„Sikerült megkoronázni a hetet” – Tamás Botond az öttusa Eb után
Karrierje csúcspontját el Tamás Botond a múlt heti isztambuli Európa-bajnokságon. Az UTE 21 esztendős kiválósága szállította a legjobb magyar eredményt: egyéniben ezüstérmes lett, csapatban pedig Eb-címet nyert Szép Balázs és Koleszár Mihály társaságában. A döntő kombinált számában ötödikként rajtolt, öt másodpercre a dobogótól, két sorozat után már kézzelfogható közelségbe került a második helyhez, a harmadikban pedig lehagyta közvetlen (francia és fehérorosz) ellenfelét, és folyamatosan növelte az előnyét. Az addig tökéletesen összpontosító Tamás a célegyenesben már megengedte magának, hogy mosolyogjon, majd örömkiáltással fusson át a célkapun.
„Pozitívan éltem meg az egész hetet – szögezte le Tamás Botond. – Kérdezték korábban is, kijött-e belőlem az eredmény, amire képes vagyok, és azt mondom, a teljesítményem nem lepett meg, ugyanakkor nagyon örülök, hogy éppen az idény egyik legfontosabb, legnagyobb presztízsű versenyén sikerült kihoznom magamból a legtöbbet.”
Tamásnak nem csupán a fináléban jött ki a lépés, a teljes héten kiegyensúlyozott volt.
„Az első napra jutott talán a legnehezebb feladat: nemcsak továbbjutó pozícióban kellett végezni, hanem eközben a magyarok között is ki kellett harcolni a továbbjutást (a szabályok szerint egy nemzetből nemenként legfeljebb négyen juthatnak tovább a selejtezőből az elődöntőbe – a szerk.). De már akkor nagyon jól ment a kombinált szám, olyan önbizalomra tettem szert, ami az előző versenyeken nem volt meg. Innentől kezdve hiába volt nagyon erős a mezőny az elődöntős csoportomban, sikerrel vettem, utána pedig csak igyekeztem élvezni, hogy a döntőben szerepelhetek, és meg tudtam koronázni a hetet.”
Belák János, a válogatott sportszakmai vezetője úgy értékelt lapunknak a férfiak döntője után, már a döntős laser run első körében azt látta, „ebből dobogó lesz”, annyira kiegyensúlyozottan és tudatosan teljesítette Tamás a távot, a lövősorozatokat.
„Ezt igyekeztem végig kizárni. Akkor is, amikor nyertem egy asszót a táblavívásban, és akkor is, amikor jól végigmentem az akadálypályán. Ha be is kúszott a gondolat, próbáltam elhessegetni, nem akartam azzal foglalkozni, hányadik helyre érhetek oda a végén, vagy hogy én lehetek a legjobb magyar, hanem csak az adott teendőmre összpontosítottam, csak az úszásra, aztán csak a lövészetre. Az utolsó pillanatig így tettem, amíg nem volt biztos, mi sülhet ki a teljesítményemből.”
A 2024-ben és 2025-ben egyéniben junior Európa-bajnok, 2021-ben U17-es világbajnok öttusázónak az idei az utolsó idénye juniorként – az egy évvel ezelőtti madridi kontinensviadalon kisebb ajándékot kapott első felnőtt Eb-je alkalmából Beláktól (Tárkányi Zsomborral és Mészáros Emmával egyetemben), a másodikon pedig máris két éremmel gazdagodott.
„Az edzőm, Tibolya Péter mindig azt mondja: nem vár el tőlem csodát, nem kell megváltanom a világot, csak teljesítsem, amit tudok. Ez korábban többször nem sikerült, hiába végeztem nagyon jó edzésmunkát, voltam jó formában, nem lett belőle olyan eredmény, amit vártam volna. Célba még nem értem e tekintetben, de már egyre többször és egyre jobban képes vagyok kihozni magamból, ami bennem van.”
Egymást érték mostanában a versenyek Tamás Botond programjában. Július elején a barcelonai junior Eb-n egyéniben kilencedik, vegyes váltóban Rajncsák Diánával aranyérmes lett; a hónap végén a kaunasi junior-vb-n egyéniben hatodik volt, majd következett az isztambuli felnőtt Eb.
„Nem volt könnyű időszak. Egy-egy verseny egyhetes terhelést jelent, mentálisan is kivesz az emberből, és amikor ezek halmozódnak, nem könnyű megőrizni a csúcsformát. A sűrű periódusban érdemi edzésmunkát is alig lehet végezni, most ez két hónapot jelent. Viszont igyekszem mentálisan a lehető leginkább felkészülni, ez most sikerült, és ez a cél Kínában is a vébén, hogy a lehető legfrissebben, legélesebben, felszabadultan állhassak oda a számokhoz.”
Hátravan még ugyanis a világbajnokság, amelynek a kínai Kujjang ad otthont augusztus 24. és 30. között.
