Az összetett elsőnek járó sárga felső fő esélyese napjaink klasszisa, Tadej Pogacar.

A 70 évvel ezelőtti, Budapesten rendezett IX. férfi kosárlabda Európa-bajnokság egyedülálló volt – nekünk, magyaroknak, és a sportág történetében is. Hogy miért?

Edzői útja buktatókkal volt teli, csak 60 éves kora után tudta levakarni magáról az örök vesztes igazságtalan bélyegét – akkor viszont legenda lett.

Az MTI Feleki-díjas újságírója a kartonpapírból fabrikált lábvédőről, a legendás hajnali közvetítésekről és arról, mikor lesz magyar játékos az NHL-ben.

A kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó tavaly szögre akasztotta a sapkát, s már a partról segíti a Vasast.

A 22 éves játékos e hónapban betört a teniszvilágranglistán a legjobb 10-be.

Három éve még sírt a Roland Garros döntője előtt, idén megingathatatlan volt Párizsban a fiatal amerikai.

A kereken 70 évvel ezelőtt történelmi sikert arató magyar válogatott tagjai közül az 1956-os forradalom leverése után öten elhagyták az országot.

Másodszor, immár bizonyára végleg visszavonult az edzősködéstől a 73 éves szakember, aki a kispadról felállt ugyan Rómában, de marad imádott klubjánál tulajdonosi tanácsadóként.

A német csapat június közepén története ötödik BEK-/BL-döntőjét is megnyerte, s 1978, 1981, 2002 és 2023 után ismét elhódította a legrangosabb európai klubtrófeát.

Az Alpine sajtóútjának keretén belül ezúttal a helyszínen tapasztalhattuk meg, miért is ez a világ egyik leghíresebb és legnépszerűbb autóversenye.

A vitorlázó az elmúlt években robbant be igazán a felnőtt élvonalba és ma már minden világversenyen az éremszerzés esélyével indul – közel állt hozzá a legutóbbi olimpián és világbajnokságon is.

Együtt kapták meg a Magyar Olimpiai Bizottság fair play díját 2017-ben, ha már nem kaphattak együtt Eb-aranyat 1955-ben. Dallos János és Judik Zoltán története drámai, hihetetlen és valószerűtlen fordulatokkal teli.

Tizennyolc évesen legyőzte példaképét, Gerevich Aladárt, a nagyokat követő generáció legtehetségesebb kardvívója volt. Az 1960-as római olimpián oroszlánrészt vállalt a csapatsikerből, ám élete végéig bántotta, hogy nem lehetett egyéni aranyérmes, „csupán” vb-n.

INTERJÚ. Varga Sándor kárpátaljai futballmenedzser több mint egy évtizedet töltött Szaúd-Arábiában.

Kitűnő kiállítás mutatja be a Páva utcában a zsidó játékosok, edzők, klubvezetők szerepét, a két világháború közötti időszakra fókuszáló tárlat felrajzolja a korabeli labdarúgás társadalmi viszonyait.