ALAPVONAL. Két arcátlan fújás, nálunk, de nem ám nekünk, hanem éppenséggel ellenünk. A fülemben csengenek az egyik európai sportági szövetség középvezetőjének szavai; azt a közvélekedést osztotta meg velünk, hogy mi, magyarok olyan jó fejek vagyunk, amiért mindent megrendezünk, és sohasem kérünk semmit cserébe. Eszerint mások kérnek.

ALAPVONAL A különféle nyelvújítási törekvések során felvetődött javaslatokról úgysem az adott pillanat és az alkotó ítél, hanem az utókor.

ALAPVONAL. Akik ma peckesen járkálnak mindenféle medencéink partján játékosként, vezetőként, szurkolóként, jó, ha tudják, hogy nemesi rangjukat örökségüknek köszönhetik, amelyet 1926-ban, egy évszázaddal ezelőtt alapozták meg a dicső elődök. Mint fentebb említettük, nagyjából negyven esztendőn át tartott az egyeduralom, onnantól már más sportág lett a póló egészen más élmezőnnyel.

ALAPVONAL. Miként nem számíthatott az az egyszeri, egyébként kiváló ferencvárosi játékos sem, aki a zuhanyból kilépve, afféle lábtörlőként használva azt, ráállt a saját mezére. A fentiekben is említett Dalnoki Jenő ekkor már edzőként ténykedett az Üllői úton, és ennek láttán valósággal lelökte a »vétkest« a dresszről, fennkölt kiselőadást rögtönzött annak szentségéről, és egyes híresztelések szerint meg is csókolta azt.

ALAPVONAL. Tisztelettel kérek mindenkit, a legszélesebb látókörű sportvezetőktől, edzőktől, a legkiválóbb sportolóinkon, bálványainkon át a legbeszűkültebb, legindulatosabb, legmegkeseredettebb kommentelőkig, fogadják el, senkinek sem akarunk rosszat, nincs az egészben semmi sandaság.

ALAPVONAL. Kimondatott, hogy a játékosok hosszabb pihenőt igényelnek a regenerálódáshoz, így hatvan órán belül egyetlen csapat sem kötelezhető két mérkőzésre.

ALAPVONAL. Ezért is üdíti a lelket, fényesíti a szellemet az egyszerű, tiszta szó. Amikor a szülés után visszatérő, sugárzóan játszó klasszist megkérdezem, mi változott, és azt feleli: jobb ember lettem. Amikor az utolsó leheletéig, ina szakadtáig küzdő bálvány arról vallva, mi hajtja még, magától értetődően sóhajtja: ez az életem, azt meg nem ronthatom el.

ALAPVONAL. Nem mai igazság, hogy a versengés, a vetélkedés, a virtus egyidős az emberiséggel, és a győzelem érdekében nem éri, érte be mindenki a megengedett eszközökkel, hanem olykor (sokszor) bevetett megengedhetetleneket is. Mert a csalás is egyidős az emberiséggel. ( … ) Tértől és időtől függ persze, hogy az adott közeg a sportszerű vesztest vagy a csalafinta nyertest méltányolja-e.

ALAPVONAL. Akkor örüljünk vagy szomorkodjunk, büszkélkedjünk vagy pironkodjunk? Szerintem sem erre, sem arra nincs okunk, ezen a vb-n nagy baj és nagy jó sem ért minket. E négy érzésből hozzám most a visszafogott büszkeség van legközelebb.

ALAPVONAL. A norvégok, a franciák, talán még a dánok, a hollandok és a németek alkotta szűk elithez a nemzetközi közvélekedés szerint a közelmúltban egy új tag csatlakozott: a magyar.

ALAPVONAL. Ha Rossinak van valami valós, komoly kételye, problémája – megnyilatkozásai, visszatérő sértettsége, frusztrációja alapján van –, akkor azt kellene tisztáznia.

Ezért nincs a futballban ma már kötelező győzelem. És ezért nagy könnyebbség, hogy jó a döntetlen is. Amire játszani persze több okból is tilos és (élet)veszélyes, de ha ez lenne a végkifejlet, azért utólag majd felsóhajthatnánk.

ALAPVONAL. A szerencsével nem kalkulálunk. De ha ránk mosolyog, hálásak vagyunk érte, neki. Mert egy jó fej mindig sokat segíthet – legyen az egy pénzérméé vagy Varga Barnáé.

ALAPVONAL. A labdarúgó testét, lelkét pedig tovább acélosíthatja a tudat, hogy a lelátón lévő tízezreket és a más közösségekben vagy otthon érte szurkoló milliókat ő képviselheti. A kiválasztott, aki győzelemre viszi a közös ügyet. Ha ez nem csupán egy klub, hanem egy régió, egy fél ország, egy meghatározható társadalmi réteg, esetünkben egy vallás képviselete, akkor küldetéssé válik.

ALAPVONAL. Mert fradistának lenni egyben hitvallást jelentett, az élet minden más területén legfeljebb passzív mellett kinn a pályán, a lelátón aktív ellenzékiséget. Hiszen sehol másutt nem jeleníthette volna meg több tízezres tömeg az üzenetet: mi is létezünk, mi mások vagyunk, mást akarunk, és egyszer máshogyan is lesz.

ALAPVONAL. A sport »valamivel« szélesebb kategória. A földkerekség minden szegletében űzik, az emberiség legnépszerűbb közös játéka. Ezért is felfoghatatlan ebben a mi gazdagságunk, bőségünk. Ami csak akkor a bőség zavara, ha választani kell a majdnem kétszáz csoda közül.

ALAPVONAL. 1941-ben különleges csillagállás alakulhatott ki a magyar futballégbolton, hiszen több mint fél éven belül megszületett Albert Flórián, Mészöly Kálmán, Verebes József és Mezey György. Most, közülük utolsóként, Mezey is elment. Így kollektív tudatunkban végre visszakerült oda, ahol 1986. június 2. előtt tündökölt.

ALAPVONAL. Ugyanez a véleményem a magas szintű versenysportról és a nem annyira magas szintű nemzetközi sportvezetőkről. Mégis rájuk bízzuk az emberiség legnépszerűbb, legkedvesebb játékait.

ALAPVONAL. Azt az egyetlen, olykor elviselhetetlennek tűnő fájdalmat, keserűséget keltő vereséget rendre győzelmek előzik meg. Miként a sikereket is követi végül, törvényszerűen egy csalódás, kivéve a bajnok számára. De bajnok csak egy van.

ALAPVONAL. A mérhető sportágakban az a jó, hogy a sportoló teljesítménye önmagában, önmagához képest, ellenféltől függetlenül is reálisan értékelhető. Egyúttal azonban ez a rossz is.