TALÁLATOK A(Z) alapvonal CÍMKÉRE

ALAPVONAL. A síposok közül az egyik a vendégeket ellenőrizte, a másik az illemhelyre távozott, a harmadik meg a kocsija csomagtartójában matatott.

ALAPVONAL. A »labdaközpontú«, Cruyff-féle filozófia nélkül a spanyol futball aligha emelkedett volna ilyen magasságokba.

ALAPVONAL. Nem tudom, hogy Messi mennyire tud villogni később, erősebb ellenfelek ellen, fogalmam sincs, hogy Argentína meddig juthat, de hálás vagyok a sorsnak, hogy ezt az embert még láthatom, és kapok valamit a futball lassan kihaló romantikájából.

ALAPVONAL. Az egyik futballcsapat vezetőjét sikerült beugratni azzal, hogy Pozsonyból érdemes kakukkos órát behozni, arra idehaza nagy a kereslet.

ALAPVONAL. Néztem ezeket a búcsúzó futballistákat, és legszívesebben közéjük futottam volna. Vajon hogyan emlékeznek majd évek múltával erre a napra? Mit vittek magukkal az életzsákba? Mit jelentett nekik ez a búcsú? Sokat elmond, amit Mohamed Szalah egy mondatban foglalt össze: »Ma többet sírtam, mint egész eddigi életemben.«

ALAPVONAL. A versenyzők 91 százaléka tesztoszteront vagy tesztoszteron-észtereket; 79 százaléka növekedési hormont; 62 százaléka stimulánsokat; 41 százaléka pedig EPO-t, azaz állóképesség-fokozó szert használt. Az a megállapítás pedig már túlmutat a sporton, hogy ha a gyógyszeresen támogatott fizikum és teljesítmény elterjed és üzleti termékké válik, félelmetes elvárásokat teremthet a civilek számára.

ALAPVONAL. Lenyűgözőnek éreztem a két egymásnak feszülő koncentrált figyelmet, a türelmetlenség legapróbb jeleit is nélkülöző mentális – és persze bőven fizikai – küzdelmet. A mérkőzés olyan elképesztő szellemi feszültséget hordozott magában, amely legalább annyira magával ragadott, mint egy sokgólos, látványos fordulatokkal »hergelő« csata.

ALAPVONAL. Aligha kérdéses, hogy magyar futballedzőnek, különösen felvidéki származásúnak, a Ferencváros állandó vonzást jelentő omega pont.

ALAPVONAL. Az a kormány, amely nemcsak ígérte, de valóban meg is építette volna az új arénát, hetekkel az átnevezés után elveszítette a választásokat, s ugye nem szükséges mondanom, hogy semmi sem történt a baloldali kormányok következő nyolc évében.

ALAPVONAL. Egyes történészek azt állítják, az 1956-os forradalmi események előfutára lehetett, amikor a svájci tornáról »szégyenkezve« kellett hazatérnünk, a játékosok zsebében ezüstérmekkel. Ma revolúciót senki sem kívánhat, sem magának, sem másnak, e hazában.

ALAPVONAL. Néhány nappal ezelőtt kiderült, amit biztosan lehetett tudni: Feczkó Tamás nem marad a Kispest vezetőedzője. Utódja még nincs. Az viszont tény, hogy bárki is kövesse a kispadon, a játékoskeretben jelentős átalakításokra lesz szükség.

ALAPVONAL. A sport sajátossága, hogy a legjobb felkészülés mellett is jöhet a vereség, ám roppant zavaró és a közvéleményt lebecsülő, amikor a bizonytalanságot a felelősség vállalása helyett magyarázatként használják.

ALAPVONAL. Belépett az öltözőbe egy alacsony, nem túl elegánsan öltözött emberke, s a kezében egy kockás papírlapra mutatva megszólalt: »Ezt az öt játékost kérjük doppingellenőrzésre!« Pillanatnyi csend után Györfi László pályaedző hirtelen odalépett a hívatlan látogatóhoz, megfordította, és keresetlen, cifraságokat sem nélkülöző szavak kíséretében kipenderítette az ajtón.

ALAPVONAL. Egy magyar–angolra szóló jegy az idő tájt telitalálatos totószelvénnyel ért fel. Még az Aranycsapat játékosai is csak fejenként tizenöt jegyet kaptak. A szavakon a kor pecsétjei simultak, álmok és vágyak válhattak valóra. A sporthivatal állta a sarat és igyekezett elhárítani a legkülönbözőbb helyekről érkező ostromot, nem megsértve a hadak tömegeit.

ALAPVONAL. Borbély Balázs nem volt »felsőpolcos« edző, amikor 2024 tavaszán Győrbe került, sokkal inkább érződött a Világi Oszkár vezette tulajdonosi kör „hirtelen jó ötletnek tűnt” lépésének, mint átgondolt választásnak. Ma már őt éltetik elsőként az ETO Stadionban!

ALAPVONAL. A magyar labdarúgás fénykora 1938 és 1954 közé esett. Két elveszített világbajnoki fináléval, köztük egy szintén elbukott világégéssel. Azóta még akadtak fellángolásaink, bár közben az egész glóbusz felzárkózott hozzánk, majd rengetegen lehagytak minket. Lehet ezt magyarázni egymillió módon, a végeredményen azonban nem változtat.

ALAPVONAL. Móré Imre Kisfalumból a nagyvilágba című, 2006-os visszaemlékezése egy regényes életút hiteles lenyomata, a huszadik századi történelem sajátos metszete, a magyar futballistasors izgalmas tanúvallomása és nem utolsósorban az életigenlés evangéliuma. Az életigenlés pedig két területen mutatkozik meg nála a legszebben, legtisztábban, kendőzetlen őszinteséggel: a labdarúgásban és a szerelemben.

ALAPVONAL. Nem szerelem, hanem vallás a labdarúgás. Az elmúlt időszakban pedig egyfajta kiút is a mindennapok szürkeségéből, sőt, kiválóan alkalmas az életminőség javítására is.

ALAPVONAL. Mire feltűnt az első modern sportlap, a Nemzeti Sport (1903), már lényegében kialakult a sport fogalma, és ehhez nem sokat lehetett hozzátenni. A lap azonban magyarázatképpen hozzáfűzi a sport fogalmához: »nemzedékek boldogulására, népek jövőjére kiható fontosságú intézmény…«

ALAPVONAL. Az emlékek egyébként formálhatók, van olyan szereplő, aki úgy emlékszik, hogy a Fradi negyedik gólját nem Novák tizenegyese jelentette, hanem Albert szerezte, három védő csüngött rajta, s ő velük együtt vitte be a kapuba a labdát. Ilyen körítéssel még a bunda is elfogadható(bb)