– Mi történt az eredményhirdetésnél?
– Kristóf mondta, hogy lépjek fel mellé, aztán gondoltam, hogy miért ne – árulta el a Sportrádió kérdésére Márton Richárd, miért ünnepelhetett ő is a dobogó legfelső fokán. – Ezt ő is győzelemnek élte meg. Neki is rengeteg munkája van benne, és tudja, hogy honnan, milyen mélypontról jöttem vissza. Ez az ő sikere is volt, és szerette volna velem megosztani a pódiumon. Sokszor álmodozik erről az ember, hogy fent álljon a dobogón, és a magyar himnuszt hallja, de hogy a legjobb barátjával és csapattársával álljon ott...
– Milyen volt megélni?
– Sokszor álmodtam már arról, hogy kétszáz pillangónál együtt állunk a dobogón. Olyan extázisban voltam a vízben. Ritkán él meg ilyet az ember, hogy nem tudja, hogy úszott, és csak érzésből jön. A végén csak a szívem húzott be. Nehezen éli meg az ember, amikor nincsenek olyan kiemelkedő eredményei. Nehéz megélni, hogy abban a számban, amiben eddig jó volt, bekerül a felnőttek közé, és nem tud kiemelkedni. Az ifi korosztály és a felnőttek között akkora ugrás van, amit kevesen tudnak megélni, és innen hullanak ki sokan. Sós Csaba bá' és Wladár Sándor visszahajtott a helyes útra, nekik köszönhetem, hogy ez még fennmaradt.
– Mi volt a helytelen út?
– Az, hogy abbahagytam. Elmentem ételfutárnak. Ezt két-három hónapig csináltam, utána visszamentem Kristóf mellé. Utána volt megint egy négy hónapos munkaidőszak, amikor mentek az edzések, de azt éreztem, hogy ebből többet nem tudok kihozni. Ekkor, 2019 decemberében volt az, amikor Wladár Sándor felhívott, hogy „Ricsikém, kapd össze magad!”. Mondta, hogy fejben rakjam össze magam, és menjek vissza a helyes útra.
A teljes beszélgetés ide kattintva meghallgatható.
Marchand kihagyja a két vegyesúszó számot a vizes Eb-n
