Hátsó füves

Véget ért tízhetes barangolásunk a magyar futball rejtett tájain, a Hátsó füves sorozat idei fejezeteire rendhagyó fotóválogatással tekintünk vissza.

Kossuth Lajos szülőfalujából, a hegyaljai mesevilágból indult Orosz Zsolt, a játék színfalak mögötti történeteinek népszerű gyűjtője, a Futballkutató oldal szerkesztője.

A magyar edzők nyilatkozatkirályánál, a Kék kispadján ülő Fabók Istvánnál jártunk. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei II. osztályú csapat trénerének értékeléseiben időnként randevút ad egymásnak Messi, Overdose és a tökmagárus Mariska néni.

Mezőberény cigány fiataljait neveli a pénteki telepi focik segítségével Lugosi Zoltán, a nehéz sorsú nógrádi tehetségeket felkaroló Karancs United korábbi alapítója. Elkísértük a közösségi ház hátsó füves pályájára.

Dél-Zala ördögkatlanjaként emlegetik Tótszentmárton pályáját, ahol vérbeli horvát ősrangadónak lehetünk szemtanúi: a helyi Napred csap össze az egykor Partizan néven futó Tótszerdahely csapatával. A derbi nézettsége valamikor az NB I-es Nagykanizsáét is verte…

A Lanz Bulldog legendájának nyomában: Somogytarnócán az állami gazdaság dolgozói gyanút fogtak, az 1954-es vb-döntős vereség után megjelentek náluk a nyugatnémet csodagépek.

Festői környezetben, a Balaton-felvidék zöldellő hegyei között csap össze Dörgicsén a helyi csapat a Tapolcai Öregfiúkkal. Bármily hihetetlen, az ország alighanem legidősebb együttese ötvenesekkel teletűzdelve vezeti a felnőtt bajnokságot a huszonéves fiatalok között.

Ahová még Király Gábor is gyalog jár: Szekrényes Miklós, a Budifoci című könyv szerzője a gyermekkori reflexekről, a borsodi futballban tapasztalt zárványokról és a vécéleírásból kiolvasható társadalomábrázolásról.

Fiával és unokájával együtt lépett pályára a Csongrád megyei Csanytelek bajnoki mérkőzésén a 62 éves Bartus László. Mint az elmúlt huszonhat évben többször, a „Tata” ezúttal is bejelentette visszavonulását.

Már a serdülőben tudták, Orbán Szabolcsnak fejre nem szabad adni a labdát. Egyszer mégis érkezett a beívelés…

Erdélyi Hátsó füves-túránk utolsó állomása a székelyföldi író, Tamási Áron szülőfaluja. A vér nem válik vízzé: Farkaslakán a helyi futballcsapat csillaga Sipos Árpád, az Ábel-trilógia szerzőjének leszármazottja.

Erdélyi Hátsó füves-túránk újabb állomására, Dicsőszentmártonba érkeztünk, Bölöni László gyermek- és ifjúkorának helyszínére. A korábbi BEK-győztes, 108-szoros román válogatott középpályás betekintést engedett családja küzdelmes, súlyos csapásokkal kísért évtizedeibe.

A hetvenes évektől megszervezett Kalotaszeg Kupa a többségében magyarok lakta erdélyi tájegység falvait lenne hivatott összefogni, az egykori tizenhat csapatos bajnokság azonban mára hatszereplőssé olvadt. Utazás egy majdnem fél évszázados, alternatív, nagypályás futballbajnokság nyomában.

Csodálatos fotóanyag került napvilágra egy elfeledett erdélyi kapus, a négyszeres román válogatott Szathmári Elek hagyatékából. A képekből elsőként a Hátsó füves sorozatban közlünk válogatást.

Erdélyi vidékeket járva folytatjuk a Hátsó füves sorozatot. Először a lenyűgöző szépségű Gyimesi-szorosba, a magyar gyökerei, hagyományai megőrzéséért küzdő Gyimesbükkbe utazunk, a Hargita megyei bajnokság II. osztályában szereplő helyi csapat Gyimesfelsőlok elleni rangadójára.

Harc a csapatban maradásért, a hétköznapok elfelejtéséért, a kinti reményekért. Az Aszódi Javítóintézet futballélete.

Sok-sok vér- és izzadságcsepp hullott azért, hogy a Recsk fölött magasodó domboldalban 1953 tavaszán sík terepet alakítsanak ki. A magyar futball legszégyenteljesebb pályaépítésének története a Rákosi-korszak hírhedt kényszermunkatáborából.

Az utóbbi évek egyik legnézettebb hazai mozifilmje volt a 2017-ben bemutatott Brazilok, amelyet M. Kiss Csaba rendező társaival igaz történet alapján, saját húsz évvel korábbi tévériportja nyomán készített el. Sirokon megtaláltuk a valódi Brazilok kilencvenes évekbeli hősét, a játékfilm helyszínén, Acsán pedig ellátogattunk az emberhez, akinek életét bearanyozta a forgatás időszaka. A Hátsó füves videoriportjában a film főszereplője és legkedvesebb figurája, a kisfiúból időközben komoly fiatalemberré cseperedett Fingi elárulja, áll-e még az acsai igazság: „Itt minden tejföl, csurig boldogság”.