk, ahol Lipcsei Péter, a kazincbarcikai 105-ös iskola egykori bánya-elektrolakatos tanulója először és utoljára leereszkedett az aknába. A Borsod megyei Múcsonyban megelevenedett a Szabad Föld-kupát elnyerő Mákvölgyi Bányász legendája, és az is kiderült, mire megy csapatával a helyi edző, Lipcsei Imre Kurityán ellen.
„Ha én gólt rúgok, az mindig bombagól!” – mondta nemrég Aranyos Imre, a Berkenye játékosedzője, a Vác és a Vasas korábbi jeles futballistája. A 48 éves tréner azonnal pályára küldi magát, ha a Nógrád megyei I. osztályban szereplő csapat bajba kerül. És néha anélkül is…
.JPG)
Sivár folyosó, kétoldalt komor zárkaajtók, a levegőben áporodott börtönszag. Fogvatartottak csoportját kíséri munkára az őr, a neonfényben zord arcok, bizalmatlan tekintetek villannak elő.
A márianosztrai börtönben jártunk.
Különös összefonódások jellemzik Márianosztrán a börtön és a helyi futballcsapat életét: egykor a büntetés-végrehajtó intézet platós Csepel teherautóján zötykölődtek a játékosok az idegenbeli mérkőzésekre, közvetlenül a pálya mellett csörgedezik a régi becenevén csak Rabszaros-pataknak nevezett Bezina-patak (legalább tízszer minden meccsen ki kell halászni belőle a labdát), és a helyi labdarúgók között mindig is akadt néhány a börtön dolgozói közül.
A középkori templomáról híres Vas megyei község, Ják szomszédságában volt valamikor egy különálló házcsoport, a Vitéz-major. Itt született 1939. február 3-án Novák Dezső, a későbbi kétszeres olimpiai bajnok labdarúgó. A majorság épületeit azóta lebontották, helyükön ma puszta szántóföld látható.
Tanulságos utazás Ausztriába egy rábatótfalui magyar futballistával. A régióból a tehetségesebbek tömegével járnak át játszani a határon túlra, és ezen kár csodálkozni: Bartakovics Gábor wallendorfi példája szerint a helyi legalacsonyabb, hetedik ligában is simán meg lehet keresni havi 250–500 eurós zsebpénzt egy meccsel és heti két edzéssel. Így tűnnek el a játékosok a Vas megyei falusi csapatokból…