Hátsó füves

Erdélyi vidékeket járva folytatjuk a Hátsó füves sorozatot. Először a lenyűgöző szépségű Gyimesi-szorosba, a magyar gyökerei, hagyományai megőrzéséért küzdő Gyimesbükkbe utazunk, a Hargita megyei bajnokság II. osztályában szereplő helyi csapat Gyimesfelsőlok elleni rangadójára.

Bővebben

Harc a csapatban maradásért, a hétköznapok elfelejtéséért, a kinti reményekért. Az Aszódi Javítóintézet futballélete.

Bővebben

Sok-sok vér- és izzadságcsepp hullott azért, hogy a Recsk fölött magasodó domboldalban 1953 tavaszán sík terepet alakítsanak ki. A magyar futball legszégyenteljesebb pályaépítésének története a Rákosi-korszak hírhedt kényszermunkatáborából.

Bővebben

Az utóbbi évek egyik legnézettebb hazai mozifilmje volt a 2017-ben bemutatott Brazilok, amelyet M. Kiss Csaba rendező társaival igaz történet alapján, saját húsz évvel korábbi tévériportja nyomán készített el. Sirokon megtaláltuk a valódi Brazilok kilencvenes évekbeli hősét, a játékfilm helyszínén, Acsán pedig ellátogattunk az emberhez, akinek életét bearanyozta a forgatás időszaka. A Hátsó füves videoriportjában a film főszereplője és legkedvesebb figurája, a kisfiúból időközben komoly fiatalemberré cseperedett Fingi elárulja, áll-e még az acsai igazság: „Itt minden tejföl, csurig boldogság”.

Fotó: Reviczky Zsolt – Vindornyaszőlős

Újraindul a Hátsó füves országjáró sorozat: március 23-tól tíz héten át követhetik nyomon a magyar vidék különleges futballtörténeteit a hatsofuves.nemzetisport.hu oldalon és a nyomtatott Nemzeti Sportban. “A vidék levegője – Hátsó füves fotóválogatás” bővebben

Játék a szebb álmokért: a ráti gyermekotthon lakói súlyos lelki sebeket hordoznak, a délutáni foci örömöt, szabadságot, reményt ad nekik. “Éjjel újra gólt lövünk…” bővebben

Kettéhasított ikerfalvak, szívbe vájt felezővonal: a ma is magyarlakta Nagyszelmencet Csehszlovákiához, a vele összenőtt Kisszelmencet a Szovjetunióhoz csatolta a politika – az elválasztott családok tragédiáját még mindig nehezen megemésztő két szomszéd település hatvan évig nem játszott egymással mérkőzést; a szögesdróton átjutó játékost elkapták, és bilincsbe verve hurcolták végig az utcán. “Szögesdróttal kettéhasított ikerfalvak: hatvan évet késett a visszavágó” bővebben

A magyar vagy az ukrán válogatott a cél? – a határon túli utánpótlás-nevelés mögöttes mozgatórugóiról is beszélt a Kárpátaljai Labdarúgó-szövetség elnöke. “Azé a tehetség, aki kineveli” bővebben

Ungváron a sportújságíró viszi a sorozási rovatot is. Szerkesztőségi életkép a háborús Ukrajnában. “Sport- és sorozási rovatvezető Ungváron” bővebben

Kárpátalján most nem a futball a legfontosabb. A kelet-ukrajnai háborútól, gazdasági kilátástalanságtól és munkaerőhiánytól sújtott régióban a labdarúgás ugyanakkor pontos fokmérője a társadalmi problémáknak. Az 1.2 milliós népességű, több mint tíz százalékban magyarok lakta térségből tízezrek dolgoznak külföldön, a férfiak kivándorlása nyomán sorra szűnnek meg a járási csapatok. “Kárpátalja: az utolsó oltsa le a lámpát!” bővebben

Országjáró sorozatunk végére értünk. Márciustól júniusig tartó bicikliutunk során igyekeztünk megismertetni a láthatatlan hátország történeteit, a megyei bajnokságok névtelen hőseit, a futball segítségével betekintést nyújtani a vidéki társadalom mindennapjaiba, örömeibe, küzdelmeibe. “Búcsúzik a Hátsó füves 2017” bővebben

Százszorszép a tizenhatoson, kecskék a szélsők helyén, elhagyott kapu az öltözőablak függönye mögött. A futballpályák semmivel össze nem hasonlítható varázsa elevenedik meg Mirkó István művészi pályafényképeiben. A Dunántúli pályamesék után itt a Hátsó füves sorozat alföldi fotógyűjteménye, Johann Sebastian Bach aláfestő zenéjével.

A vidéki ember leleménye nem ismer határt, így lesz a kiselejtezett telefonfülkéből jegypénztár. Tyukodon igazi futballünnepre sereglett össze a falu, a negyven évvel ezelőtti kupameccs emlékére meghívták a Fradi öregfiúkat – a végeredmény 6–6, amint azt előre sejthettük… “Ünnepel a falu, ismét Tyukodon a Fradi” bővebben

Az alsóbb osztályú bajnokságok statisztikáit a kezdetekig visszanézni lehetetlenség, így csak abban lehetünk biztosak, döbbenetesen ritka a magyar futballban, amit Balás Gergely elért a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei III. osztályban: az aranyérmes Jánkmajtis építési vállalkozóként dolgozó, 34 éves csatára a bűvös százas határt átlépve 108 gólt szerzett a bajnoki idényben. “Íme, Magyarország hivatalos gólkirálya” bővebben

A Tiszán a tivadari hídon átkerekezve érünk a vendégszeretetéről híres Túristvándiba, ahol éppen a Csengerújfalu elleni idegenbeli túrához szedelődzködik a csapat, a 18. századi vízimalom mellett kászálódnak kisbuszba a fiúk. Bár Isten malmai itt is lassan őrölnek, a távoli jövőt illetően nem sok jót sejtet, hogy a környéken számos futballcsapat búzáját leőrölte az élet. “A szatmári Mourinho és aranylábú pótfiai” bővebben

Kassa után újabb határon túli téma következik, még ha az Északkelet-Magyarországon folytatott biciklitúránk újabb állomása a határ innenső oldalára esik is: a beregsurányi átkelőtől kőhajításnyira működő Határ büfében találkozunk az ukrán területen fekvő Beregszász legendás szabadgondolkodójával, humoristájával, a kárpátaljai kommentátorlegendával, Baláczky Vladimirral, vagy ahogy a régi angol vígjáték főszereplőjéről kapott becenéven ismeri közönsége, Pitkinnel. “„Hova rúgod, te szerencsétlen?!” – Pitkin, a zabolázatlan kárpátaljai szabadriporter” bővebben