Sényő tündöklése és bukása – tizenkilencre lapot kértek, összedőlt a kártyavár

A rendszerváltással a magyar futballban is beköszöntött a vadkapitalizmus kora, kalandvágyó szerencselovagok, nagyot álmodó vállalkozók repítették csapatukat addig elképzelhetetlen magasságokba. Az 1400 lakosú Sényő NB II-ig tartó szárnyalása csúnya zuhanással ért véget, a csapat az 1996–1997-es bajnokság rajtjánál összeomlott. A környékbeli legenda szerint a visszalépésről egy kártyaparti hevében döntöttek. “Sényő tündöklése és bukása – tizenkilencre lapot kértek, összedőlt a kártyavár” bővebben

Morzsát sem hagyott a 330 kilogrammos Puskás Ferencből a szerencsi közönség

A cukor-, a csokoládé- és a gólgyártás sokáig egymásra épült Szerencsen, a cukorgyár 2008-as bezárása azonban a helyi futballéletnek is pofont adott. Igaz történetek a 330 kilogrammos Puskás Ferencről, a 83 éves kapusedzőről és a 6:3 szelet sorsáról. Ráadásként csodálatos válogatás az ország legjobb képeslapgyűjteményének futball témájú darabjaiból! “Morzsát sem hagyott a 330 kilogrammos Puskás Ferencből a szerencsi közönség” bővebben

Edzői kihívások: meccsre jelentkezett a beszipuzott játékos

Harmincöt éve tartja a lelket a taktaszadai csapatban Tóth János edző. A fennmaradás egyre nehezebb, a tapasztalt trénernek néha váratlan helyzeteket kell kezelnie: előfordult, hogy játékosa beszipuzva szédelgett meccsre, egy másik csapattag játéknapon éppen a paplak ablakán ügyeskedte ki a sublótot. Tanulságos falusi futballtörténet, keletnémet kapcsolattal fűszerezve. “Edzői kihívások: meccsre jelentkezett a beszipuzott játékos” bővebben

A tiszaeszlári vérvád a Népsportban és az operában

Tiszaeszlár. A település neve a történelem folyamán összefonódott az 1882-es hírhedt tiszaeszlári vérváddal, a keresztény lány rituális meggyilkolásával gyanúsított helyi zsidók nemzetközi visszhangot kiváltó perével. Néhány éve Fischer Iván karmester-zeneszerző szentelt operát a témának A Vörös Tehén címmel, a darab furcsa futballszála, hogy a bírósági tárgyalás közönsége lelátói huligánokból áll. “A tiszaeszlári vérvád a Népsportban és az operában” bővebben

Fokosokkal támadó nézők, ájult játékosok, menekülő ellenfél – az újfehértói botrány

A második félidőben a fokosokkal és botokkal asszisztáló közönség óriási tetszése mellett most már teljesen eltekintett a labdarúgástól és ehelyett oly nagy mérvben kezdte űzni az emberrúgást, hogy a Nagykállói Sport Egylet 11 játékosa közül 10 itta meg a levét és nem is egyszer ájultan kellett egy-egy NSE játékost a barátságos mérkőzés színhelyéről leszállítani.” Az 1921-es újfehértói botrány tanulságairól és a korszak vidéki futballtársadalmának jellemzőiről Szegedi Péter szociológussal és sporttörténésszel beszélgettünk.  “Fokosokkal támadó nézők, ájult játékosok, menekülő ellenfél – az újfehértói botrány” bővebben

A Tiszteletes úr becsúszásai – az elfeledett debreceni lelkész-futballista

A huszadik századi magyar futballtörténelem egyik legkülönlegesebb pályafutása Kovács Sándor balhátvédé, a DVSC egykori csapatkapitányáé, akit a Rákosi-korszak legsötétebb éveiben szenteltek fel református lelkésznek; vasárnaponként délelőtt a gyülekezetnek a templomban, délután debreceni játékostársainak az öltözőben adta útmutatásait. Élettörténetét utolsó szolgálati helyén, Hajdúsámsonban elevenítjük fel a családtagok segítségével.

“A Tiszteletes úr becsúszásai – az elfeledett debreceni lelkész-futballista” bővebben

Józsai futballtörténetek Szűrös Mátyás rádióbeszédétől a nagy sportszárlázadásig

Józsa–Tiszacsege, Hajdú-Bihar megyei II. osztály, középházi rangadó. A közigazgatásilag Debrecenhez tartozó, valójában a nagyvárostól jó néhány kilométernyi lakatlan rész, szántó által elválasztott település futballéletének erős pofont adott a nyolcvanas évekbeli összeolvasztás. A hosszú évekig szünetelő csapatot 2007-ben egy nagylétai férfi, Szabó László támasztotta fel. “Józsai futballtörténetek Szűrös Mátyás rádióbeszédétől a nagy sportszárlázadásig” bővebben

Örömfoci a hadházi réten

Hajdúböszörmény után zötyögős tizenkét kilométer következik a Lóger kerten át Hajdúhadház felé, ahol olyan látvány fogad minket, amilyenben eddig megtett ezerötszáz kilométeres bicikliutunk során egyszer sem volt részünk: a település határában csapatnyi gyerek focizik. Fából eszkábált kapukra, tarkabarka mezekben folyik a meccs a kissé köves réten; itt nincs semmi erőltetettség, semmi körülményeskedés, csak az őszinte játék. Ez az, ami nem megrendelhető, amihez az ország összes tao-s pénze, negyedik generációs műfüves pályája, központilag kitervelt fejlesztési stratégiája is kevés. Hamisítatlan gyermeki örömfutball: cselek a cselekért, szerelések a szerelésekért, gólok a gólokért. Meséljenek a képek. “Örömfoci a hadházi réten” bővebben

Balogh Norbert édesanyja a palermói rögös útról és a cigány tehetségek kihívásairól

Hajdúböszörményre érve becsöngetünk Balogh Norbert édesanyjához. A Palermo játékosának legfőbb támaszával, Andorkó Erzsébettel beszélgetünk gyermekkori küzdelmekről, a cigány tehetségek kihívásairól és a százhúsz kilós fotelkritikusok beszólásairól. “Balogh Norbert édesanyja a palermói rögös útról és a cigány tehetségek kihívásairól” bővebben

Futball a pusztában: rendhagyó hortobágyi csikósbemutató

Hortobágyon a híres Mátai Ménes csikós válogatottja minden évben megmérkőzik a falu futballcsapatával, a lovak barátai a labdának sem ellenségei. Bár munkaruhájukat nem dekázáshoz, ívelgetéshez szabták, a csikósok hagyományos pusztai lovasbemutatójukat a Hátsó füves sorozat kedvéért rendkívüli elemekkel bővítették. Délutánunk második felében a helyi madárkórház állatgondozója vár bennünket. A hortobágyi kapus néhány éve kemény döntéshelyzetbe került: választania kellett a futball és a madarak között. “Futball a pusztában: rendhagyó hortobágyi csikósbemutató” bővebben

Ha itt lett volna Rózsa Sándor! – nagyiváni betyárvilág a megyekettőben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei barangolásunkat folytatva Nagyivánra tekerünk, ahol azzal a hírrel fogad Lajtos István polgármester, hogy elmarad a meccs. A Jászszentandrás nem jött el, a nagyivániak úgy mondják, megijedtek tőlük, a bajnoki így 3–0-val az övék (a tabellán mutatkozó szakadéknyi különbség alapján lehet valami a dologban, ráadásul a bivalyerős megyei másodosztályú csapat még volt NB I-es játékossal is büszkélkedhet Csehi Zoltán személyében). Marad az egymás közti játék, és a találgatás, mit csinált volna hasonló esetben a szentandrásiakkal a helyi Görbe-csárda egykori legendás törzsvendége, a félelmetes betyár hírében álló Rózsa Sándor. Egy furcsa délután emlékképei – Móricz Zsigmond „Rózsa Sándor a lovát ugratja” című regényéből vett idézetekkel. “Ha itt lett volna Rózsa Sándor! – nagyiváni betyárvilág a megyekettőben” bővebben

A postáscsalád lenyűgöző sztorija: apja váltotta fiát a szajoli kapuban

 „Peter és Kasper Schmeichel, Gelei József és Károly, Hajdú József és Attila. Csak három példa a számos kapusdinasztia közül, ahol a fiú az apa tehetségét és játékszenvedélyét örökölve tovább vitte a családi stafétát” – vezette fel olvasónk sorozatunkra jelentkezve a 44 éves Gerhát Csaba és a 23 éves Gerhát Dávid történetét. Csakhogy Szajolon különös csavarként tavaly az apa váltotta a fiút a kapuban. Elbiciklizünk a nem mindennapi család két postásához. “A postáscsalád lenyűgöző sztorija: apja váltotta fiát a szajoli kapuban” bővebben

A mezőtúri katonacsapat emlékei a válogatottból lett sportújságíró szemével

Csajkaellenőrzés, kártyapartik és birkanyeremény a tombolán… A Nemzeti Sport egyetlen válogatott labdarúgójával, Zombori Andrással végigjártuk egykori csapata, a mezőtúri Honvéd Szabó Lajos SE mindennapjainak jeles helyszíneit, és meglátogattuk súlyos betegséggel küzdő csapattársát. Kisfilm egy nagy csapatról.
“A mezőtúri katonacsapat emlékei a válogatottból lett sportújságíró szemével” bővebben