Hornyák Zsolt szerint a Puskás Akadémia túl sok teret engedett Bognár Istvánnak

Minden fejben dől el – a szombat délutáni MTK Budapest–Puskás Akadémia mérkőzés után Hegyi Krisztián és Nagy Zsolt is ezt mondta. A házigazdák kapusa és a felcsútiak válogatott játékosa kétszer is farkasszemet nézett az első félidőben, amikor a Puskás Akadémia tizenegyeshez jutott. Az elsőt Nagy Zsolt a jobb alsó sarokba lőtte – de ezek után mire gondol a kapus és a tizenegyest elvégző játékos, amikor a második büntetőre várnak?
„Nem egyszerű lelki helyzet – válaszolta Hegyi Krisztián, az angol West Ham United kapusa, aki kölcsönben az MTK tagja. – Egy évvel ezelőtt Debrecenben védtem kölcsönben, akkor is találkoztunk, és Zsolt akkor is a jobb alsó sarkot célozta. Abban biztos voltam, hogy háromból háromszor már nem rúgja oda, tehát vált, de az utolsó gondolatom az volt, hogy talán mégsem, ezért vetődtem arrafelé, de a labda középre érkezett.”
Nézzük, hogyan élte meg a 11-es szituációkat a Puskás akadémia válogatott labdarúgója.
„Azután, hogy az elsőt berúgtam a jobb alsóba, egyértelmű volt, hogy a fiatal kapus a másodiknál is elvetődik – mondta Nagy Zsolt lapunknak az öltözőfolyosón. – Szeretem ezeket a fejben megvívott párharcokat, és örültem, hogy bejött, amire gondoltam, vagyis a kapus elvetődött, én pedig tudtam, hogy középre beemelem a labdát. Ráadásul azt a tizenegyest én harcoltam ki, felpattant a labda, és eszembe jutott az Anglia elleni Nemzetek Ligája-mérkőzés hasonló szituációja: a védő a labdát figyelte, nem számított arra, hogy ki tudok mögüle bújni, és ahogy akkor Reece James, most Varju Benedek talált el szabálytalanul.”
A Puskás Akadémia nem tudta megtartani kétgólos előnyét, az MTK a szünet után fordított. Érkezett Bognár István, aki sérülése miatt legutóbb november elején játszhatott, és szenzációs labdákkal szolgálta ki társait. A legnagyszerűbb átadása után Varju Benedek egyenlített, a lefújás előtti pillanatokban meg Kerezsi Zalánt hozta nagy helyzetbe, de Szappanos Péter a kapufára tolta a labdát.
„Fokozatosan egyre jobb állapotba került a lábam, ezért néhány napja sejthető volt, hogy beállok ezen a meccsen – mondta lapunknak Bognár István. – Egész héten az volt bennem, ha pályára lépek, történjen valami! Nem akartam, hogy adok néhány olyan passzt, amelyeknek nincs hatása a mérkőzésre. Örülök, hogy jól sikerült a beállásom. A gólpassz? Láttam, hogy van terület, és a felcsúti védők között ki tudom ugratni Varju Benedeket, de azt sajnálom, hogy az utolsó pillanatban Szappanos Péter nagyot védett, mert ha a két gólpasszommal fordítani és nyerni tudtunk volna, az lett volna az igazi. Persze így sem panaszkodom, sokat kellett kihagynom, de rengeteget dolgoztam azért, hogy újra jó legyen a lábam és pályán lehessek.”
Nagy Zsolt a hazaiak góljánál is érintve volt, mögüle lépett ki Varju Benedek.
„A legnagyobb probléma az volt annál a gólnál, hogy túl sok időt hagytunk Bognár Istvánnak arra, hogy eldöntse, hova passzol. Több lehetősége is volt, de számoltam azzal, hogy a jobb oldalamon rúgja el a labdát. Nem akarok kifogásokat keresni, de nagyon száraz volt a pálya, ha rendesen fellocsolják, becsúszva menthettem volna, így nem értem oda, és sajnos gól lett belőle. El kell ismerni, szenzációs átadás volt.”
A Puskás Akadémia kapusa, Szappanos Péter ragyogóan védett (most is), de érthető, hogy a két kapott gól elrontotta a kedvét.
„Régi futballigazság: a kettő nulla veszélyes eredmény, megnyugtatónak tűnik az előny, de ha szépít az ellenfél, lelki fölénybe kerülhet. Most is ez történt, és még örülhetünk, hogy a végén nem született meg a harmadik hazai MTK-gól…”

Nagy Zsolt tizenegyesgóljaira válaszolt az MTK, és otthon tartott egy pontot
VEZETŐEDZŐI ÉRTÉKELÉSEK
Interjú Pinezits Mátéval, az MTK Budapest vezetőedzőjével
Kétgólos hátrányból álltak fel.
Izgalmas, jó meccs volt. Ki kell emelnem, hogy a játékosok az első félidőben ugyanolyan elánnal mentek, mint ahogyan döntetlen állásnál a győzelemért hajtottak. Megvolt a hit a fordításhoz, a hozzáállás szenzációs második félidőhöz vezetett.
Min kellett változtatni, hogy a szünet után feljavuljon csapata játéka?
Mondtam a labdarúgóknak, ugyanúgy higgyenek magunkban és csinálják azt, mint addig, mert bár az eredmény nem úgy néz ki, mint szerettük volna, a mentalitás, a játékfelfogás olyan volt, amilyennek lennie kell. Hozzá kell tennem, a csereként pályára lépők is hozzátettek a játékunkhoz.
Mit jelent a gólpasszt adó Bognár István ennek a csapatnak?
A jelenléte és a játéktudása alapján Magyarország bármelyik csapatában számítana, erről ezen a mérkőzésen is megbizonyosodhattunk. Nem kisebbítve az érdemeit, kiemelném, hogy az egész csapat kiváló felfogásban futballozott, elképesztő, amit a meccs nagy részében bemutatott.
Interjú Hornyák Zsolttal, a Puskás Akadémia vezetőedzőjével
Pontvesztés vagy pontszerzés?
Pontvesztésnek élem meg, nem szabad kétgólos előnyt elbukni. Két különböző félidőt láttam a csapatomtól: a biztos vezetés után passzív lett a futballunk, pedig mondtam a szünetben, hogy csalóka a félidei eredmény. Nagyon sajnálom, hogy Lukács Dániel kihagyta a helyzet, akkor három góllal vezethettünk volna.
Minek tulajdonítja a csapat második félidei pontatlanságát?
Gyakran veszítettük feleslegesen labdát a középpályán, nem volt pontos a játékunk. A fordulás után Laros Duarte túl sok passza tévesztett célt, Magyar Zsolt is elfáradt, és a terhelés miatt kellett többet cserélnem a hetvenedik perc tájékán.
Bognár István hatástalanítására ezúttal nem volt ellenszerük.
Széthúzták a csapatot, pedig a meccs előtt mondtam, ha teret engedünk, veszélyes lesz az MTK. Az ellenfél élt a lehetőséggel, a szép és jó mélységi indítás pedig benne van Bognár István lábában – ezért is bánt, hogy túl sok helye és tere volt passzolni.
LABDARÚGÓ NB I
22. FORDULÓ
MTK Budapest–Puskás Akadémia FC 2–2 (0–2)
Budapest, Új Hidegkuti Nándor Stadion, 1500 néző. Vezette: Rúsz
Gólszerző: Zeljkovic (60.), Varju (80.), ill. Nagy Zs. (15., 35. – mindkettőt 11-esből)








