Zalai mezbirodalom: páratlan kiállítás Hévízen

Fotók: Szabó Miklós/Nemzeti Sport

Európában is párját ritkító látványossággal gazdagodott Hévíz, amelynek önkormányzati épületében a nemrég nyílt kiállításon valamennyi zalai „futballozó” település dressze megjelenik.

Pölöskefő egykori meze tiszteleg a falu neves szülöttje, Mező Ferenc (1885–1961) sporttörténész előtt, aki az 1928-as amszterdami olimpián irodalmi kategóriában aranyérmet szerzett – rejtély, hogy a dresszen az 1928-as dátum mellett miért az 1952-es olimpiának otthont adó Helsinki neve szerepel, talán egyszerű tévedésről van szó

Magyarországon egyedülálló mezkiállítás nyílt május 23-án Hévíz Város Polgármesteri Hivatalában: Zala futballéletének sajátos lenyomataként a vármegye összes, valaha aktív csapatának a dressze szerepel a gyűjteményben. A teljes kollekciót 167 eredeti és 113 utánnyomott mez gazdagítja, a zalai regionális kínálatot kiegészítik a környező vármegyékből (Somogy, Vas, Veszprém), valamint a szomszédos Horvátországból és Szlovéniából gyűjteményezett darabok.

A Zalai mezbirodalom című kiállítás három alkotója: balról Szabó Zoltán, Hegedüs Enikő és Bóbics László

Három helyi kötődésű személy, ábécérendben Bóbics László, a Nemzeti Sport zalai tudósítója, Gyulai-díjas sportújságíró, Hegedüs Enikő, a Zalai Főnix csapatszervezője és Szabó Zoltán, a zalai futballélet elhivatott segítője volt a civil kezdeményezés kivitelezője. Összefogásuknak, utánajárásuknak, évekig tartó, fáradhatatlan munkájuknak köszönhetően Hévíz olyan tárlatnak adhat otthon, amely talán Európában is párját ritkítja. Zala vármegye labdarúgó-történetének minden együttese – 2025 tavaszán 76 aktív és 194 megszűnt csapat – megjelenik a ruhadarabok révén, emlékeztetve a játékban rejlő közösségi erőre, üdítő sokszínűségre és identitásformáló tényezőre.

Az élő és megszűnt csapatok mezei révén a zalai futballélet színét és fonákját is látni

A kiállítás megalkotói nem csupán a zalai sportélet páratlan dokumentálásából, de aktív szervezéséből is kiveszik részüket: a szunnyadó falusi sportközösségeket felélesztő Hátsó füves futballmentő túrához csatlakozva csapatot alakítottak Zalai Főnix néven, és az utazó együttessel 2023 óta járják a környék elhagyott pályáit, közös játékkal adva ösztönzést a kistelepüléseknek az amatőr futball veszélyeztetett értékeinek ápolásához.

Díszvendégek figyelik Naszádos Péter hévízi polgármester beszédét: balra Vértes Árpád korábbi hévízi polgármester, jobbra Móré Imre futballedző, Hévíz tiszteletbeli nagykövete, mögötte Iglódi Endre, a Magyar Olimpiai Akadémia volt elnöke

„A futballban megtanultam édesapámtól és másoktól: olyan nincsen, hogy gyönyörű kapufát lőttél. Csak a gól van. Azt hiszem, hogy ma gólt lőttünk” – adta meg a kiállításmegnyitó alaphangját Naszádos Péter, Hévíz város polgármestere, hangsúlyozva családi és személyes futballkötődését.

Kocsárdi Gergely szelfizik Bóbics Lászlóval és Király Gáborral

Bóbics László társszervező beszélt a mezgyűjtés kalandos élményeiről, felemlegetve például a barlahidai terepmunkához fűződő tapasztalatot: „Lentiből hazafelé betértem Barlahidára, végigmentem a dimbes-dombos településen, amelyen a feljegyzések szerint sohasem működött csapat. Találtam egy szépkorú nénit, aki kampós botjára támaszkodva állt és nézgelődött az út szélén. Megszólítottam és megkérdeztem, volt-e valaha futball a faluban. »Már hogyne lett volna! Nekünk a vasárnap délelőttök ünnepe a mise, a délutánoké pedig a focimeccsvolt, a tölgyfánál. Hogy milyen tölgyfánál? Hát annál a fánál, amely alatt öltözött a csapat! Mi, fiatal lányok meg jártunk ki, néztük a sportolókat, a fiatalembereket, ahogy szaladgálnak a pályán.« Jelentem, ma Barlahidán a tölgyfa áll, csapat már nincsen, csak csalódott lányok.”

A lenyűgöző mezgyűjtemény legelső darabja: az elhagyott öltöző sarkában talált dióskáli dressz

A zalai mezgyűjtés spontán kezdeményezésként indult, a régió futballélete iránti szeretet vezérelte, az ötletgazda, Szabó Zoltán örömmel idézte fel az első lépéseket: „A legelső mezt az elhagyott dióskáli öltözőből kértük el, még 2023-ban, amikor elkezdtük járni a környéket a Zalai Főnix-szel, hogy egy-egy meccsre életre keltsük a megszűnt csapatokat. A sarokban találtuk a sárga-kék dresszt, összegyűrve, félrevetve. Ez volt a dióskáli garnitúra tízes számú darabja, utólag kiderült, az egykori viselője már meghalt, a lánya meghatódva vette észre az emléket az Újra a pályán néven indult zalai sorozat egeraracsai állomásán. Eredetileg az volt a cél, hogy azokról a helyszínekről hozzunk egy-egy mezt, ahol járt a Zalai Főnix, utóbb Bóbics László javasolta, hogy gyűjtsük össze a megye összes futballozó településének mezét. A gyűjtemény ez idáig zalavári otthonunk kanapéját foglalta el, az első alkalmi kiállítást is a faluban, a Hátsó füves futballmenő túra zalavári napján mutattuk be.”

A pótfalon néhány vendégdarab is látható; minden mez mögött egy csapat története rejlik, számos személyes élménnyel, dicső pillanattal, áldozattal

A vállfára illesztett dresszek most már a hévízi önkormányzat falán láthatók, a tervek szerint a kollekció hosszú távon a hévízi sporttelep erre a célra kialakítandó különhelyiségében lesz megcsodálható.

Naszádos Péter hallgatja Sipos Jenőt, a Magyar Labdarúgó-szövetség szóvivőjét

Ha azt mondjuk, hogy kiállítás, a szó a futballban egész mást jelent, mint itt. Büntetés egy durva szabálytalanságért, sértő megjegyzésért, kirívó sportszerűtlenségért – kezdte köszöntőbeszédét Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó-szövetség szóvivője. – Ma délután a kiállításról az elismerés, a köszönet, a rajongás jut eszembe. Becsülöm, hogy vannak olyanok, akik vették a fáradságot, és megalkották ezt a gyűjteményt. A falakon látható mezek visszaidézik a történelmet, jelentésük van a színeknek, a formáknak, a feliratoknak, a címereknek, az emblémáknak. Megjelenítik a település identitását, hovatartozását, jellemző életformáját, büszkék lehetnek azok, akik hordták ezeket a dresszeket.”

Zúg a centrifuga, pörög a nagy futballtörténeti mosógép

A Zalai mezbirodalom című kiállítást Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetsége elnöke nyitotta meg. Kiemelte, hogy a mezek mögött egy-egy település sportmúltja, több évtizedes erőfeszítése, számos élménye, nagyszerű sportpillanata sejlik fel. Beszélt arról is, hogy a települések futballtörténetét feldolgozni, dokumentálni etnográfusi, szociográfusi kihívást jelent, miközben a feladat nemcsak egy eltűnő világ ismertetése, hanem a meglévő értékek mentése is.

Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetsége elnöke megnyitja a kiállítást

Ha hiszünk abban – márpedig hiszünk –, hogy a falu nem a múlt, hanem a jövő, a futball hozzátartozik a falusi életmódhoz, annak gazdagságához – mondta beszédében. – A témáról szólva Reményik Sándor kiáltását szoktam idézni: »Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!«, önkényesen hozzátéve, »és a futballpályát se!«. Megtanultuk az elmúlt másfél évtizedeben, hogy tévesen hittük, a létesítmény igényli a legnagyobb erőfeszítést. Azt gondoltuk, hogy ha van hol játszani, nem létezik, hogy ne legyen játék. Rá kellett jönnünk, hogy a létesítményeknél is fontosabbak az emberek, akik ott játszanak vagy játszanának. Szokták mondani busongva, hogy eltűntek a grundok. Ez tévedés. Nem a grundok tűntek el, hanem azok a gyerektömegek, akiknek mindegy, hogy hol, mikor, mivel, de játszaniuk, futballozniuk kell, akár pálya nélkül is. Úgyhogy nem is annyira a pálya megteremtése, hanem annak benépesítése a feladat.”

Király Gábor átveszi az alkalomra készült emlékplakettet

Megtisztelte jelenlétével a Zalai mezbirodalom című kiállítás megnyitóját a magyar fuballélet jeles alakjai közül mások mellett Király Gábor, Kocsárdi Gergely, Kepe Tibor, továbbá Vértes Árpád korábbi polgármester, Szőcs János korábbi szövetségi kapitány, Lázár László hévízi alpolgármester, Török Lajos, az FTC és a Népstadion korábbi létesítményvezetője, Iglódi Endre sporttörténész, a Magyar Olimpiai Akadémia korábbi elnöke, Szekeres Szabolcs, az MLSZ Zala vármegyei igazgatója és Móré Imre, a magyar és a svéd labdarúgás megbecsült alakja, Hévíz tiszteletbeli nagykövete is.

Gyaníthatóan a Zalatej SE meze a legrégibb a kollekcióból, az 1970-es, 1980-as évek fordulójáról való
Nem mindennapi sztori: a Nagykanizsai Volán-Dózsa adott egy garnitúra szerelést Balatonszentgyörgynek…
…a megajándékozott csapat pedig saját nevét nyomtatta a kanizsai mez hátuljára
Műszállal írt megyei sporttörténelem
Egy folyosón Zala összes, valaha futballozó települése

A program zárásaként sor került a futball témájú általános iskolás rajzpályázat eredményhirdetésére, a pályaműveket a mezek mellett lehet megtekinteni.

Az 1. és 2. évfolyamos diákok kategóriájában Rigó Miron Rudolf 1. osztályos tanuló rajza nyert. Az általános iskolás rajzpályázat alkotásait hévízi zsűri bírálta el, amelynek elnöke Hermann Katalin, a Gróf I. Festetics György Művelődési Ház igazgatója volt
Takács Elena 4. osztályos tanuló díjazott pályaműve
A felsősök között Tüdő Jázmin 8. osztályos tanuló munkáját ítélte legjobbnak a zsűri
Badacsonyi Julianna mezterve
Aprólékos címerösszeállítás Takács Kristóf Zoltán 4. osztályos tanulótól
Színes szereléskombináció Bánhegyi Bianka 3. osztályos tanuló ceruzájából
Személyes kedvencünk a különdíjas Kollár Kolos lokálpatrióta zalai mezrajza