Caligula lova – S. Tóth János publicisztikája

PASSZOLHATOTT VOLNA, nem tette. Már nem derül ki, mi történik, ha – abban a bizonyos kettő az egy elleni szituációban – Erling Haalandhoz gurítja a labdát. „Rossz döntést hoztam” – ismerte el utólag Alexander Sörloth. Az eredmény maradt 1–0, a folytatásban az angolok fordítottak, s Norvégia számára a negyeddöntővel véget ért a 2026-os labdarúgó-világbajnokság.

A hazatérő Landslaget fogadtatása – F–35-ös vadászrepülők adtak díszkíséretet a válogatott gépének a norvég légtérben, az oslói nemzetközi reptéren tűzoltóautók locsoltak fel vízkaput, a királyi palota előtt százezres tömeg ünnepelt és „evezett” Haakon koronaherceg dobolására – méltó volt a csapat eredményéhez: a nyolc közé kerüléssel története legjobb vb-szereplését produkálta.

Az ünneplésbe azonban belepiszkítottak a névtelen és arctalan internetes szélkakasok, akik a korábban ajnározott Sörlothnak „Legyél öngyilkos, te idióta!”, míg párjának, Lena Selnesnek „Mondd meg a párodnak, hagyja el Norvégiát, és ugorjon le egy szikláról!” tartalmú üzeneteket küldtek. Sőt, akadt, aki az Atlético Madrid légiósának megölését ígérte. Az efféle fenyegetések alapvetően szájhősködések, de vannak a világnak részei, ahol nem árt az óvatosság: a Svájc ellen ziccereket rontó kolumbiai Jaminton Campaz hazautazás helyett inkább visszatért argentin klubcsapatához, a Rosario Centralhoz. Nem kockáztatta, hogy honfitársa, Andrés Escobar sorsára jusson. Az 1994-es vb-n az amerikaiak ellen öngólt vétő futballistát Medellínben egy éjszakai bár előtt végezték ki.

Nem a Sörlothot ért atrocitás volt az egyetlen online zaklatás az amerikai–kanadai–mexikói közös rendezésű torna alatt. A BBC idézte a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) közösségimédia-védelmi szolgálatának (SMPS) a spanyol–argentin döntő előtt közzétett adatait: a vb idején 53 millió bejegyzést moderáltak, s a hozzászólások szálait bogozva összesen több mint hétmillió alantas üzenetet azonosítottak és távolítottak el. Az ártó szándékú bejegyzések és hozzászólások száma tizennégyszerese lett a 2022-es világbajnokságon rögzítetteknek, igaz, Katarban még csak 48 mérkőzést rendeztek. A FIFA emellett további 200 ezer sértő, illetve fenyegető tartalmú bejegyzésről és hozzászólásról számolt be, szemben a katari torna 19 600 esetével. A nemzetközi szövetség több mint 15 ezer bejegyzés miatt kezdeményezett intézkedéseket, és több mint 1000 súlyos fenyegetést továbbított az illetékes hatóságokhoz. 

A gyalázkodások valamivel több mint tizede volt rasszista megnyilvánulás – emlékezetes, a Marokkó ellen tizenegyespárbajban elbukott meccs után a holland válogatottból Justin Kluivert, Quinten Timber és Crysencio Summerville vált a gyűlöletkeltők célpontjává. Már az elődöntő elvesztése előtt kijutott a szidalmakból az angol együttes színes bőrű játékosainak, Jude Bellinghamnek, Bukayo Sakának, Djed Spence-nek és Noni Maduekének – „leniggerezésük” kísértetiesen emlékeztet a 2021-es támadássorozatra: a londoni Európa-bajnoki döntő után a tizenegyesrúgásoknál hibázó Marcus Rashfordra, Jadon Sanchóra és Bukayo Sakára lőtték ki a mérgezett nyilakat.

Szó sincs persze arról, hogy az online zaklatások csakis a futball világát jellemeznék. Az amerikai teniszezőnő Sloane Stephensnek volt olyan mérkőzése, amely után több mint kétezer gyalázkodó üzenetet kapott. A 2022-es téli olimpiai játékok idején a gyakorlata közben eleső kínai műkorcsolyázó, Csu Ji rovására mulatott a szellemi alvilág; egyetlen mocskolódó hashtag néhány óra alatt 200 milliós nézettséget ért el a Weibo kínai közösségi oldalon. Az angliai loughborough-i egyetem sportüzleti tanszékének kutatói korábbi olimpiai és paralimpiai játékokról több mint 240 ezer olyan tweetet gyűjtöttek össze, amelyek a verbális vendettát kiváltó eseteket követő 72 órában születtek.

Az internet kőbaltásainak élettani szükségletük, hogy ne ismerjenek könyörületet. A sportolók kiberzaklatása (vagyis a cyberbullying) a profi és az amatőr sport súlyos mentális és fizikai következményekkel járó tragikuma. Megnyilvánulási formái a rasszista és szexista megjegyzésektől a személyes adatok kiszivárogtatásán, a befeketítésen, a kiközösítésen, a kibeszélésen, a gyűlöletbeszéden át a halálos fenyegetésekig terjedhetnek – az emberi élet egész skáláját célba veszik. Fölgerjedt szurkolók, toxikus közösségek, fogadási vesztesek, lesben álló teljesítményféltékenyek, zavart morálú élhetetlenek terepei a különféle világhálós platformok, amelyeken gátlások nélkül, számítógépük mögé rejtőzve bármit cifrázhatnak és bárkit véleményezhetnek, akár megszégyenítő, lealacsonyító vagy éppen megfélemlítő hangnemben is – a szabad véleménynyilvánítás jogát eltorzítva, csöppnyi felelősségvállalás nélkül. Az effajta internetes hősködések, gyűlöletkeltő kritikák, félelmet keltő üzenetek, zaklatások virágkorát éljük. A versenysportban egyre erősödő eredményorientáltság eleve hatalmas nyomást helyez a sportolókra, s a pluszban folyamatosan zúduló negatív kommentek pszichológiai következményei számosak lehetnek a szorongástól a depresszión, a teljesítményromláson, a testi tüneteken, a kiégésen át – súlyosabb esetekben – a karrier idő előtti befejezéséig (kis híján e sorsra a jutott néhány éve a múlt vasárnap vb-aranyat érő gólt szerző Ferran Torres is), netán az öngyilkosságig. Az emberszeretet ilyenkor a nekrológokban éli ki magát…

Az online lincselések megelőzése és/vagy kezelése legalább olyan stratégiai feladattá vált, mint a taktika kidolgozása vagy az ellenfél játékának feltérképezése. Ennek éppúgy része a versenyzők közösségimédia-felületeinek szűrése, mint a mentális védőabroncs kialakítása, sportpszichológusok bevonása a stressz, a szorongás oldásához. Jó példával járt elöl tavaly februárban a Békéscsaba Labdarúgó Akadémia: az utánpótlásképző központban a helyi rendőrség tisztje játékos formában hívta fel a növendékek figyelmét az internet veszélyeire. Az edukáció, a zaklatások elleni zéró tolerancia nemcsak a célkeresztben lévőket védi, csapatsport esetén az együttes stabil, egészséges működését is megerősítheti – noha a bullying látszólag a kiszemelt idegeit feszíti a végletekig, idővel az egész közösségben megrezegtet mindenféle húrt, senki sem maradhat kívülálló.

A Nemzetközi Teniszszövetség (ITF), a Női Profi Teniszezők Szervezete (WTA), a wimbledoni bajnokság szervezője (AELTC) és az Egyesült Államok Teniszszövetsége (USTA) összefogásával indult el a játékosok nyilvános közösségimédia-jelenlétét az X (korábban Twitter), az Instagram, a YouTube, a Facebook és a TikTok nevű platformokon nyomon követő, a zaklató és fenyegető tartalmakat kiszűrő szolgáltatás, a Threat Matrix. Ez a fejlesztés hitelesen tükrözi a résztvevő szervezetek elkötelezettségét a sportolók védelmére és támogatására, amire nagy szükség van. Tavalyi adatok szerint a férfi teniszezőknél a mesterséges intelligencia által vezérelt rendszer egy év alatt 162 ezer zaklató üzenetet, kommentet és bejegyzést blokkolt. A Threat Matrix szolgáltatásnak jó hasznát veszi a Nemzetközi Atlétikai Szövetség is. A 2023-as budapesti világbajnokságon a legtöbb bántalmazást elszenvedő öt sportoló közül három a párizsi olimpián is bekerült abba a csoportba, amely a legsűrűbben vált az aknamunkások célpontjává. A bántalmazó megnyilvánulások 35 százaléka rasszista indíttatású volt; ez tizenkétszeres növekedés az egy évvel korábbi, eugene-i vb-vel összevetve.

Amikor egy szórakozóhelyen valaki dúvadként viselkedik, a személyzet kipenderíti. Az anonim közösségimédia-profilok felületein nincsenek kidobólegények a farce-szerű helyzetek kezelésére. Pedig a tét nem csekély: a hivatásos labdarúgók Angliában és Walesben működő szakszervezete (PFA) 2022-es felmérése szerint a Premier League és az angol másod-, harmad- és negyedosztályú bajnokság (EFL) játékosainak csaknem 10 százaléka számolt be arról, hogy pályafutásuk során „tőrt forgattak meg” bennük, s az otromba élcek okán 5 százalékuknak voltak öngyilkossági gondolatai. Nem véletlenül kapott nagy visszhangot, amikor 2021 márciusában Thierry Henry bejelentette, visszavonul a közösségi médiából. Kár, hogy a 123-szoros válogatott, világ- és Európa-bajnok francia csatár vészjelzését (is) elnyelte a való világ csatazaja.

A kérdésre, hogy akkor tótágast álló, groteszk világunkban hol lehet az emberi méltóság, a jeles novellista, Szini Gyula már száz évvel ezelőtt megadta a máig érvényes választ: Caligula lovában. 

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!