Pehelysúlyú csúcstalálkozóra kerül sor szombaton helyi idő szerint késő este Las Vegasban, ahol a mexikói Marco Antonio Barréra (553) és az amerikai Johnny Tapia (5222) ad egymásnak randevút.

A közelmúltban volt az ötvenedik évfordulója annak, hogy minden idők egyik legnagyobb bokszolója, Rocky Marciano elnyerte a nehézsúlyú világbajnoki címet, méghozzá azon a mérkőzésen, amelyet az 1971-es FrazierAli küzdelemig a háború utáni legnagyobb nehézsúlyú csatának tartottak. Alábbi írásunkban ennek a meccsnek állítunk emléket.

November kilencedikén férfiak helyett hölgyek lesznek főszereplők egy bokszgálán. A Blue Aligator Box-Promotion a budapesti Hotel Barában ugyanis bokszestet rendez, amelynek programjában öt címmérkőzés is szerepel. A főmérkőzést az első magyar női világbajnok, Palacian Judit vívja, méghozzá a portugál Sonia Pereira ellen, a tét a WIBFGBU nevű szervezet kispehelysúlyú világbajnoki öve, amelyet pillanatnyilag Palacian birtokol.

November másodikán idehaza is bemutatkozik az Interligában a Vasas-Rica Hungária csapata, méghozzá a cseh Brno ellen. Az első fordulóban az Ustí nad Labemtől vereséget szenvedő angyalföldi együttes a Fáy utcai kézilabdacsarnokban fogadja riválisát, méghozzá egy Magyarországon meglehetősen szokatlan program keretében. A rendezvényen ugyanis együtt lépnek szorítóba amatőrök és profik, hiszen a csapattalálkozó után a hivatásosok veszik birtokukba a ringet.

Erdei Zsolt, a WBO (Bokszvilágszervezet) félnehézsúlyú interkontinentális bajnoka hétfő óta ismét az Universum Box-Promotion hamburgi edzőtermében gyakorol következő címmérkőzésére, amelyre november 23-án kerül sor Dortmundban. Az eddigi tizenhárom meccsét rendre megnyerő Madár elmondta, immár kesztyűs térningeket is végez, méghozzá egy színes bőrű bunyós ellen, aki gyakran két menet között is megváltoztatja az alapállását.

Azt mondják, akkorákat üt, hogy a férfiaknak sem leányálom a vele való edzés. A ringben bizonyosan nem bánik kesztyűs kézzel az ellenfeleivel, erről tanúskodnak az antalyai világbajnoki számok is: az első három meccsét egyaránt technikai döntő fölénnyel, azaz tíz pont különbséggel nyerte meg, és így járt volna a döntőben az orosz Marija Novoszkaja is, ha őt inti meg a mérkőzésvezető, és nem tévedésből a mi lányunkat.

Akárcsak az elsőről, a második női világbajnokságról is aranyéremmel tért haza a magyar válogatott  a két viadal között azonban ég és föld volt a különbség. Nemcsak a részt vevő országok száma emelkedett (itt azért kár lenne megkerülni a tényt, hogy egyebek mellett olyan sportági nagyhatalmak halogatják a szakág beindítását, mint Kuba vagy Németország), de a mérlegelésnél majdnem másfélszer annyian jelentkeztek, mint egy éve Scrantonban.

A vasárnapnak csupán annyi volt a tétje, hogy egy évvel Pruzsinszky Ivett világbajnoki aranyérme után ismét felállhat-e egy magyar hölgy a dobogó tetejére. Erre ekkor már egyedül a nehézsúlyú Kovács Máriának volt esélye. Az ilyenkor szokásos számolgatással telt a szombat, ha ennek jut arany, annak már nem feltétlenül kell adni, Ázsia nyilván rengeteget nyer, az oroszoknak azonban csak két döntősük van, és ha Szinyeckajáé a váltósúly, talán nem fontos annyira Jovoszkaja első helye Kovács ellenében&

Nem tudom, hogy ilyenkor, október végén, azaz az utószezont követően általában miképpen fest Antalya, ám egy biztos: a november 3-án esedékes török parlamenti választások egyetlen percnyi nyugtot sem hagynak a helybélieknek, és ami ennél azért számunkra lényegesebb, a női bokszvilágbajnokság résztvevőinek sem.

Bár a török meteorológusok három napja folyamatosan felhősödést és záporokat ígérnek Antalya körzetében, péntek reggelig egyetlen bárányfelhő sem érkezett a 2. női világbajnokság helyszíne fölé. Ekkor aztán beborult. Úgy este nyolc óra felé a magyarok sem érezték felhőtlenül magukat, Csík Mónika és Tápai Ágnes ugyanis ekkorra már elveszítette elődöntőjét, Csötönyi Sándor elnök pedig éppen a csarnok mellett egy mentőautóban feküdt, ahol EKG-vizsgálatot végeztek rajta.

Kiss Zoltán szenzációs figura. Ezt alighanem azok is kénytelenek elismerni, akik nem feltétlenül kedvelik a szókimondó, igazi nagyszájú bunyóst. Kiss 1996-ban Atlanta után tért vissza nyolchavi, korántsem önkéntes száműzetéséből, azon mód nehézsúlyú bajnok is lett, a címét évekig gond nélkül megvédte, egy Eb-n és két vb-n képviselte felejthetően Magyarországot, közben szépen kihízta a 91 kilót, és a tavalyi szupernehézsúlyú bajnoki címmel zárta ellentmondásos amatőrkarrierjét.Aztán az idén elment profinak.

Csütörtökön már nagyon észnél kellett lennie annak, aki győztesen akart távozni az antalyai szorítóból  márpedig ki az, aki nem akart? A négy közé jutásért, azaz a világbajnoki dobogóért zajlottak ugyanis a csaták, amelyekben hat magyar is képviseltette magát.

Újabb akadály hárult el a nagy érdeklődéssel várt Lennox LewisVitalij Klicsko mérkőzés elől, amelynek tétje a WBC (Bokszvilágtanács) nehézsúlyú világbajnoki öve lesz. Ráadásul most a címvédő, a brit színekben küzdő, korábban amatőrként még Kanadának olimpiai aranyat nyerő Lewis tett egy gesztust, miután aláírta a találkozóról szóló szerződést.A meccs helyszíne minden bizonynyal Las Vegas lesz, az időpont azonban több mint kérdéses, minden a WBA (Bokszvilágszövetség) nehézsúlyú világbajnoki övéért kiírt John RuizRoy Jones Junior csata függvénye.

A világbajnokság második és harmadik napján már szépen fogyogatott az eredetileg 36 ország 185 öklözőjéből álló, azaz a tavalyi bemutatkozáshoz képest majd' másfélszer akkora mezőny. A magyarok számára is amolyan vízválasztó volt ez a két nap, hiszen az egy szem Tóth Anettet leszámítva szerda estére már mindenki letette a névjegyét Antalyában. Hatan maradtak versenyben Vona József együtteséből. Volt, akinek persze ezzel be is fejeződött a vb, például a tavalyi ezüstérmes Kovács Viktóriának.