Ötméteresek döntöttek, második világkupa-mérkőzését is megnyerte a férfi vízilabda-válogatott

A januári belgrádi Európa-bajnokság elején úgy tűnt, Hollandia meglepetéscsapat lehet – majdnem megverte a nyitányon a házigazda szerbeket, majd a középdöntőben a mieinknek is okoztak nehéz pillanatokat. Végül azonban a két csoportkörben csak egy győzelmet arattak Izrael ellen, és a 11. helyért játszhattak csupán Törökország ellen, ezt a találkozót megnyerték.
Az alexandrupoli világkupa-selejtező első csoportkörének második fordulójában, kedden is megmutatták a magyar válogatott ellen, hogy jelentős játékerőt képviselnek – bár ezúttal a szerbek elleni első meccsen összességében nem tudtak a győzelemért harcolni (15–11-ös vereség), a mieinket ötméterespárbajba hajszolták, és bár alulmaradtak, pontot szereztek. Sokat nem változott a keretük az Eb óta, bár néhány fiatalt ők is meghívtak, míg a Semmelweis OSC-ben szereplő Hessels Benjamin és Sebastian ezúttal nincsenek ott a válogatottban.
Fekete Gergő előnyből szerzett gólja után a következő négy fór kimaradt, a jó védekezéssel indító Hollandia pedig rákapcsolt sorozatban három góllal. Vigvári Vendel öt perc után a kapás oldalról köszönt be egy bombával. Lars ten Broek kihasznált egy kettős, Nagy Ádám egy szimpla fórt – lendületbe jöttek a csapatok a negyed második részére, Hollandia 4–3-ra vezetett.
Ám ez ekkor még átmenetinek bizonyult – az ellenfél lőtt gól nélkül maradt a második felvonásban: jól működött a szoros emberfogás, nem sok lövéshez jutottak a hollandok, de ha kellett, Csoma Kristóf védett. Fekete Gergő centergóllal jelentkezett a negyed elején, négy és fél perc múlva Csoma kiválóan indította a megúszó Vigvári Vendelt, fél perccel a nagyszünet előtt pedig Vigvári Vince növelte kétgólosra a mieink előnyét (6–4).
A fordulás utáni első támadást követően pedig már hárommal vezettünk, az egyébként szintén jól védő Jelto Spijker elég messzire mozdult ki a kapujából a centerben lévő Jansik Szilárdra, így amikor Fekete a kapás oldalról áttette a túloldalra Nagy Ádámnak, neki már nem esett nehezére betalálnia. A negyed közepén Fabio Jukic tüzelt nagy gólt, és bár eddigre 15 perc elment holland gól nélkül, nem védekezett rosszul a holland csapat – Max van der Werve centertalálatánál vissza is jött egy gólra, Varga Zsolt szövetségi kapitány időt is kért. Fekete ötméterest értékesített, ám ezután nem a mi pillanataink következtek. Mart van der Weijden bombájával a sarkunkban maradtak a hollandok a harmadik negyed végére (8–7, még ide), a záró szakasz elején pedig nemcsak a blokkjaik voltak jó helyen, hanem ráéreztek valamire támadásban: Bilal Gbadamassi szép összjáték után középről egyenlített, Van der Werve a falból is betalált, Marnick Snel pedig úgy lőtt centergólt, hogy üresen maradt a kapu előterében – kettővel vezetett Hollandia, Varga Zsolt újból időt kért, ezt meg kellett állítani. Hamarosan Szalai Péter rakétájával zárkóztunk, majd Vogel Soma mutatott be fontos védést emberhátrányban. Néhány magyar lehetőség kimaradt, de az utolsó percre fordulva így is egyenlítettek a mieink: Nagy Ádám több lóbálás után nem lőtte rá, hanem áttette a tőle balra lévő Vismeg Zsombornak, ő pedig ragyogóan ejtett a holland kapuba.
És hiába a Jansik Szilárd ellen megítélt, majd a Kas Te Riele révén értékesített ötös, a hét a hat ellen, türelmesen kijátszott utolsó támadásunk végén Nagy Ádám bombagóljával három másodperccel a vége előtt egyenlítettünk – 11–11-es rendes játékidő után jöhetett a szétlövés!
Négy párig hibátlan volt mindkét válogatott, ekkor Varga Zsolt Vogel helyére visszaküldte Csomát – kiváló húzásnak bizonyult, a Honvéd kapusa ugyanis ki is ütötte Sam van den Burg kísérletét. Fekete Gergő az ötödik ötösünket is belőtte, amely így győzelmet, és két pontot jelentett.
A magyar válogatott ezzel átmenetileg vezeti az A-csoportot, és ha este Szerbia legyőzné Görögországot, a mieink biztosan az A-csoport első két helyének valamelyikén végeznének. Ez azt jelenti, hogy a C-csoportban folytathatnák majd a második csoportkörben, amely egyrészt a legjobb négy hely valamelyikét jelentené a divízió I-ben, másrészt biztos továbbjutást érne a júliusi sydney-i világkupa-döntőre.
FÉRFI VÍZILABDA VILÁGKUPA, SELEJTEZŐ (ALEXANDRUPOLI)
A-CSOPORT, 2. FORDULÓ
MAGYARORSZÁG–HOLLANDIA 11–11 (3–4, 3–0, 2–3, 3–4) – szétlövéssel 5–4
Alexandrupoli. V: Segurana (spanyol), Blaskovic (horvát)
MAGYARORSZÁG: CSOMA – FEKETE G. 3, Vigvári Vince 1, Jansik Sz., Varga V., NAGY ÁDÁM 3, Vismeg Zs. 1. Csere: Vogel Soma (kapus), Burián, VIGVÁRI VENDEL 2, Szalai P., 1. Tátrai D., Német T., Lugosi. Szövetségi kapitány: Varga Zsolt
HOLLANDIA: Spijker – De Weerd, TEN BROEK 2, VAN DER WEIJDEN 2, Snel 1, Hofmeijer, TE RIELE 1. Csere: Van der Weijden 2, Van den Burg, Jukic 1, GBADAMASSI 2, Rouwenhorst. Szövetségi kapitány: Branko Mitrovics
Emberelőny-kihasználás: 11/3, ill. 9/4
Kettősemberelőny-kihasználás: –, ill. 1/1
Gól – ötméteresből: 1/1, ill. 2/2
Kipontozódott: Hofmeijer (20. p.), Varga V. (23. p.)
MESTERMÉRLEG
Varga Zsolt: – Jól kezdtünk, taktikailag fegyelmezetten kiharcoltuk a kiállításokat ott, ahol a hollandok gyenge pontjai vannak, s bár közben kaptunk egy-két gólt, azokat ellensúlyoztuk. A második negyedben átvettük a kontrollt, elmentünk hárommal, aztán viszont sorban kaptuk a gólokat. Rengeteget beszélünk a védekezés minőségéről, hogy az mennyire szoros összefüggésben van a támadásbefejezéssel. Most is látszott, hogy miután elkapkodtunk néhány helyzetet, rendezetlenebbé vált minden. Viszont ezek a mérkőzések is érlelnek minket: lélektanilag nagyon fontos, amikor ilyen szenvedős meccsen is győzni tudunk.








