Egyiptomi varázslat – Smahulya Ádám jegyzete
Az utóbbi hetekben, hónapokban sok szó esett arról, hogy Lionel Messi, Cristiano Ronaldo és Luka Modric is az utolsó világbajnokságán lép pályára, ám a többség mintha elfeledkezett volna Mohamed Szalahról. Persze az egyiptomi csatár nem olyan korszakos klasszis, mint az argentin vagy a portugál világsztár, és Aranylabdája sincs, ám ettől még vitathatatlan, hogy az utóbbi években a világ egyik legjobbja volt a posztján, és bármelyik klub szívesen látta volna a keretében. Liverpooli csapattársa, a vele szoros baráti kapcsolatot ápoló Szoboszlai Dominik áprilisban a Liverpool Echónak azt mondta, hogy Szalah a valaha volt egyik legjobb futballista. Na meg azt is hozzátette, hogy az egyiptomi támadó kicsit olyan, mintha a bátyja lenne.
Hogy a „nagytesó” távozik vagy mégis marad-e Liverpoolban, a következő hetekben kristályosodhat ki. Ennél most sokkal jobban foglalkoztatja a játékos rajongóit és az egyiptomi drukkereket, hogy meddig jut a válogatott a tornán. Eddig mérkőzést sem nyert soha a vb-n, most meg jó az esély arra, hogy csoportelsőként végezzen. Ha így lesz, Egyiptom viszonylag könnyű ellenfelet kaphat a legjobb harminckettő között, és bejuthat a nyolcaddöntőbe. Ebben az esetben pedig borítékolható, hogy Mohamed Szalah megdönti a szövetségi kapitány, Hosszam Hasszan rekordját, és ő lesz a nemzeti csapat történetének legeredményesebb futballistája. De valószínűbb, hogy már Irán ellen megtörténik a csúcsbeállítás vagy a csúcsdöntés.
Sokak szerint túlzó volt, amikor tavaly tavasszal az Anfield közepén egy trónon ülve jelentette be a szerződéshosszabbítást. Ám Liverpoolban sokáig ő volt a király, Egyiptomban pedig most is az. Sőt, talán az sem túlzás, hogy ő a válogatott történetének valaha volt legjobb labdarúgója. A klasszisát pedig jelzi, hogy eddig az összes vb-mérkőzésen gólt vagy gólpasszt jegyzett, amin pályára lépett. Árnyalja a képet, hogy eddig csak négy vb-találkozón bizonyíthatott, de ez a teljesítmény akkor is elismerésre méltó.
Egyiptom mindig is varázslatos, rejtélyes országnak számított a fáraókkal, a múmiákkal és a piramisokkal. Legalább ekkora rejtély, hogy Mohamed Szalah miért csak az utóbbi kilenc-tíz évben, a Liverpoolhoz igazolása után mutatta meg igazán a klasszisát. Ám ezen már kár elmélkedni, inkább Messihez, Ronaldóhoz és a többi veterán klaszishoz hasonlóan élvezzük az ő utolsó vb-villanásait is.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!

Pótcselekvés – Vincze András jegyzete

Ne szólj szám... – Thury Gábor jegyzete




