ALAPVONAL. Ezért is üdíti a lelket, fényesíti a szellemet az egyszerű, tiszta szó. Amikor a szülés után visszatérő, sugárzóan játszó klasszist megkérdezem, mi változott, és azt feleli: jobb ember lettem. Amikor az utolsó leheletéig, ina szakadtáig küzdő bálvány arról vallva, mi hajtja még, magától értetődően sóhajtja: ez az életem, azt meg nem ronthatom el.

ALAPVONAL. Nem mai igazság, hogy a versengés, a vetélkedés, a virtus egyidős az emberiséggel, és a győzelem érdekében nem éri, érte be mindenki a megengedett eszközökkel, hanem olykor (sokszor) bevetett megengedhetetleneket is. Mert a csalás is egyidős az emberiséggel. ( … ) Tértől és időtől függ persze, hogy az adott közeg a sportszerű vesztest vagy a csalafinta nyertest méltányolja-e.

ALAPVONAL. Akkor örüljünk vagy szomorkodjunk, büszkélkedjünk vagy pironkodjunk? Szerintem sem erre, sem arra nincs okunk, ezen a vb-n nagy baj és nagy jó sem ért minket. E négy érzésből hozzám most a visszafogott büszkeség van legközelebb.

ALAPVONAL. A norvégok, a franciák, talán még a dánok, a hollandok és a németek alkotta szűk elithez a nemzetközi közvélekedés szerint a közelmúltban egy új tag csatlakozott: a magyar.

ALAPVONAL. Ha Rossinak van valami valós, komoly kételye, problémája – megnyilatkozásai, visszatérő sértettsége, frusztrációja alapján van –, akkor azt kellene tisztáznia.

Ezért nincs a futballban ma már kötelező győzelem. És ezért nagy könnyebbség, hogy jó a döntetlen is. Amire játszani persze több okból is tilos és (élet)veszélyes, de ha ez lenne a végkifejlet, azért utólag majd felsóhajthatnánk.

ALAPVONAL. A szerencsével nem kalkulálunk. De ha ránk mosolyog, hálásak vagyunk érte, neki. Mert egy jó fej mindig sokat segíthet – legyen az egy pénzérméé vagy Varga Barnáé.

ALAPVONAL. A labdarúgó testét, lelkét pedig tovább acélosíthatja a tudat, hogy a lelátón lévő tízezreket és a más közösségekben vagy otthon érte szurkoló milliókat ő képviselheti. A kiválasztott, aki győzelemre viszi a közös ügyet. Ha ez nem csupán egy klub, hanem egy régió, egy fél ország, egy meghatározható társadalmi réteg, esetünkben egy vallás képviselete, akkor küldetéssé válik.

ALAPVONAL. Mert fradistának lenni egyben hitvallást jelentett, az élet minden más területén legfeljebb passzív mellett kinn a pályán, a lelátón aktív ellenzékiséget. Hiszen sehol másutt nem jeleníthette volna meg több tízezres tömeg az üzenetet: mi is létezünk, mi mások vagyunk, mást akarunk, és egyszer máshogyan is lesz.

ALAPVONAL. A sport »valamivel« szélesebb kategória. A földkerekség minden szegletében űzik, az emberiség legnépszerűbb közös játéka. Ezért is felfoghatatlan ebben a mi gazdagságunk, bőségünk. Ami csak akkor a bőség zavara, ha választani kell a majdnem kétszáz csoda közül.

ALAPVONAL. 1941-ben különleges csillagállás alakulhatott ki a magyar futballégbolton, hiszen több mint fél éven belül megszületett Albert Flórián, Mészöly Kálmán, Verebes József és Mezey György. Most, közülük utolsóként, Mezey is elment. Így kollektív tudatunkban végre visszakerült oda, ahol 1986. június 2. előtt tündökölt.

ALAPVONAL. Ugyanez a véleményem a magas szintű versenysportról és a nem annyira magas szintű nemzetközi sportvezetőkről. Mégis rájuk bízzuk az emberiség legnépszerűbb, legkedvesebb játékait.

ALAPVONAL. Azt az egyetlen, olykor elviselhetetlennek tűnő fájdalmat, keserűséget keltő vereséget rendre győzelmek előzik meg. Miként a sikereket is követi végül, törvényszerűen egy csalódás, kivéve a bajnok számára. De bajnok csak egy van.

ALAPVONAL. A mérhető sportágakban az a jó, hogy a sportoló teljesítménye önmagában, önmagához képest, ellenféltől függetlenül is reálisan értékelhető. Egyúttal azonban ez a rossz is.

ALAPVONAL. Vajon melyik a valaha megélt legboldogabb nap, amelyet a magyar sport szerzett az akkor élő, aktuális nemzedéknek, sportbarátoknak? Annyira izgalmas a kérdés, hogy nem szabad a felvetés szintjén hagyni, meg kell keresni rá a választ.

ALAPVONAL. A mérleg nyelve tehát az írek elleni idegenbeli  és a portugálok elleni hazai összecsapás. Éppen az első kettő ma és jövő kedden. Ezeken dől el a sorsunk, az, hogy az első, a második vagy  a harmadik helyen végzünk-e.

ALAPVONAL. A kézilabdás akadémiai rendszer is a trianoni határokon túl építkezik, nem onnan szándékozik téglákat elhordani.

ALAPVONAL. A magasabb intelligencia, a nagyobb úszástudás, az utolérhetetlen technikai készség, az egyéni stílus, a temperamentum – ez maga Komi bácsi életműve, illetve annak ragyogása a magyar pólóban. Ha olasznak születik, e kincset nekik adja, és mi nem vagyunk a sportág kilencszeres olimpiai bajnokai.

ALAPVONAL. Egy-egy elfeledett híresség, hajdani bálvány halálakor, az utólagos méltatások, dicshimnuszok nagy hirtelen előszökő áradatát olvasva, látva, hallgatva gyakran hiszem azt, ha az eltávozott ezt szépen, méltó módon adagolva, utolsó éveiben megkapta volna, talán ma is élne.

ALAPVONAL. Szó se róla, karakán, egyenes »duma«, bár az Aranycsapatot és kapitányát általában a »kis pénz, nagy foci« jellemezte. Öcsi bácsi nem tagadta, hogy tőle származik az eredeti változat, bár az nem egyértelmű, mikor, milyen környezetben hangzott el. Kortársak szerint a legvalószínűbb, hogy 1952 szeptemberében Bernben, a később elátkozott  Wankdorf-stadionban.