Egyedül – Kamler János jegyzete

Mikor lesz itt futball? – tette fel a kérdést címlapján a Nemzeti Sport 2013 októberében a hollandok elleni 1–8 másnapján. A vereség folyományaként Szalai Ádám emlékezetes, csaknem félórás nyilvános beszédet, sőt, mondhatjuk, elemzést tartott, rávilágítva a magyar edzők, illetve játékosok lemaradására a nemzetközi élmezőnytől.

Hogy mikor lesz itt futball? Sokan, így Szalai is elmondta: akkor, ha jó néhány magyar edződik majd európai topbajnokságban. Topbajnokságnak a német, a spanyol, az olasz és az angol (talán még a francia) van elkönyvelve, amelyek mezőnyét böngészve siralmas képet kapunk. E négy ország élvonalában Szalai Ádám (Hoffenheim), Gulácsi Péter (Leipzig), Nagy Ádám (Bologna) és Bogdán Ádám (Liverpool – bár ő nem kap lehetőséget) képviseli hazánkat, s a másodosztályában sem tülekednek a mieink: a németeknél Megyeri Balázs és Pintér Ádám a Fürth játékosa, az olaszoknál Balogh Norbert a Palermóé, a spanyoloknál Hidi Patrik az Oviedóé. Ők alig játszanak, már ha egyáltalán…

Hogy mikor lesz itt futball? Sokan, így Szalai is elmondta: akkor, ha jó néhány magyar edződik majd európai topbajnokságban. Topbajnokságnak a német, a spanyol, az olasz és az angol (talán még a francia) van elkönyvelve, amelyek mezőnyét böngészve siralmas képet kapunk. E négy ország élvonalában Szalai Ádám (Hoffenheim), Gulácsi Péter (Leipzig), Nagy Ádám (Bologna) és Bogdán Ádám (Liverpool – bár ő nem kap lehetőséget) képviseli hazánkat, s a másodosztályában sem tülekednek a mieink: a németeknél Megyeri Balázs és Pintér Ádám a Fürth játékosa, az olaszoknál Balogh Norbert a Palermóé, a spanyoloknál Hidi Patrik az Oviedóé. Ők alig játszanak, már ha egyáltalán…

A magasan jegyzett ligában szereplő mezőnyjátékosaink közül egyedül Szalai versenyképes a csapatában, mást ne mondjunk, tegnap a Bundesliga utolsó játéknapján parádés gólt szerzett a története legjobb helyezését (3.) elérő, egyúttal a Bajnokok Ligája-csoportkörbe kerülő Hoffenheim győzelme alkalmával. A harmincéves középcsatár 2010 januárja óta játszik a Bundesligában, 189 mérkőzésen lépett pályára a Mainz, a Schalke, a Hoffenheim és kölcsönben a Hannover labdarúgójaként, időközben a súlyos, egyéves kihagyást eredményező térdsérülése sem vetette vissza. Németországi pályafutását többször megszakíthatta volna pénzesővel kecsegtető ajánlat elfogadásával, ő azonban a kihívást, a versenyhelyzetet, ha úgy tetszik, a nehezebb utat választotta: megküzdeni a helyéért a világbajnok Németország első osztályú ligájában (a 2014-es vb-keretben a huszonhárom játékosból tizenhat a Bundesligában szerepelt amúgy). Lapunknak adott korábbi interjújában meg is jegyezte, szakmailag neki mindennél többet ér a világ egyik legerősebb bajnokságában megragadva futballozni.

S miközben lassan eljut kétszáz Bundesliga-fellépésig és ötven gólig, tudatosan készül a sportpályafutása utáni életre. Persze a búcsúval felesleges most foglalkozni – odébb van az –, tegnap ugye BL-be jutást ünnepelt a Hoffenheimmel.

Szavainak, mondandójának súlya van, az eredményeket, a pályafutást vizsgálva nincs nála hitelesebb futballista jelenleg.

Tulajdonképpen rég megválaszolta a Nemzeti Sport címlapján feltett kérdést.

Kár, hogy még mindig aktuális.