Vitán felül – Csillag Péter jegyzete

Nincs mit ragozni, az egyetlen racionális döntést hozta a keddi videokonferencián az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) és az 55 tagszövetség: az Aleksander Ceferin elnök vezette egyeztetés nyomán a résztvevők egyöntetűen úgy határoztak, hogy az idén nyáron esedékes Európa-bajnokságot csak 2021 júniusában és júliusában rendezik meg. Túl azon, hogy világjárvány idején keresve sem találhatnának veszélyesebb lebonyolítási formát a Michel Platini sokat bírált ötlete nyomán kialakított, 12 helyszínes, a kontinensen ide-oda cikázó futballturistákat garantáltan mozgásban tartó megoldásnál, a tornarendezés biztonságát amúgy is jó ideje aláásta a koronavírus miatt kialakult helyzet.

Bár a betegség terjedésének várható ütemét, a tavaszi melegedés remélt lassító, visszaszorító hatását a szakemberek is csak találgatják, egyes forgatókönyvek szerint a Kínában már lecsengőben lévő járvány Európa egyes vidékein – így akár hazánkban is – éppen a nyár elején tetőzhet, ebben az esetben az Eb-mérkőzések megrendezése objektív akadályba ütközik. S ha netán addigra vissza is zökken az élet a normális kerékvágásba – erre jelenleg kevés jel mutat –, akkor is ott marad a futballkapcsolatok és a csonka futballversenyek kezelhetetlen helyzete. Az európai döntéshozók bölcsen belátták (valószínűleg nem most kedden, hanem már napokkal korábban), hogy a bajnokságok és a nemzetközi kupák kényszerű leállítása miatt kialakult logisztikai nehézségeket enyhíteni egyféleképpen lehetséges csak: a nyári időszak felszabadításával, vagyis úgy, hogy a júniusi és a júliusi befejezést akadályozó Eb-t jó messzire tolják.

Magyarországot a döntés nem csupán mint a koronavírus árnyékában élő országot érinti, hanem mint rendezőt és mint esetleges résztvevőt is. Ami a Bulgária elleni pótselejtező júniusra halasztását illeti, ehhez nem tudunk mást hozzátenni, mint hogy a döntést helyeslőleg tudomásul vesszük. A Puskás Arénában rendezendő négy mérkőzéssel és a készülő budapesti futballünneppel kapcsolatban pedig érdemes a józan belátásra hagyatkozni, bízva a zavartalan 2021-es pótlásban. Némelyek hajlamosak a mostani krízishelyzetet a világháborús kényszerállapotokhoz hasonlítani, alighanem túlzóan. Hisszük, a párhuzam a budapesti rendezést tekintve is sántít: az első világháború az 1920-ra tervezett budapesti olimpiát sodorta el, a második pedig az 1946-os budapesti-bécsi-prágai világbajnokság harmincas évek végén körvonalazódó, halvány tervét oszlatta szét.

Budapestnek most nem kell lemondania a kiváltságról, csak várnia kicsit – és legyen ez a legnagyobb ár.