Állócsillagként ragyogta be legalább egy évtizeden keresztül a magyar sport egét a kétszeres olimpiai bajnok, összesen hat olimpiai érmet szerző, kilencszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok kajakos.

Öltözői levelek, fájdalmas emlékek és a Triestina élete a fasizmus árnyékában – Tóth Potya István trieszti időszakának ismeretlen részleteit tártuk fel pincéből előkerült dokumentumok alapján.

A női hokiválogatott történetének első gólszerzője a hőskor diszkrét bájáról, Ancsin János kézcsókjáról és Szilágyi Áron aranyat érő találatának tévés lassításáról.

A legnagyobb érdeklődéssel várt, legtöbb nézőt vonzó (16 129) Ferencváros–Újpest FC összecsapáson a hullámvölgyben lévő lila-fehéreknek esélyük sem volt a Groupama Arénában.

A 80. életévét április 5-én betöltő olimpiai ezüstérmessel a hazai sportaerobic születéséről, a sport, a szeretet és a sportszeretet ötvöző erejéről beszélgettünk.

A színész-énekesnő a futás jótékony hatásáról, az első itthoni Formula–1-es futamról és arról, milyen élmény volt tízezrek előtt koncertezni.

Kétségtelenül a férfi kézilabdázás egyik legérdekesebb egyénisége, mert miközben a megjelenése egyáltalán nem emlékeztet profi sportolóéra, vitathatatlanul a világ jelenlegi legjobb kapusa.

Pályafutása két évtizedet ölelt fel, 101-szer állt rajthoz Európában, 76-szor ért el dobogós helyezést nemzetközi megméretésen, tizenegyszer győzött.

ALAPVONAL. Régmúlt idők edzőinek életét, emberi oldalát, szakmai kulisszatitkait megismerni rendkívül tanulságos: szellemi mintát adhat, példával szolgálhat munkamódszerről, az akadályok leküzdéséről, a korabeli futballértelmiség világlátásáról.

Nem kellett sokat várniuk a szurkolóknak sem a sportszakmai, sem a gazdasági elsőség visszaszerzésére.

INTERJÚ. A magyarul is jól beszélő, rendkívül szerény játékos motivációja édesanyaként sem csökkent, sőt, éhesebb a sikerre, mint valaha.

Otthonra lelt Izraelben, ahogyan ő fogalmazott, biztonságban érezte magát. Mégis, a rendszerváltoztatást követően egyre többször utazott hazánkba, újra megkapta a magyar állampolgárságot, 2016-ban, 95 éves korában végleg Budapesten telepedett le, s a halál is itt érte 103 évesen.

A „Grande” Torino szakmai vezetőjeként 1949-ben halálos légibalesetet szenvedő Egri-Erbstein Ernő edző lánya nem felejti édesapja tanítását.

Otthonában kerestük fel a 94. évében járó Móré Imrét, a mezítlábas bajnokság cecei játékosát.

Pályafutása eddigi legnagyobb sikerét érte el azzal, hogy kijutott a világkupadöntőre – április elején a bázeli „nagyszínpadon” bizonyíthat.

Mi lett azzal a fiatalemberrel, akit 2015-ben még az angol futball megváltójának aposztrofáltak, ám néhány remek év után üstökösből hullócsillaggá változott?