Fortuna, a körhintakezelő – Csinta Samu publicisztikája
    
Tavaly szeptember óta ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt a románok  korábbi világelső teniszezője, Simona Halep. Kis memóriafrissítés  mindazoknak, akiknek a makedón származású sportoló eltűnésének oka  elsüllyedt az idő homályában: a 2022-es amerikai nyílt bajnokságon  produkált pozitív doppingtesztje miatt ideiglenesen eltiltották.  Szervezetében a Roxadustat vérszegénység elleni gyógyszert mutatták ki,  tudhatta meg akkor a világ a Nemzetközi Tenisz Integritás Ügynökség  (ITIA) közleményéből. A sportoló ügyében hozandó végleges döntésre még  várni kell, mert a február 17-re kiírt tárgyalást két héttel  elhalasztották. Az ok a jelek szerint a bármilyen szervezet életében  fellelhető bürokrácia. A londoni székhelyű, a kínálatában többek között  sportügyekben való döntőbírósági szolgáltatásokat szerepeltető Sports  Resolutions független szervezet élén ugyanis személyi változás volt, a  teljes átállás pedig a jelek szerint igényel némi időt. 
 A Halep-tárgyalás felfüggesztése bepillantásra csábít a háttértörténet  kulisszái mögé. A 31 éves román hölgy esetéről eddig legfeljebb annyi  derülhetett ki, hogy az ártatlanság – de legalábbis a jóhiszeműség –  bizonyítását célzó feltárómunka mindenekelőtt annak igazolására  irányult, hogy a „durvasága” miatt doppingként már alig használatos  gyógyszer az áldozat tudta nélkül került a szervezetébe. Ha sikerül ezt  hitelt érdemlően bizonyítani, elhárulhat az eltiltás veszélye, sőt  kártérítési per elindításán is kezdhetnek ügyködni Halep ügyvédei. 
 Persze ez még néhány kanyarral odébb van, de egyes források szerint hét  számjegyű is lehet az összeg, amelyet fájdalomdíj gyanánt zsebre tehet  Simona. Ehhez persze előbb meg kellene nevezni a vétkes személyt vagy  intézményt, és bár nyomozás közben ritkán szolgáltatnak ki ez irányú  információt, egy potenciális gyanúsított neve máris nyilvánosságra  került. A Health Science vitaminokat és táplálékkiegészítőket gyártó  amerikai cég 2006-ban lett a női teniszezőket tömörítő szervezet, a WTA  partnere, az évek során pedig olyan nagykövetek népszerűsítették a  termékeket, mint Caroline Wozniacki, Madison Keys vagy Sloane Stephens.  Illetve Simona Halep. Utóbbi azt követően is, hogy az ITIA hivatalosan  is azt javasolta, a teniszezők ne használjanak táplálékkiegészítőket,  mivel teljes mértékben nem zárható ki a különböző szerekkel való  „átfertőződés” veszélye. „Arra biztatjuk őket, hogy csak alapos felmérés  után, és nagyon indokolt esetben folyamodjanak bármilyen  táplálékkiegészítőhöz. A legtöbb esetben az alaposan megtervezett,  kiegyensúlyozott étkezés szükségtelenné teszi a külső segítséget” – áll  az ITIA állásfoglalásában. 
 A hitelrontás esetleges következményeinek veszélyétől tartva nem  merészkednénk tovább az összefüggések taglalásában, annál is inkább,  mivel egyelőre messzinek tetszik a történet eme fejezete. Mindenesetre a  szivárogtatás – amelynek során már az is elhangzott, hogy egyértelműen  megtalálták a szennyeződés forrását, de bizonyítékokkal természetesen  csak a maguk idejében rukkolnak elő – nyugodtan kezelhető egyfajta  hangulatkeltésnek, még ha nem is annyira direktnek, mint az eddig  kommunikációs úthengerként alkalmazott imázsépítés. A teniszszakma  különböző szintű és rangú képviselőin túl civilek, a korábbi férj, sőt a  román arisztokrácia egyik tagja, Dimitrie Sturdza herceg is hitet tett  Simona ártatlansága mellett. Utóbbi nemrég egy podcastinterjúban hozta  nyilvánosságra, hogy barátja, az 1978-ban Roland Garros-győztes Virginia  Ruzici közbenjárására néhány éven át 20-20 ezer dollárral egyengette az  akkor még ifjúsági korú Halep útkeresését. „Roppant kedves, jól nevelt  lányt ismertem meg benne, akiről a későbbi, sportról, erkölcsről  alkotott felfogása alapján elképzelhetetlennek tartom, hogy piszkos  dolgokba keveredjen” – fogalmazott Sturdza.
 De felsorakozott a korábban többször alkalmazott és kirúgott, de a  korábbi világelső legjobb eredményeit jegyző ausztrál edző, Darren  Cahill is, a román teniszélet tagjairól nem is beszélve. Némi kritikát  csak a státusa és anyagi helyzete alapján bármit kimondó Ion Țiriac  fogalmazott meg, aki Simona Halep ügyvédeinek lassúságát kárhoztatta,  illetve a teniszező szerinte vétkes leeresztését. „Fizikai állapota  hiába mutatja fiatalabbnak, mint a tényleges kora, ilyenkor már minden  kihagyott hét duplán számít – mondta az üzleti és teniszguru. – Ezért  van hatalmas jelentősége minden napnak, amit ebben a pszichés nyomásban,  edzegetve tölt Simona.”
 Miközben senki sem látja az alagút végét. Az esetlegesen elmarasztaló  döntést követően a nemzetközi Sportdöntőbíróság a végállomás, az viszont  minimum nyolc-kilenc hónapos perspektíva, annak minden kiszámítható,  illetve előre nem látható következményével – még olyan sportoló esetében  is, aki a WTA-honlap tanúsága szerint 40.2 millió dollárt teniszezett  össze eddig, azaz képes megfizetni a világ legjobb ügyvédeit is. Plusz a  már említett imázsépítés, amely mellett szinte szentségtörés lenne  megemlíteni az önkezűség gyanúját. Ám miután két hivatalos teszt is  ellene szól, Simona Halepet már nem illeti meg az ártatlanság vélelme.  Az ő szintjén azonban, úgy tűnik, nincs helye a kispályás játéknak,  egyelőre fel sem vetődik a tisztesség morzsái megőrzésének variánsa,  amely az ő esetében nemcsak erkölcsi kategória, de anyagi is bőven  lehet, hiszen egy bizonyított csalóval egyetlen szponzor sem szívesen  jelenik meg közös fotón.
 A Halep-ügy máris levonható tanulságai a magyar sport – amelyet  be-beszennyeznek különböző doppingügyek és -gyanúk – szempontjából sem  mellékesek. Az ártatlanság vélelmét „még” élvezők, illetve az érintettek  részéről hitelesnek tetsző elhatárolódás esetében az illetők nyilván  megkapják a körülmények között nyújtható jogi segítséget. Ám ahogy annak  a szenvedőnek is nagyobb a túlélési, gyógyulási esélye, aki képes  fizetni a legjobban felszerelt klinikákat, igénybe venni a  legelőrehaladottabb gyógymódokat, úgy talán a jogérvényesítésben is  érvényes lehet ez a tézis.
 A Magyar Antidopping Csoport honlapján található tájékoztatás szerint a  korábban két úszóra és egy birkózóra vetülő doppinggyanú árnyéka nemrég  egy atlétára is kiterjedt, valamennyi ügy hátterében pedig egyformán a  sportoló biológiai útlevelében tapasztalt változás állhat. Talán éppen a  Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által 2009-ben bevezetett  biológiai útlevélprogram kínálhat egyfajta esélyegyenlőséget ebben a vég  nélkülinek tűnő rabló-pandúr játékban. A kiemelt paramétereket vizsgáló  matematikai értékelőszoftverek segítségével ugyanis olyan kiválasztott,  változó adatokat lehet nyomon követni bizonyos időtartam során, amelyek  tiltott szerek hatását árulják el a hagyományos, analitikus  ellenőrzéssel történő feltárással szemben. 
 A WADA-törvény egyik alkotójaként is ismert Țiriac a Halep-ügy kapcsán  is ezt a fajta objektivitást hiányolta a rendszerből. A „bűnüldözés”  műfajában persze ritkán adódnak azonos, egy kaptafára húzható ügyek, de  épp a standardizálásra tett erőfeszítések kölcsönözhetnének nagyobb  hitelességet a folyamat egészének. Mert hiába ügyködik bekötött szemmel  Fortuna, súgói, befolyásolói bőven akadhatnak. Ügyvédek, ügynökök,  befolyásos edzők, arisztokraták személyében. Csak a sporthősök előtti  révület állapotában élő szurkoló körül forog egyre szédítőbben a világ.
Tavaly szeptember óta ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt a románok  korábbi világelső teniszezője, Simona Halep. Kis memóriafrissítés  mindazoknak, akiknek a makedón származású sportoló eltűnésének oka  elsüllyedt az idő homályában: a 2022-es amerikai nyílt bajnokságon  produkált pozitív doppingtesztje miatt ideiglenesen eltiltották.  Szervezetében a Roxadustat vérszegénység elleni gyógyszert mutatták ki,  tudhatta meg akkor a világ a Nemzetközi Tenisz Integritás Ügynökség  (ITIA) közleményéből. A sportoló ügyében hozandó végleges döntésre még  várni kell, mert a február 17-re kiírt tárgyalást két héttel  elhalasztották. Az ok a jelek szerint a bármilyen szervezet életében  fellelhető bürokrácia. A londoni székhelyű, a kínálatában többek között  sportügyekben való döntőbírósági szolgáltatásokat szerepeltető Sports  Resolutions független szervezet élén ugyanis személyi változás volt, a  teljes átállás pedig a jelek szerint igényel némi időt. 
 A Halep-tárgyalás felfüggesztése bepillantásra csábít a háttértörténet  kulisszái mögé. A 31 éves román hölgy esetéről eddig legfeljebb annyi  derülhetett ki, hogy az ártatlanság – de legalábbis a jóhiszeműség –  bizonyítását célzó feltárómunka mindenekelőtt annak igazolására  irányult, hogy a „durvasága” miatt doppingként már alig használatos  gyógyszer az áldozat tudta nélkül került a szervezetébe. Ha sikerül ezt  hitelt érdemlően bizonyítani, elhárulhat az eltiltás veszélye, sőt  kártérítési per elindításán is kezdhetnek ügyködni Halep ügyvédei. 
 Persze ez még néhány kanyarral odébb van, de egyes források szerint hét  számjegyű is lehet az összeg, amelyet fájdalomdíj gyanánt zsebre tehet  Simona. Ehhez persze előbb meg kellene nevezni a vétkes személyt vagy  intézményt, és bár nyomozás közben ritkán szolgáltatnak ki ez irányú  információt, egy potenciális gyanúsított neve máris nyilvánosságra  került. A Health Science vitaminokat és táplálékkiegészítőket gyártó  amerikai cég 2006-ban lett a női teniszezőket tömörítő szervezet, a WTA  partnere, az évek során pedig olyan nagykövetek népszerűsítették a  termékeket, mint Caroline Wozniacki, Madison Keys vagy Sloane Stephens.  Illetve Simona Halep. Utóbbi azt követően is, hogy az ITIA hivatalosan  is azt javasolta, a teniszezők ne használjanak táplálékkiegészítőket,  mivel teljes mértékben nem zárható ki a különböző szerekkel való  „átfertőződés” veszélye. „Arra biztatjuk őket, hogy csak alapos felmérés  után, és nagyon indokolt esetben folyamodjanak bármilyen  táplálékkiegészítőhöz. A legtöbb esetben az alaposan megtervezett,  kiegyensúlyozott étkezés szükségtelenné teszi a külső segítséget” – áll  az ITIA állásfoglalásában. 
 A hitelrontás esetleges következményeinek veszélyétől tartva nem  merészkednénk tovább az összefüggések taglalásában, annál is inkább,  mivel egyelőre messzinek tetszik a történet eme fejezete. Mindenesetre a  szivárogtatás – amelynek során már az is elhangzott, hogy egyértelműen  megtalálták a szennyeződés forrását, de bizonyítékokkal természetesen  csak a maguk idejében rukkolnak elő – nyugodtan kezelhető egyfajta  hangulatkeltésnek, még ha nem is annyira direktnek, mint az eddig  kommunikációs úthengerként alkalmazott imázsépítés. A teniszszakma  különböző szintű és rangú képviselőin túl civilek, a korábbi férj, sőt a  román arisztokrácia egyik tagja, Dimitrie Sturdza herceg is hitet tett  Simona ártatlansága mellett. Utóbbi nemrég egy podcastinterjúban hozta  nyilvánosságra, hogy barátja, az 1978-ban Roland Garros-győztes Virginia  Ruzici közbenjárására néhány éven át 20-20 ezer dollárral egyengette az  akkor még ifjúsági korú Halep útkeresését. „Roppant kedves, jól nevelt  lányt ismertem meg benne, akiről a későbbi, sportról, erkölcsről  alkotott felfogása alapján elképzelhetetlennek tartom, hogy piszkos  dolgokba keveredjen” – fogalmazott Sturdza.
 De felsorakozott a korábban többször alkalmazott és kirúgott, de a  korábbi világelső legjobb eredményeit jegyző ausztrál edző, Darren  Cahill is, a román teniszélet tagjairól nem is beszélve. Némi kritikát  csak a státusa és anyagi helyzete alapján bármit kimondó Ion Țiriac  fogalmazott meg, aki Simona Halep ügyvédeinek lassúságát kárhoztatta,  illetve a teniszező szerinte vétkes leeresztését. „Fizikai állapota  hiába mutatja fiatalabbnak, mint a tényleges kora, ilyenkor már minden  kihagyott hét duplán számít – mondta az üzleti és teniszguru. – Ezért  van hatalmas jelentősége minden napnak, amit ebben a pszichés nyomásban,  edzegetve tölt Simona.”
 Miközben senki sem látja az alagút végét. Az esetlegesen elmarasztaló  döntést követően a nemzetközi Sportdöntőbíróság a végállomás, az viszont  minimum nyolc-kilenc hónapos perspektíva, annak minden kiszámítható,  illetve előre nem látható következményével – még olyan sportoló esetében  is, aki a WTA-honlap tanúsága szerint 40.2 millió dollárt teniszezett  össze eddig, azaz képes megfizetni a világ legjobb ügyvédeit is. Plusz a  már említett imázsépítés, amely mellett szinte szentségtörés lenne  megemlíteni az önkezűség gyanúját. Ám miután két hivatalos teszt is  ellene szól, Simona Halepet már nem illeti meg az ártatlanság vélelme.  Az ő szintjén azonban, úgy tűnik, nincs helye a kispályás játéknak,  egyelőre fel sem vetődik a tisztesség morzsái megőrzésének variánsa,  amely az ő esetében nemcsak erkölcsi kategória, de anyagi is bőven  lehet, hiszen egy bizonyított csalóval egyetlen szponzor sem szívesen  jelenik meg közös fotón.
 A Halep-ügy máris levonható tanulságai a magyar sport – amelyet  be-beszennyeznek különböző doppingügyek és -gyanúk – szempontjából sem  mellékesek. Az ártatlanság vélelmét „még” élvezők, illetve az érintettek  részéről hitelesnek tetsző elhatárolódás esetében az illetők nyilván  megkapják a körülmények között nyújtható jogi segítséget. Ám ahogy annak  a szenvedőnek is nagyobb a túlélési, gyógyulási esélye, aki képes  fizetni a legjobban felszerelt klinikákat, igénybe venni a  legelőrehaladottabb gyógymódokat, úgy talán a jogérvényesítésben is  érvényes lehet ez a tézis.
 A Magyar Antidopping Csoport honlapján található tájékoztatás szerint a  korábban két úszóra és egy birkózóra vetülő doppinggyanú árnyéka nemrég  egy atlétára is kiterjedt, valamennyi ügy hátterében pedig egyformán a  sportoló biológiai útlevelében tapasztalt változás állhat. Talán éppen a  Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által 2009-ben bevezetett  biológiai útlevélprogram kínálhat egyfajta esélyegyenlőséget ebben a vég  nélkülinek tűnő rabló-pandúr játékban. A kiemelt paramétereket vizsgáló  matematikai értékelőszoftverek segítségével ugyanis olyan kiválasztott,  változó adatokat lehet nyomon követni bizonyos időtartam során, amelyek  tiltott szerek hatását árulják el a hagyományos, analitikus  ellenőrzéssel történő feltárással szemben. 
 A WADA-törvény egyik alkotójaként is ismert Țiriac a Halep-ügy kapcsán  is ezt a fajta objektivitást hiányolta a rendszerből. A „bűnüldözés”  műfajában persze ritkán adódnak azonos, egy kaptafára húzható ügyek, de  épp a standardizálásra tett erőfeszítések kölcsönözhetnének nagyobb  hitelességet a folyamat egészének. Mert hiába ügyködik bekötött szemmel  Fortuna, súgói, befolyásolói bőven akadhatnak. Ügyvédek, ügynökök,  befolyásos edzők, arisztokraták személyében. Csak a sporthősök előtti  révület állapotában élő szurkoló körül forog egyre szédítőbben a világ.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!

Ketten egyféleképpen – Kő András publicisztikája

Ég és skót föld – Ballai Attila publicisztikája

ElVARratlan szálak – Moncz Attila publicisztikája

