Tíz éve indult a Hátsó füves.
Az országjáró multimédiás sorozat legelső riportja 2015 tavaszán jelent meg Hercegszántóról a Nemzeti Sport felületein. Albert Flórián bácskai szülőfalujából azóta eljutottunk több mint 250 településre, hogy a futball szemüvegén keresztül mutassuk be az ismeretlen emberi történeteket, a társadalom változásait és a helyi közösségek hétköznapi valóságát.
Az összegyűjtött tapasztalatokból született azóta könyv, kiállítás, utazó fotótárlat, mezbemutató. Múzeumi beszélgetéseken kerestük a választ a futballhátország társadalmi kérdéseire, a megszűnt falusi csapatok elhagyott pályáin kísérleti programsorozatba kezdtünk Hátsó füves futballmentő túra néven, évek óta járja a vidéket a három vándorcsapat, a Zempléni Főnix, a Zalai Főnix, a Szatmári Főnix. A tízéves terepmunka hozadéka a pótolhatatlan futballszociológiai fénykép- és videógyűjtemény, amely éles látleletet kínál mindarról, ami a labdarúgás emberközeli dimenzióiban történik, vagy történt a mögöttünk hagyott években, évtizedekben.
Hátsó sor, balról: Szabó Miklós, Reviczky Zsolt, Csillag Péter, Kovács Péter, Veres Viktor (a magasban), Koncz Márton, Balogh László
Első, álló sor, balról: Török Attila, Varga Jennifer, Korponai Tamás, Tumbász Hédi, Mirkó István, Pusztai Viola, Földi Imre, Rédei Ferenc (fotószakmai mentor), Árvai Károly
Akik nem szerepelnek a képen: Dömötör Csaba, Nagy-Pál Tamás, Szabóky Zsolt, Szoboszlay Marcell
Akik már nincsenek köztünk: †Koncz György, †Móricz-Sabján Simon
Fotó: Szigeti Tamás/Hátsó füves
A tízéves évforduló alkalmából csináltunk egy ünnepi csapatképet. Egy villanásnyi időre a fotó- és videóriportok készítőire esik a figyelem, azokra, akiknek munkájából született az immár sokezer képkockát és videót számláló Hátsó füves-gyűjtemény. Üzenetértékű, hogy bár az elmúlt tíz évben sokfelé sodort minket az élet, a magyar média különböző terepeiről is első hívásra összeverődött a sokszínű társaság, hogy falusi mezekbe bújva nézzen egy rendhagyó kép erejéig Szigeti Tamás fotóriporter kamerájába.
Amikor hónapokkal ezelőtt beszélgetni kezdtünk a lehetséges fotózási helyszínről, adta magát a Szabadság híd ötlete. Részben azért, hogy így emlékezzünk rejtett módon azokra, akik már nem lehetnek köztünk: Koncz Györgyre és az itt készült emblematikus sorozatával díjat nyerő Móricz-Sabján Simonra. Részben pedig azért, mert a szabadság mint az alkotói munka elengedhetetlen kelléke szervesen hozzátartozik a Hátsó füveshez, és amúgy is szívesebben fényképezkedünk híddal, mint árokkal.
Stílusosan szerettük volna megünnepelni a Hátsó füves tizedik évfordulóját, méltó módon mondva köszönetet segítőinknek is. Nem volt se torta, se tűzijáték, se bársonyszőnyeg, inkább visszatértünk Hercegszántóra, a riportsorozat legelső állomására, és a bácskai faluban csendes fotókiállítással emlékezünk a mögöttünk hagyott hosszú útra. A pénteki megnyitón Varga Gábor polgármester méltatta az együttműködést, és felhívta a figyelmet Albert Flórián gondosan ápolt szántói emlékeire.
Nem mellesleg ezzel az Albert Flóriántól vett idézettel kezdődött 2015-ben a hercegszántói Hátsó füves-cikk: „Különösen a nyarak voltak izgalmasak. Már Pesten laktunk, de ahogy vége volt az iskolának, a bizonyítványosztást meg sem várva rohantam Szántóra. Rohantam, hogy felülhessek nagyapám mellé a bakra. Egyszer csépeletlen búzakévéket fuvaroztunk, gödörbe zöttyent, majd felborult velünk a kocsi, én a kévék alá zuhantam. Irtózatos volt a riadalom… Igen, csupa-csupa kaland és izgalom volt a falusi élet, minden bokorban titok lappangott, csoda várt. Varázsa volt, íze és illata mindennek, s érdekes, ennyi év után is fel tudok magamban idézni illatokat és zamatokat. Például a nagymama által frissen fejt, habzó tej üdeségét vagy a heti vásárok pecsenyesütőinek hurka-, kolbász-, halillatorgiáját. Képes voltam éjjel kettőkor felkelni, hogy Misi bácsival beszekerezhessek a harminchárom kilométerre lévő Bajára, a városok városába, a vásárra. Nekem Baja volt Bagdad, New York, London, Párizs és Budapest.”
A hercegszántói kiállítás megnyitóján levetítettük a tízéves évfordulóra készült különleges videót, amellyel szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik segítették a kezdeményezést.
Az ünnepi videóban a Hátsó füves-kiállítás vendégeiként vagy a futballmentő túra résztvevőjeként közreműködő NB I-es játékosok, edzők szavalják el Zelk Zoltán Egy falusi futballpályán című versét, a megjelenés sorrendjében: Ádám Martin, Pisont István, Telek András, Mészöly Géza, Gera Zoltán, Zombori András, Veréb György, Berkesi Judit, Salamon József, Szatke Zoltán, Egervári Sándor, Péter Zoltán, Kocsárdi Gergely, Bozsik Péter, Csábi József, Gellei Imre, Sisa Tibor, Mracskó Mihály.
Köszönjük a közreműködők és szellemi támogatóink segítségét!